Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
36 A SZEGED VÁROS MELLETTI TISZAMEDER ALAKULÁSÁNAK NYILVÁNTARTÁSA ÉS TANULMÁNYOZÁSA. É V I. Szakasz, A jelenlegi Maros- toroktól a szab. müvek felső végéig 1-sö szelvénytől 4-ig 308 m. hosszban II. Szakasz. A szab. müvek felső végétől a szab. miívek alsó végéig 4-ik szelvénytől 24-ig 2048 m. hosszban A szabályozott rész összesen. A jelenlegi Marostoroktól a szab. müvek alsó végéig 1-sö szelvénytől 24-ig 2356 m. hosszban III. Szakasz. A szab. müvek alsó végétől a vasúti hídig 24-ik szelvénytől 42-ig 1794 m. hosszban IV. Szakasz. A vasúti hídtól a Boszorkányszigetig 1 42-ik szelvénytől 58-ig 1590 m. hosszban A szabályozatlan rész összesen. A szab. művek alsó végétől aBoszorkány- szigetig 24-ik szelvénytől 58-ig 3384 m. hosszban évenként egy évi változás évenegy évi változás évenként egy évi változás évenként egy évi változás évenként egy évi változás évenként egy évi változás fogyott növekedett ként fogyott növekedett fogyott növekedett fogyott növekedett fogyott növekedett fogyott növekedett VI.-)- 5 méter vízszín alatti szelvényterület, átlag (m1-). 1891-ben 1416 1576 1549 1489 1728 1600 1892 « 1482 . 66 1684 108 1650 101 1442 47 . 1680 48 1555 45 1893 « 1986 504 1751 67 1790 . 140 1534 92 1754 74 1638 83 1894 « 1673 313 . 1798 47 1777 13 . 1583 49 1705 49 1641 3 1895 « 1712 . 39 1816 18 1799 22 1688 105 1922 . 217 1798 157 1896 « 1404 308 1795 21 1730 69 1665 23 1864 58 1758 40 1897 « * 1582 . 178 1734 61 1709 21 1636 29 1873 9 1747 11 . 1898 « 1416 166 1789 55 1727 18 1542 94 1808 65 1667 80 1891—1898• • 213 178 53 80 67 VII. A szabályozási müvek által elvágott holt szelvényterület, átlag (m 2). 1891-ben 344 1892 (( 294 140 . 1893 « 142 62 1894 <( * 127 15 1895 « 176 . 49 1896 (( 165 11 1897 « 146 19 1898 « 75 71 1891-1898 • 269 Áttérve az 1898. évi változások tárgyalására, az I. sz. kimutatásból azt látjuk, hogy a 0 vízszín szélesség átlaga igen' kevéssel változott. Ha pedig az előző évek változásait is tekintetbe vesszük, azt látjuk, hogy míg az I. és II. szakaszon alig volt változás, mert itt a partvonalat a párhúzammü képezi, addig a III. és IV. szakaszon végeredményben 1—5 m. között váltakozott a szélesség, aszerint, amint a szakaszon lévő lapos part feliszapolódott vagy kimosást szenvedeti. A 0 vízszín alatti legnagyobb mélység már nagyobb változásokat mutat az egész vonalon, de itt sem lehet — az előző éveket is vizsgálva — határozott irányt látni, a fogyás és növekedés szakaszonként és évröl-évre minden rendszer nélkül váltakozott. A 0 vízszín alatti középmélységröl ugyanez mondható, miután egymással szoros összefüggésben vannak. A 0 vízszin alatti szelvényterület 1897. évhez képest az egész vonalon fogyott, 1898-ban míg a 0 és —5 m. közötti szelvényterület növekedést mutat,! mégis összevéve a kettőt, vagyis a -j- 5 m. alatti, szelvényterület 1897-ik évhez képest megfogyott. Ha azonban 1891. évhez hasonlítjuk a változást, azt találjuk, hogy a szabályozott részen mintegy 10%-kal, a szabályozatlan részen pedig már csak mintegy 4%-kal növekedett a szelvényterület A szabályozási müvek által elvágott holt szelvényterület az előző évhez képest csaknem 50%-kal fogyott. Az összes változás, vagyis a + 5 m. alatti köbtartalom változás — 1891-től 1898-ig — az egész vonalra 670,031 m3. növekedést mutat. Tekintettel arra, hogy a Szeged város melletti Tiszameder — vagyis a Maros toroktól a 90. sz. vedresházi átvágás telsö torkáig terjedő szakasz — szabályozása s különösen annak a vasúti hídtól a 90. sz. átvágás felső torkáig tartó részén tervezett szabályozása is többé-kevésbbé befejeztetett, elhatároztuk, hogy az 1887. évtől folytatott megfigyeléseinket ezen részre is kiterjesztjük.
