Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

32

A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1898-BAN.

Állomás

Január

Február

Márczius

Április

Május

Junius

Julius

Aug.

Szept.

Október

Nov.

Decz.

O,

Ct

В

Nap

g

CL

á

a.

Й

.

s

ci

&

В

Op

á

2

QоЗ

CÖ

В

Й

s

Й

В

й

s

s

.

£

Viszoka .........................

81

59-0

3

37-2

26

29 0

8

12-9

30

10-9

23

39-4

6

27-9

8

25-7

24

9-8

25

9-9

30

26-3

4

12-3

Petrozsény

..................

24

20-5

3

15-7

27

427

4

27 2

30

12-4

24

560

7

19-5

7

16-0

30

35 2

20

16-2

7

7'1

16

8-2

Lippa .........................—

31

3*3

16

10'0

27

13-7

23

656

17

10-7

30

16-4

29

17-0

22

19-2

24

11-6

16

39-4

28

ю-з

15

22

Herény ... _ ...

25

6-3

21

4-1

26

9-0

23

16-8

29

62-5

16

40-1

28

26-8

9

29-8

29

25-7

13

25'5

2

18-7

18

1-6

Selmeczbánya ... ...

12

2'8

3

15-0

27

20-3

13

45-3

5

30-0

23

76-5

6

16-0

29

11-5

29

15-4

1

35-0

20

19-6

16

12-3

Apátfalva ........... ...

31

á-8

16

4*4

27

16-7

5

33-7

5

28'4

16

32-1

29

81-6

5

7-0

24

171

17

44-1

28

12-8

8

3-5

Eger....................................

7

2'4

16

5 4

27

22 4

13

34'5

29

25-8

16

9-8

5

15'4

5

65-4

30

8’4

13

11-8

27

10-6

15

2-1

Fiume

................... ...

10

17-3

5

15-0

26

26’8

1

65'5

25

58-3

16

34-5

20

20-5

29

29-5

29

62'3

19

234-1

22

68-2

31

13-6

Trebusa............................

31

34-2

16

24-0

27

30-7

10

50-2

15

35-4

19

65-1

7

64-3

11

4-2

30

48'4

1

21-8

3

48-0

15

75'4

Ezen táblázatból kitűnik, hogy mely napokon és az ország mely vidékén volt a napi legnagyobb csapadék. Ha most azt kutatjuk, hogy miért volt a legnagyobb napi csapadék éppen a táblázatban jelzett vidékeken, akkor számolni kell mindazokkal a tényezőkkel, melyek befolyást gyakorolnak a csapadék képződésére.

Míg az évi átlagos csapadékeloszlásnál a légnyomásra nem kell gondot fordítani, amennyiben a kis területek, pl. Magyarország felett elhanyagolható változást mutat a légnyomás, addig a rövid időközökben (egy 24 óra alatt) esett csapadékmennyiségre az általános légnyomási viszonyok jelentékeny szereppel bírnak. Továbbá számításba kell venni úgy a hőmérséklet értékét, változását és ingadozását, valamint a lokális viszonyokat is.

Az átlagos csapadék-eloszlásból határozottan kitűnik, hogy hazánk területe felé délnyugatról jönnek a párák, melyektől függnek a nedvességi viszonyok; a párák kondenzacziójára pedig az első faktorok lényeges befolyással bírnak. Hogy ezen befolyásokat legalább általában megítélhessük, a következőkben ismertetem a maximális 24 órai csapadék idejében uralkodó európai általános légnyomási és a magyarországi hőmérsékleti viszonyokat.

Január hóban a napi legnagyobb csapadék 31-én volt. Ezen a napon az északon tartózkodó alacsony légnyomás kissé dél és délkelet felé húzódott, mely február elsején már ismét eltávozott. A maximum tőlünk kezdetben nyugaton volt, azután pedig délnyugat felé vonult. Miután a légnyomás ezen két extrem értékei nagy gradiensekkel változtak, élénk szelek is fújtak, melyek a széltörvényt követve, észak- nyugatiak voltak. Az északi depresszió hazánk északi és északkeleti része felé közeledvén, a párák konden- záczióját nagy mértékben előmozdította. A kondenzá- czió növelésére szolgált továbbá még az a körülmény is, hogy az ország északnyugati, meg északkeleti területein a hőmérséklet alacsonyabb volt, mint máshol az országban. Ezen tényezők simultan befolyása okozta, hogy január 31-én északnyugaton és északkeleten esett a legtöbb csapadék.

Februárban a napi legnagyobb csapadék 3-án volt. Az általános időjárási helyzet nagy vonásokban

megegyezett a január 31-ével. Ugyanis ezen a napon az északon levő depresszió felénk közeledett, de magva még távol volt és már február 4-én tőlünk északnyugat felé vonult. A maximum ellenben közel változatlanul megmaradt délnyugaton. A depressziónak tehát hazánk északnyugati területeire volt legnagyobb befolyása, továbbá ezeken a területeken a hőmérséklet is alacsonyabb volt, mint az ország más vidékein.

Márcziusban a napi legnagyobb csapadék 26-án és 27-én volt. Ezeken a napokon az alacsony légnyomás tőlünk nyugaton tartózkodott. A depresszió magva kezdetben az Alpesekben volt és később nyugat felé vonult. Különben egész Közép-Európa a depresszió hatása alatt állott. A magas légnyomás északkeleten Oroszország felett tartózkodott. Míg 26-án a hőmér- séglet hazánkban meglehetősen magasan állott, addig 27-én főleg délen és nyugaton jelentékenyen sülyedt.

Áprilisban két 24 órai maximumot találunk. Az egyik április hó 1-én, a másik 23-án volt. Az általános légnyomás minimuma április hó 1-én Magyar- országtól délnyugatra helyezkedett és az azt határoló izobár a tengerpart mellett vonult el. Ez a depresszió azután észak felé húzódott. A maximum északkeleten volt és nem is változtatta helyzetét. A hőmérséklet általában hazánk északnyugati és délnyugati vidékein alacsony volt.

A második napi esömaximum idejében az általános légnyomás minimuma Dél-Magyarországot is elborította. A depresszió magva a Földközi tenger felett volt. A magas légnyomás északon tartózkodott. A hőmérséklet alacsony volt különösen az ország északnyugati, északkeleti hegyvidékein, továbbá az ország közepén, Nagyvárad, Lippa környékén.

Májusban a csapadék maximuma 29-én volt. Ezen a napon a délnyugatról jövő alacsony légnyomás hazánk felett terjeszkedett ki. A maximum észak-nyugaton tartózkodott. Hazánkban a léghömérséklet a dunántul, különösen nyugaton Herényben volt alacsony.

Júniusban 23-án volt a legnagyobb eső. Ezen a napon észak felöl dél irányban közeledett felénk a depressio és a magas légnyomás délkeleten tartózkodott; továbbá egy atlanti másodrendű maximum voll keletkezőben. Hazánkban ezen a napon Selmeczbánya környékén a hőmérséklet igen alacsony volt.