Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
16 AZ ORSZÁGOS VÍZJELZÖ SZOLGÁLAT SZERVEZETE. fixpontra is folytonosan ügyelni s mindkettőnek bármely módon való megrongálását, helyzetükben, vagy magasságukban való megváltozását — esetleg az illető helyhatóság közbenjárásának igénybe vételével is — megakadályozni. d) A fölügyeletet gyakorló hivatalnak tudomása és engedélye nélkül a mércze-észlelö a vízmérczén semminemű változást nem tehet. Nevezetesen: tiltva van a fölügyeletet gyakorló hivatal engedélye nélkül a vízmércze és a közelében levő magassági fixpont helyzetét, vagy magasságát megváltoztatni, a mércze egyes alkatrészeit másokkal kicserélni, a mérczét befesteni stb. e) Ha a vízmércze elemi esemény folytán, mint például: jégzajlás, záporesö stb. vagy rosszakaratú erőszakoskodás folytán megsemmisülne vagy hasznavehetetlenné válnék, a mércze-jegyzö köteles haladék nélkül ideiglenes mérczéröl gondoskodni; a mi a legtöbb esetben úgy lesz egyszerűen elérhető, ha egy erősen bevert karóra vagy czölöpre —• a mércze-jegyzönél mindig készletben tartandó — beosztott lécz erösít- tetik. Erről azonban a végleges mérczének — a 20. § C) pontja értelmében való — mielőbbi helyreállítása végett, a felügyeletet gyakorló hivatalnak haladék nélkül — árvíznél vagy más sürgős esetben távirati -— jelentés teendő. f) Mindazok a körülmények, hogy mikor, minek következtében semmisült meg, vagy vált használhatatlanná a rendes, mikor állíttatott fel az ideiglenes és mikor állíttatott ismét helyre a végleges mércze : kellő részletességgel a vízállás naplójába is bejegyzendők. A jégviszonyok észlelése és jelzése. 7- §• a) A jégviszonyok észlelése megkezdendő, midőn tél idején a folyón kisebb jégtáblák vagy hótömbök jelentkeznek. E kisebbszerü jégmenet jelzése: jégzajlás. b) Midőn a jégtáblák nagy tömegben verődnek össze és a víz fölszínét teljesen, vagy nagyobbára elborítják, akkor : erős jégzajlás, helyenkint álló jég, vagy : a folyó egész szélessége, vagy : a folyó V4, 2U, 3/4 részben jéggel borítva jelzések használandók. c) Midőn a víz színe befagyott, vagy pedig a zajló jég megálíott, akkor a jég fölszínének állapota szerint a jelzések a következők: a folyó befagyott, vagy : a jég megállóit. d) Ha a jég megálíott, akkor annak vastagsága is megmérendő s e czélból a szükséghez mérten egy, vagy különböző helyeken több léket kell vágni, a melyeknél a talált vastagságok középértéke, czenti- méterre kikerekítve, adja a jég vastagság mértékét. Ha a jég oly gyönge, hogy a lékvágás végett rámenni nem lehet, ily esetben a jelzés : a jég gyönge, egyébként légvastagság ____cm. e) Az állójégnek minősége is észlelendő. Erősen fagyott kemény jég jelzése: ajég aczélos; gyönge szerkezetű vagy megromlott jég jelzése: jég laza. Miután a jég romlása rendszerint a folyó medersodrában szokott először jelentkezni, e körülmény külön kitüntetendő: mederjég laza, parti jég ____cm. vastag. f) Ha akár gyors időváltozás, akár vízszínváltozás folytán a jégkéreg megrepedezik és helyenként megmozdul, e körülmény így tüntetendő ki : jég mozog; ugyanakkor, ha a parti jég még áll, hozzáteendő : parti jég áll ____cm. vastag. g) Ha a mozgó jég már elindul, vagy simán halad lefelé, vagy helyenkint megállva megtorlódik, s e mozgás a folyó egész szélességére, vagy csak egy részére terjed ki, ez esetben következő jelzések használandók: jég indult; meder jég megy; meder jég torlódva megy; eríís jégmenés V., 2U, 3A stb. szélességben. h) Ha a jég menetközben nemcsak megáll és megtorlódik, hanem a torlódás oly nagy mértékű, hogy a víz lefolyását akadályozva, a vízszínt földuzzasztja. ezen esetben külön kitüntetendő, hogy: a jég ______ _ __________ (a hely neve) erősen megtorlódott, vagy : __________ (a hely neve) jégtorlasz. i) A mennyiben biztos források alapján lehetséges róla értesülni, külön följegyzendö, hogy az alsó és felső szomszédos vízmérczék közötti szakaszokon hol van a jég zátonyokhoz nőve, illetőleg a folyó fenékig befagyva. E körülmény így jelzendö: ________(a hely neve) ________méter szélességben és______méter hosszúságban fenékig be van fagyva. j) A jégtorlasz erőssége fontos az ebből eredhető veszély megítélésére; azért föl kell említeni, hogy : a jég torlódása a víz fölszinén, — a meder partján — a meder fenekén részben, vagy: az egész mederben jött létre stb., mely körülmények a szerint itélendök meg, hogy a torlódás által okozott vízszínduzzasztás csak kisebb és változó, vagy pedig hirtelen felszökő és tartós-e ? k) A jégtorlasz elmenetelét elősegítő, vagy gátló körülmények szintén leírandók. Nevezetesen : hogy a jégtorlaszon alul vájjon a folyó jégtől mentes-e, vagy álló jégkéreggel, vagy mozgó jéggel borított-e ? Továbbá, hogy a torlasz milyen hosszú ? Erre vonatkozó jelzések, kapcsolatban a g) pont alatti jelzésekkel: alul erős j ég kér eg; alul erős jégmozgás s végül : a torlasz 1/4, 2f, 3/4, 1, 2 stb. kilométer hosszú. l) A jégre vonatkozó észlelések csakis a jég teljes elmenetelével szűnnek meg. A jégmenés meggyöngülésére és megszűnésére vonatkozó jelzések gyönge jégmenés, és végül : jég elment. m) A vízmércze-jegyzök naplójukba beírják azt is, hogy a jégviszonyokra vonatkozó följegyzéseik a folyónak a mérczétöl, vízfolyás irányában, alul, vagy ellenkező irányban a mérczén fölül eső szakaszára vonatkoznak-e ? n) A jégjelzésekre szolgáló szavak rövidítését használni nem szabad, hanem minden tévedés elkerülése végett a jégállapotra vonatkozó szavak, úgy a táviratokban és heti jelentésekben, mint a vízállási lapok «Észrevételek» rovatában teljesen kiírandók.
