Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

\

112

ERDŐS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNY ÚTJÁRÓL.

IV. Különfélék.

a) A vizsgálatok vezetésére ___ 2000 frc.

b) Irodai szükségletek, rajzoló szerek, térképekre a határos víz- vidékekröl, irodalmi termékek beszerzése, portóra és sürgönyre ... ... ... ... ... 500 «

2500 frc.

Összegezés.

1. Egyszeri költsége/,1.

I. Táblázatos összeállítása a területek nagyságának ... __ 4925 frc.

II. A vízfolyások hosszanti szelvényének ábrázolása ... 450 «

III. Táblázatos összeállítás a minimális víztömegekről ... ... 4850 «

Mindössze 10225 frc.

2- Évenkénti költségek.

!. Táblázatos összeállítás a területek nagyságáról _ ... 12890 frc.

II. A vízfolyások hosszanti szelvényének ábrázolása ... ... 12800 «

III. Táblázatos összeállítás a minimális víztömegekről _ 10600 «

IV. Különfélék ... ... ... ... 2500 «

Mindössze 38790 frc.

Ezen munkaprogramm megvalósítására a szövetség gyűlése 1895. év augusztus 17-én kelt szövetségi határozattal:

a) egyszer s mindenkorra 10225 frc.

b) évenkint _ __ ... 42000 «

hitelt szavazott meg, s a munkálatok azonnali megkezdésével és végzésével a szövetségi főépítészed igazgatóságnak hydrometriai osztályát bízta meg.

II. A rajnai vízállások előrejelzése.*

A vízállások előrejelzésének tanulmányozásához az empirikus módot választották. A czél: kikutatni és megállapítani, hogy a Rajna vízjárásának — az Maréval való egyesülésétől egészen a birodalom határáig — a folyam alsó szakaszaiban az egymást követő észlelő állomásokon mérték és idöszerinti viszonya között

* Ez a tanulmány időközben nyomtatásban is megjelent a következő czímen: «Ergebniss der Untersuchung der Hochwasserverhältnisse in Deutschen Rh eingebiet.» Drittes und viertes Heft. Vom Centralbureau für Meteorologie und Hydrographie im Grossherzogtum Raden.

minő összefüggés van, s miképpen nyilvánul a mellékfolyók hatása a föfolyóban? Ennek alapján megmutatni a vizsgálódásnak legfontosabb czélját., praktikus hasznát, tudniillik alapot nyerni annak megítélésére, miképpen fog a folyam alsó szakaszában a vízállás alakulni, ha a felső folyamszakaszban és a betorkoló mellékfolyókban a vízmagasságok ismeretesek. Ettől függ nemcsak az árvíz elleni óvóintézkedések kérdése,, hanem érdekelve vannak benne: a mezőgazdasági üzem. a folyam alsó szakaszain a közlekedés, a folyamszabályozás és nevezetesen a hajózó- és kikötő forgalom ; tehát a kereskedelem és ipar is. Az eddig teljesített vizsgálódások eredményei, a rajnai vízszerkezet bonyolódott viszonyainál fogva az árvíz elég biztos előrejelzésére még nem kielégítők, már azért sem, mert a tényleges anyag, a melyből azokat az eredményeket nyerték, hézagos. Ámbár a Rajna nevezetesebb mérczéiröl évtizedekre terjedő rendszeres megfigyelő adatok állanak rendelkezésükre; ezek finomabb vizsgálódásokra még sem bizonyultak alkalmasnak.

Az ily tanulmányok követelte pontosabb, rendszeresebb mérczeészlelések csak 1886 óta vannak folyamatban.

A rajnai hullám tovaterjedése többszörösen összetett jelenségből áll. A hullám alakulására két föfaktor bír befolyással: az egyik a medernek hossz- és kereszt irányban való változása, a másik a mellékfolyók vízhozománya. A vizsgálódásnak súlypontját a mellékfolyók vízének átalakító hatására fektették, a melylyel azok a rajnai vízállások változására idő és mérték szerint bírnak. Hogy magának a meder változásának hatása a vizsgálódás keretéből úgyszólván kiküszöböl- tessék, első sorban az úgynevezett primer rajnai hullám levonulását határozták meg, vagyis azt, hogy miképpen kellene az árhullámnak alakulnia, ha a Rajnán lefolyó víztömegnek a mellékfolyók által előidézett ugrásszerű nagyobbodása egyáltalán nem, vagy csak számba nem jöhető kis mértékben idéztetnek elő. így azután a tényleg észlelt árhullám-alakulásnak a primer hullámtól való eltérését állapítják meg, hogy levezessék a mellékfolyók hatását a Rajnára.

A primer hullámnak levonulása tehát azt az összehasonlító basist alkotja, melyből a Rajna hullámnak átalakulására a mellékfolyó árhullámai következtében megmérhető. A meder változó keresztszelvényeinek befolyása a vízállásváltozásokra, e szerint magából az észlelt vízállási adatokból szerkesztett összehasonlító hasisban jut kifejezésre.

Valamely Rajna-hullám lefolyásának megvizsgálásához kiindulási pontul a Rajnának az Aare folyóval való egyesülését vették föl: tehát azt a pontot, a hol a folyam az alpesi folyamvidékhez tartozó mellékvizeket már magába fogadta; alsó pontul pedig, melynél a vizsgálódásnak határa van, a birodalom határa szolgál. Ez nemcsak politikai, hanem hydro- grafiai határ is; tudniillik ott a folyam szétoszlik a Waal-ra és az Alsó-Rajnára.

E két pont között a mellékfolyók behatásának megvizsgálása végett a Rajna-hullám átváltozására