Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

Az országos vízjelző szolgálat szervezete.

(20 mintával, szöveg közé fűzve.)

I. FEJEZET.

Czél és föladat.

1. §■

Az országos vízjelzö szolgálat czélja és föladata: az összes érdekelteket, úgymint: a földmívelésügyi m. kir. ministeriumot, az országos vízépítési igazgatóságot, valamint a kir. folyammérnöki hivatalokat az ármen- tesítö és vízszabályozó, vagy vízhasznosító társulatokat, úgyszintén az illető közigazgatási hatóságokat és általában a közönséget lehető gyorsan értesíteni a hazánk jelentékenyebb folyóiban és völgyeiben mutatkozó vízállásokról s légcsapadékokról, valamint az ezekből várható vízállások magasságáról és esetröl- esetre a hajózó víz mélységéről.

Általánosságok.

a) A vízjelzés alapjául a vízmérczék és csapadék- mérők adatai, vagyis: a tényleg észlelt vízállások és csapadékok szolgálnak.

b) A vízmérczék jelentőségük szerint két osztályba tartoznak úgymint:

Elsőrendű vízmérczék azok, a melyeknek adatai a folyó vízviszonyainak fölismerésében általános jelentőségűek és a róluk leolvasott vízállások, a rendes havi kimutatás beküldésén kívül, — országos vízjelzés czéljából — még táviratilag is közöltetnek, részint naponkint, részint csak bizonyos vízállásoknál.

Másodrendű vízmérczék azok, a melyek inkább csak helyi jelentőségűek és a róluk leolvasott vízállások — a rendes havi kimutatás beküldésén kívül — általában táviratilag nem közöltetnek.

c) Csapadékjelzd állomások azok, a melyeknek adataiból részint a folyók vízállásainak magasságára

történik következtetés, részint a vízjárások napi térképének izohieta vonalai szerkesztetnek meg. Ezen állomások — a rendes havi kimutatáson kívül — naponkint távirati értesítést is adnak a csapadékról.

d) A vízállások jelentőségük szerint négy osztályba tartoznak, még pedig:

Kis vízállás — az a csekély magasságú vízállás, mely az illető helyen eddig észlelt legkisebb vízszín- magassága körül van.

llendes vízállás — az a leggyakoribb vízállás, mely a kis víznél magasabb, de nem éri el a mederpart átlagos magasságát és így árvízbajokat még nem okoz.

Kis árvíz az oly magasságú víz, mely a meder átlagos partjain már túlemelkedik és az árvédelem szükségét előidézheti.

Nagy árvíz végül az oly magasságú víz, mely a védőtöltéseket már komolyan veszélyezteti.

e) Minden egyes vízmérczére nézve elölegesen megállapíttatik, hogy mily magasságú víz tekintendő rendesnek, mely kis árvíznek és mely nagy árvíznek ?

f) A mint egyik vagy másik magasságú vízállás bekövetkezik, a szerint különböző színű és mintájú űrlapok használtatnak a távirati jelentések föladására

g) A vízmérczéröl leolvasott vízállások táviratilag díj nélkül közöltetnek az illetőkkel.

h) OIv elsőrendű vízmérczéknél, melyeknél a víz- mércze-állomás távol fekszik a táviróhivataltól: telefonösszeköttetés állíttatik föl a vízmércze-állomás és a táviróhivatal között a leolvasott vízállások gyors föladására.

i) Az ügymenet megkönnyítése végett, a vízállásokról szóló táviratok űrlapjain ki vannak nyomtatva a szükséges tudnivalók és azok a czímek és helyek, a kiknek és a hová a táviratok elküldetnek.

j) A vízjelzö szolgálat kezelői részletes utasítással láttatnak el a vízjelzés körül előforduló teendőik felöl.

k) A vízjelzésben részlvesznek, illetőleg közreműködnek :

1. a vízmércze-jegyzök,

2. a csapadék-jegyzők,