Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
40 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA AZ 1898-lK ÉVBEN. Az egyes állomásokon az év folyamán jelentkezett árhullámok számát a következő összeállítás mutatja : Pozsonynál _ ___ __ ... 36 Doborgaznál ___ 34 Szapnál ___ ___ 33 Gönvönél ... ___ .... 35 Komáromnál _ ... ... 34 Mócsnál ... ... _ — 33 Esztergomnál ... ... ... _ 32 N.-Marosnál ... __ ... ... 30 Vácznál ... ... ... ... ..... 32 Szt-Endrénél _ ... ... ... 30 Budapestnél ... ... ... _ ... 33 Ercsinél ... ... ... ... ... 35 D.-Pentelénél ... ... ... _ 30 D.-Foldvárnál .... ... ... ... 28 Paksnál... ... ... ... ... ... 32 Fajsznál ... ... ... ... ... 29 Bajánál... ... ... ... ... ... 26 Mohácsnál .... ... ... ... 26 Bezdánnál .... ... ... ... ... 26 Apatinnál... ... ... ... ... 24 Gombosnál ... ... ... ... .... 24 Vukovárnál _ ... i;... — 24 Palánkánál ... ... ... ... ... 22 Újvidéknél ... ... ... ... 22 Szlankamennél ... __ ... ... 19 Zimonynál ... ... ... ... 18 Pancsovánál... ... ... ... 18 Báziásnál... ... ... __ ... 18 Ó-Moldovánál ... .... ... ... 18 Drenkovánál ... ... ... ... 22 Szviniczánál .... ... ... 23 Plaviseviczánál... ... ... __ 23 Orsovánál ... _ _ _ ... 23 Legélénkebb vízszínváltozások voltak február és márcziusban, míg szeptemberben és október elején alig változott a víz nívója. A Duna mellékfolyóinak árhullámai. < A Vágón Szerednél 1898-ban 27 árhullám jelentkezett. Ezek közül a legnagyobb vízállásokat az áprilisi árhullám mutatta, de a vízállások csak 63—84 fok magasságot értek el. A legkisebb víz januárban és novemberben, az alsó szakaszon szeptemberben állott elő s itt jóval alatta maradt az addig észlelt legkisebb víznek. Vízszínváltozásai élénkek voltak februártól április végéig, míg augusztus, szeptember és november hónapokban alig változott a vízszin. A Dráván Zákánynál 40 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize junius hónapban állott elő s felső részén alacsonyabb. Dolni-Miholjácztól lefelé pedig 90 fokot meghaladó magasságú volt. Legkisebb vize télen, februárban állott elő s Dolni-Miholjáczon az addig észlelt legkisebb vízállást közelítette meg. Vízszínváltozásai január, február és szeptember hónapokban igen lassúak voltak, de az év többi hónapjaiban folytonosan élénken változott a vízszín. A Tisza árhullámait «A Tisza és mellékfolyóinak vízjárása 1898-ban» czímü, későbbi* fejezetben tárgyaljuk. A Száván Bossutnál 23 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize áprilisban volt s Bossutnál 96, Mit- roviczánál 79 fokra emelkedett. Legkisebb vize, mely 4-5 fok magasságra szállott alá, szeptemberben állott elő s ez a körülmény nagyban befolyásolta a Száva alatti Dunaszakasz alacsony őszi vízállásait. Vízszínváltozásai csupán szeptember hónapban voltak lassúak, különben egész év folyamán élénk változásokat mutat a vízállások grafikonja. ' ' •1 , i Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása. Az összefolyó víztömegek kölcsönös egymásra hatásának 1898-ban nem volt kiemelkedő mozzanata s ezért ismertetését ez alkalommal elhagyjuk. Jégv i szó nyok. Az év elején a Dunán és Dráván jégzajlás mutatkozott, míg a Vágón, Rábán állott a jég s csak a Száva volt jégtől mentes nemcsak az év elején, de az egész év folyamán is; később a jégzajlás a Dunán és Dráván több ízben megszűnt, majd újra kezdődött, a nélkül, hogy nagyobb jelentőségűvé vált volna. Az év végén az első jégzaj a Duna mellékfolyói közül a Vágón deczember 17-én mutatkozott; később a Dunán és Dráván is jelentkezett. Álló jég a Dunán alig volt. A jégzaj helyenkint összeverődött ugyan és torlódva megállóit, de csak igen rövid ideig. A Dráva sehol sem állott be. Az állójég vastagsága az év elején a Vágón 7—12 cm., a Rábán 7—9 cm.-t ért el. Az év végén sem a Duna, sem mellékfolyói nem állottak be. A jég elmenése minden nevezetesebb mozzanat nélkül történt. A jég teljesen levonult: a Dunáról február 15-én, a Rábáról február 16-án, a Vágról február 15-én, a Dráváról február 15-én, a Temesröl február 22-én. II. A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1898-ban. A Tisza árhullámai. A Tisza vízjárása 1898-ban általában igen alacsony volt. A következő kimutatás e körülményt élénken tünteti elő, szembeállítván az 1898. évi középvíz magasságát az átlagos évi középvíz magasságával, melyet az 1880-tól 1889-ig terjedő 10 év adataiból állapítottunk meg.
