Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
76 MAGYARORSZÁGI FÖLDÖNTÖZÉSEK VÍZSZÜKSÉGLETÉNEK MÉRÉSÉRŐL. biztosító fakeret van elhelyezve deszkaszádfalakkal, a melyhez csak a bukónak tábláját kellett elkészíteni és vízelzárásra alkalmas módon ráerősíteni; valamint a bukó alatt egyszerű fenékbiztosítást létesíteni s ezzel a vízmérő felszerelés készen volt. Az öntözésnek itt szokásos módjára vonatkozólag meg kell említenem, hogy évenkint 6 öntözés van engedélyezve és pedig 3 nyári és 3 őszi; utóbbiak bizonyára trágyázó hatásuk miatt. Az öntözések elosztása a következő: julius 9-én esti 9 órakor kezdödöleg 78 óra augusztus 6-án « (C « « 30 a <c 13-án (C (( « « 30 (( szeptember 3-án (( (( « « 30 « « 10-én (C (( « « 54 « « 24-én (( (( « « 30 a « Ezen öntözési időket úgy használják ki, hogy azon táblákat veszik elő első sorban, a melyek az önlözést leginkább igénylik és azon vannak, hogy az öntözés hasznából minél többet részesítsenek. Ehhez nekünk is kellett alkalmazkodnunk, nehogy a mi eljárásunk miatt a birtokos gazdasági kárt szenvedjen. Mi tehát egy — e helyen eddig szokásos — nedvesítő öntözést mértünk végig, a mely nem nevezhető ugyan kielégítőnek, de volt rá gondunk, hogy egyes helyeken a jó öntözésnek megfelelő víztömeget is juttassunk egyes táblákra. Öntözési próbául a julius 9-én kezdődő 78 órát használtuk fel, tehát a leghosszabbat, a mi engedélyezve van, mégis előre láttuk, hogy az egész rétet nem lehet jól megöntözni. Erre különben szükség nem is volt, mivel előzőleg 9—16 nappal mintegy 20 milliméteres eső volt e vidéken és ennek eredményéből nyert víz felesleggel 8 nappal előttünk az Öreg-rét jó nagy részét megöntözték (l. 5. ábrát) és ezen rétnek mélyebben fekvő, tözeges lapályain az öntözésnek szüksége még nem mutatkozott. Ezen okból mintegy 25 kát. holdat már előre kizártunk az öntözésből. Hasonlóan kimaradt az öntözésből a Mikládi réten is mintegy 25 kát. hold azon okból, mivel ott a berendezés hiányos volta miatt az öntözés nagy vízpazarlással járt és a korlátolt idő és vízmennyiség mellett csak arra a részére törekedtünk vizet juttatni, a hol az gazdasági szempontból legtöbb elönynyeljárt, A táblák beosztása olyan, hogy az osztó árkok duzzasztó zsilipéi átlag 200 folyó méter távolban vannak egymástól és ezek fölött nagyobb méretű (1 méter felső szélességű) öntöző árkok indulnak ki jobbra és balra, a melyek hollandi módszer szerint csergedez- tetnek és közbeigtatott kiegyenlítő vízszintes barázdákban nyernek támogatást. A föosztó árkok távola átlagban 220 m. és így az öntöző árkok 100—110 méter hosszúak s belőlük a partos, gerinczes helyeken kisebb barázdák is ágaznak, de ezek sem mindenütt elegendő mennyiségben. Az öntözővíz beeresztése programm szerint julius 9-én esti 9 óra 20 perczkor kezdődött és szakadatlanul folyt julius 13-án reggeli 3 óráig, vagyis 77 óra és 40 perczig, mint a tömegábra mutatja (IV. szánni melléklet). Miután a bukónál a vízállást 5—10 perczenkint állandóan jegyeztük, ennek hullámzását is pontosan észleltük, följegyeztük és így a víztömegváltozást is lerajzolva megörökítettük a grafikonon. A beeresztés kezdetén a vízsugár 550 liter volt, a mely egy óra alatt leszállott 250 literre és ezen összeg körül hullámzott az első 18 órában, azután felemelkedett 450 literen fölül és e körül hullámzott aszerint, a mint a felső malmok a vizet gyűjtötték vagy megeresztették. A vízeresztés első 40 perczében a víz csak a föárok telítésére dolgozott, hasonlóképen 12-én reggeli 4—6 óra közt, a midőn a mikládi rétre a Séd patak baloldalára tereltetett át; a beeresztö zsilip lezárása után pedig még jó 2 óra hosszat dolgoztak az öntöző árkok. A vízállás, illetve víztömeg följegyzésével kapcsolatosan arról is jegyzéket vezettünk, hogy melyik zsilip mikor záratott le, tehát a mellette levő táblák öntözése mikor vette kezdetét. Az igy nyert adatokból úgy az összes kivezetett víztömeg, valamint abból az egyes táblákra jutott mennyiség könnyen meg volt állapítható. A fontosabb adatok a következők : A kieresztett víztömeg az egész idő (77 óra 40 perez) alatt 112,6264 m3, melylyel öntözve lett 274 kát. hold vagy 158 hectár és így jutott egy hectárra átlagban 712 8 m8, vagyis 7• 13 cm. elbontás. Az egyes táblákra vonatkozólag pedig az elborí- tási magasságok következők voltak : a) Öreg réten : I. sz. területen az elborítás 3-31 cm. ti. sz. (( « « 1*7 « Hl. sz. (( a (C 9*93 « IV. sz. (( (( « 10*33 « V. sz. (( (( « 300 « VI. sz. (C (C (( 13-00 « VIII. sz. (( (( (( 1301 « IX. sz. (( (( (( 18-52 « Meg kell itt jegyezni, hogy elegendő öntözést csak a IX. csoport kapott (18*52) és azonkívül a VI. és Vili. sz. csoportok egyes részei. Ezen helyeken kisebb darabokra megmért vízemésztés 15—20 cm. elbontást eredményezett. Egy jó öntözés tehát e helyen 17—18 cm. elbontást igényel átlagban. A tényleg talált 7*11 cm. tehát a szükségletnek csak mintegy 40%-a. Ebből tehát az következik, hogy a midőn a Séd patak vize nem több átlagban 400 liternél — a mint a jelenlegi aránylag száraz esztendőben található — akkor a nyári öntözések idejét 192 órával vagyis 8 nappal kellene megnyujtani, vagy pedig, hogy a jelenlegi öntözési idő csak akkor elegendő, ha az öntözésre 400 liter helyett 1000 litert lehet kivezetni. Teljes öntözést eszerint csakis nedvesebb, esösebb
