Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
KKDÖS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁN YÚTJÁRÓL. 119 A mellékfolyókon, alacsony Hajna-vízálláskor. oly árhullámok, a melyek a torkolat alatt még mindenkor mint önálló hullámok hosszabb szakaszon követhetők, igen ritkán fordulnak elő. Ezért szükséges a leérkezési idő meghatározására a mellékfolyó által átfutó szakaszt alkalmas ponton J/-mel jelölt torkolati állomás közbeigtatásával. a mellékfolyó fölötti és alatti szakaszra osztani, s a leérkezési időt: a mellékfolyón belül Z-töl M-ig a mellékfolyó árhullám levonulásának megfigyelésével; a Rajnán pedig M-töl Г-ig: a Rajna hullámára már előbb megállapított leérkezési idő mértékéhez képest meghatározni. Ebből a czélból. — de kizálólag csakis a leérkezési idő meghatározására — közbeiktatott állomások : a Kinzig folyóra: Kehi, az lll-re: Strassburg, a Murg-ra! Steinmauern stb. Ezek szerint tehát a tekintetbe jövő mellékfolyók számára egyenként, táblázatban állították össze a Z és M állomásokon észlelt árhullámok tetőpontjának beállása idejét; a Z állomás vízmagassága szerint rendezve, a mihez csak a pontosabb és teljesen kifogástalan megfigyeléseket használták föl. A tetözés beállásának idejét — a mennyiben az árhullám tetözése hosszabb ideig tartott — a tetözés alakulásának kezdetére és végére adják meg. Az idő- különbséget, a tetözés kezdetére és végére elkülönítve a táblázat utolsó rovatába foglalták : Megfigyelés Felső állomás (Z) Alsó állomás (M) Idökülönbség mindkét állomás tető- zésének év hó beállási idő magasság beállási idő magasság nap óra cm. nap óra cm. kezdetére végére 1888 X 3 1888 III 16 1888 III 27 1889 III 13 1888 III 13 A Kinzig: Schwaibach és Kehi között (K) távolság — 30'8 km. 10a — 12a* 4a láp 186 202 291 stb. 4p* 10a 12a—2p Az 111 :• Kogenheim és Strassburg között 6p 12a távolság - 43'2 km. 140 14 230 14 stb. 6a 6p 235 249 200 282 12 12 30 14 * Éjfél előtt = p, éjfél után = a. Azokhoz az időértékekhez, a melyek alatt az egymásra következő vízmagasságok a mellékfolyó állomástól a torkolati állomásig terjednek ; kisebb vagy nagyobb mennyiség még hozzáadandó abban az esetben, ha az alsó állomás nem fekszik közvetetlenül a mellékfolyó torkolatánál, a mely mennyiségek a Rajna- hullám levonulásának már előbb megállapított tartamából vezethetők le. Ezeket az értékeket is könnyen áttekinthető táblázatba foglalták össze. A mellékfolyók áradó és apadó vízállásainak leérkezési idejét éppoly kevéssé lehet közvetlenül meghatározni. mint a Rajnáéit. Ezeknél sem marad egyéb hátra, mint a tetözésre talált leérkező időt az áradó és apadó vizekre is alkalmazni, oly hibának a megengedésével, a mely előreláthatólag annál nagyobb lesz. mentői inkább különbözik a vízállásváltozások lefolyása a tartós állapottól. Annak az időpontnak meghatározásával, a melyben egy bizonyos rajnai vízálláshoz — az alsó állomáson — hozzátartozó mellékfolyó-vízállás a Z mellékfolyó állomáson beállott, egyszersmind ennek a mellékfolyó-vízállásnak magassága is meg van állapítva, mert a vizállásváltozás lelolyása a /f állomáson ismertnek tételezhető fel. A mondott mellékfolyó magasságából (A) azonban a Rajna fölmagasítására az alsó állomáson csak az a törtrész jön tekintetbe, a melylyel a mellékfolyó víz- szine az ö saját — a hozzátartozó rajnai magasságnak megfelelő — minimális hatású magassága fölé emelkedik. Mert a mint egyfelől az alsó állomáson a vízállásnak fölmagasítása az egyenértékű rajnai vízállásból. mint hasisból, határoztatik meg, úgy másfelől ezl a föl magasítást előidézett mellékfolyó-vízállást abból a magasságból kell számítani, mely a föntebb nevezett hasisnak, azaz a minimális hatású magasságnak megfelel. Erről már az egyenértékű rajnai vízállásoknál volt szó. Ezt a különbözetet: Az—mAz, mely állandóan positiv értékű, a következőkben a mellékfolyó hatásos magasságának wAz-vel fogják jelölni. A WAZ értékek meghatározása czéljából kikeresték az illető mellékfolyóknak minimális hatású magasságát. A nagyobb mellékfolyóknál ez a minimális hatású magasság az 114-ik oldalon megállapított mellékfolyó
