Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
A Szeged város melletti Tiszameder alakulásának nyilvántartása és tanulmányozása. A Szeged város melletti Tiszameder alakúlásának nyilvántartására és tanulmányozására szolgáló kereszt- szelvények munkálatait 1898. évben október hó 6-án kezdtük meg és november hó 18-án fejeztük be. Ezen időszak alatt a Tisza vízállása a szegedi víz- mérezén — 111 cm. és — 19 cm. között váltakozott. Szelvényeink irányvonalai a szabályozás fokozatos előrehaladása, s más, habár csekélyebb mederpart változások következtében, nem voltak már a két part egymáshoz legközelebb eső pontjainak összekötő vonalai és a szabályozó müvekre, illetve partvonalakra merőlegesek; ezért az összes szelvényeket újból tűztük ki, tekintetbe véve azt is, hogy a szelvények egymástóli távolsága pontosan 100 m. legyen. Az új szelvényirányokat mindkét parton tölgyfakaróval állandósítottuk meg, a melyeket, hogy egyéb más karóktól megkülönböztethető legyen, a szelvény számán kivül V. 0. betűvel jelöltük meg. A fölvétel adatait ép úgy dolgoztuk fel, mint eddig, s a szöveg közé nyomott táblázatos kimutatásokban adjuk. A szokásos grafikus ábrázolást ezúttal nem készíthettük el, mert az új szelvények a helyszínrajzban nem esnek pontosan a régi szelvények helyére, s így az egyes szelvények közvetlen összehasonlítása az előző években föl vett szelvényekkel nem adna megbízható, helyes eredményt. A régi és új szelvényirányok eltérése a következő: az 1—4. szelvényeknél észrevehető változás nincsen; az 5—10. szelvényeknél a sodorpontban van elforgatva; a 10—24. szelvényeknél a sodorpont körül elforgatva, s fokozatosan 5 métertől 50 m.-ig eltolva. Ezen változások a mederben, vagyis a 0 vízszín alatti szélesség és szelvényterületben igen kevés különbséget okoznak, inkább csakis a -j- 5 m. alattiban. Ezen különbség azonban, miután a szakaszhatár nem sokat változott s az átlag úgyis az egész szakasz összegéből adódik ki: az átlagok összehasonlítására nézve érezhető hibát alig ad. A III. szakasza, vagyis a 24-töl a 42-ig az új: szelvények átlag 50 méterrel vannak a régiektől eltolódva s sodorpontjukban kissé elforgatva ; így tehát az új és régi szelvények itt sem hasonlíthatók össze, de átlagban helyes eredményt adnak. A IV. szakaszon a 42—58-ig az új szelvények eltolódása mindinkább csekélyebb s az 57. sz. szelvénynél már a régi szelvény helyével összeesik úgy, hogy a szelvényhelyek megváltozásából eredhetö- különbség az átlagra ezen szakaszon is csekély befolyással bir. A kimutatásban ez okból szakaszonkénti átlagok vannak feltüntetve s tekintettel arra, hogy a szakasz- határok nem változtak s a szakaszban levő egyes szelvények sem szenvedtek nagyobb változást, az ezekből számított átlagok elég pontosan hasonlíthatók össze az előző évek átlagaival. I. Kimutatás a Marostoroktól a Boszorkányszigetig tejedő 5740 m. hosszúságú Tiszamederben — 1891-től kezdve 1898-ig — véghezment változásokról. Szélesség-, mélység- és területváltozások. É V I. Szakasz. A jelenlegi Marostoroktól a szab. müvek felső végéig 1-ső szelvénytől 4-ig 308 m. hosszban 11. Szakasz, A szab. müvek felső végétől a szab. müvek alsó végéig 4-ik szelvénytől 24-ig 2048 m. hosszban A szabályozott rész összesen. A jelenlegi Marostoroktól a szab. müvek alsó végéig 1-ső szelvénytől 24-ig. 2356 m. hosszban III. Szakasz. A szab. müvek alsó végétől a vasúti hidig 24-ik szelvénytől 42-ig 1794 m. hosszban IV. Szakasz. A vasúti hídtól a Boszorkányszigetig 42-ik szelvénytől 58-ig 1590 m. hosszban A szabályozatlan rész összesen. A szab. müvek alsó : végétől a Boszorkány- ■ szigetig 24-ik szelvénytől 58-ig 3384 m. hosszban évenegy évi ! változás évenként egy évi változás évenként egy évi változás évenként egy évi változás évenként egy évi változás évenként egy évi változás ként fogyott növekedett fogyott növekedett fogyott növekedett fogyott növekedett fog\ ott növekedett fogyott növekedett I. A «0 » vízszín szélessége, átlag (m). 1891-ben 172 160 162 128 191 158 1892 « 168 4 . 159 1 161 1 126 2 . 193 2 158 1893 <( 173 . 5 158 1 . 161 . 129 3 198 5 162 4 1894 (( 174 . 1 158 161 . 130 . i 199 1 162 . 1895 « 172 2 159 1 161 . 132 2 206 7 167 5 1896 « 159 13 158 1 158 3 . 131 1 202 4 164 3 1897 « 170 . 11 155 3 158 . 129 2 . 202 . • 163 1 . ’ 1898 (( 174 4 158 3 160 2 132 . 3 199 3 164 . i 1891 — 1898 • 2 2 2 • • • 4 • • 8 6 í
