Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

18 AZ ORSZÁGOS VÍZJELZÖ SZOLGALAT SZERVEZETE. A léghőmérséklet leolvasása és följegyzése. 12. §. a) A csapadékjelzö állomásokon használt hőmérők a levegő hőmérsékletét Celsius-féle fokok szerint szol­gáltatják. b) A hőmérő foksora (skálája) közvetlenül 7a fokokra van fölosztva, két ilyen osztásvonal közötti tér azonban becslés útján még könnyen felezhető s így a fokok tizedrészei még biztosan leolvashatók. c) A leolvasást lehetőleg gyorsan kell végezni, mivel az észlelő közelsége vagy világító lámpa hasz­nálata folytán a hőmérő állása gyorsan megváltozik. Szabályul szolgál tehát: előbb a tizedrész fokokat és csak azután az egész fokokat olvasni le. d) A hőmérő naponkint háromszor olvasandó le: reggel 7, délután 2 és este 9 órakor. A leolvasási idők szorosan megtartandók. e) Ha a higanyoszlop vége a skálának vala­melyik egész fokot jelentő vonalával esik össze, a tizedes hely mindig 0-val töltendő ki. Hasonlóképpen, ha a hőmérő csak néhány tizedfokkal áll a fagypont fölött, vagy alatt, akkor az egészek helye mindig 0-val töltendő ki. f) Tél idején zúzmara szokta ellepni a szabadban levő tárgyakat; ilyenkor a hőmérőt egy órával a leolvasás előtt, nedves spongyával kell a zúzmarától megtisztítani. A csapadék és hőmérséklet bejelentése. 13. §. a) A csapadékjelzö állomások kezelői minden nap reggel 8 órakor távirati értesítést tartoznak adni a vízrajzi osztálynak a csapadék mennyiségéről és a hő­mérsékletről. h) A csapadékmennyiség csak egész milliméterek­ben fejezendő ki. Ha a távirat föladásakor a csapadék még tartana, e körülmény röviden jelzendö. c) Midőn a tavaszi hóolvadás beáll, ezt a víz­rajzi osztálynak meg kell táviratozni. Az első távirat a hóolvadást követő napon küldendő el és benne a hóolvadás mérve és talajt még boritó hó vastagsága, valamint a föld fagyának vastagsága is közlendő. A hóolvadás mérve a következő szavakkal jellegzendö: csekély, általános lassú, általános nagymérvű hóolvadás. d) Az észlelő köteles távirati jelentést küldeni mindannyiszor, valahányszor oly nagyobb hirtelen záporesö, felhőszakadás, rendkívüli hóolvadás, vagy egyáltalában oly föltűnő jelenség adná magát elő, mely az észlelő belátása szerint az alsóbb vidékeken áradást idézhet elő. Rendkívül esetekben az észlelő napközben is tehet távirati jelentést. e) A csapadékjelzö állomás kezelője köteles táv­irati jelentést tenni mindazon hivataloknak, vagy hiva­talos személyeknek, melyek ezek iránt táviratilag hozzá kérdést intéznek. f) A csapadékjelzö állomás kezelője köteles a táviratokat lehető röviden és határozott modorban olvashatólag úgy kiállítani, hogy azok tartalma iránt kétség ne támadhasson. g) Azon állomások, a hol táviróhivatal nincsen, a táviratot a legközelebbi táviróállomáshoz küldik el a legelső postajárattal. IV. FEJEZET. T á vir óhivatalok. 14. §. a) A táviróhivatalok kezelik a vízállásról, csapa­dékról és léghömérsékletröl szóló táviratokat; neve­zetesen a náluk föladottakat gyorsan továbbítják és a hozzájuk érkezőket azonnal kézbesítik. b) A vízjelzö táviratok kiállítását, föladását, továb­bítását és kézbesítését a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 63690/V. 94. sz. a. kelt rendelete szabja meg. Ezen rendelet intézkedéséből a vízjelzö szolgálat szervezetébe a következők vétettek át: Vízjelző táviratok. lő. §. aj A vízjelzö táviratok négyfélék, úgymint ren­des vízjelzök, árvízjelzök, külön vízjelzök és várható vizet jelzők. b) Rendes vízjelzö táviratokkal bejelentetnek fehér lapon (A/j minta) naponkint egyszer (reggel) — az e czélból előre kijelölt vízmérczéket észlelő közegek (víz- mércze-jegyzö, avagy külön megbízott egyén) által — az illető helyen észlelt vízállási és ezzel kapcsolatos vízjárási adatok: a vízrajzi osztálynak, a vizmérczére fölügyelö folyammérnöki hivatalnak és egy-két más érdekelt hivatalnak vagy társulatnak, mindazon napo­kon át, melyeken a vízállás a vízmérczénél azon fokon alól van, a mely fokon fölülemelkedve az úgynevezett árvízjelző táviratok küldetnek szét. c) Árvízjelzó' táviratokkal bejelentetnek kék lapon (B/j minta, — az e czélból előre kijelölt vízmérczéket észlelő közegek által — az észlelt vízállási és ezzel kapcsolatos vízjárási adatok: a vízrajzi osztálynak az illető folyón érdekelt összes folyammérnöki hivatalok­nak, valamint az érdekelt társulatoknak és hatóságok­nak azon időben, midőn a vízállás a vízmérczénél az árvízjelzó szolgálat megkezdésére kijelölt fokon felül van, naponkint egyszer (reggel) illetőleg a magasabb árvizek idején kétszer (reggel és délután). d) Külön vízjelző táviratokkal vörös lapon (С/, minta) jelentések adatnak — az e czélból előre kijelölt víz­mérczéket észlelő közegek által — a vízállási és ezzel kapcsolatos vízjárási viszonyok felöl, az esetröl-esetre

Next

/
Oldalképek
Tartalom