Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
ERDŐS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJÁRÓL. 109 füzetben földolgozott vizeknek a minimális víztömege már most is könnyen meg lenne állapítható, a menynyiben nem kellene egyéb, mint az illető víznek öszszes vízgyűjtő területét egy állandó tényezővel szorozni. Természetes azonban, hogy az ilyen úton nyert eredmények csak megközelítő értékeknek tekintendők, a melyek mindazáltal némely esetben kielégítő pontosságúak. Első sorban tehát arról kell gondoskodni, hogy a vizsgálat alá veendő folyóhálőzatnak czélszerüen és czéltudatosan kiválasztott lehetőleg sok helyein megbízható minimális vízmennyiség-meghatározások eszközöltessenek, ezután a nyert eredmények ne csak egyedül a hozzátartozó vízgyűjtő területtel hozassanak viszonyba, hanem ezenkivül még behatóan kikutatandó ama befolyás, melyet az illető — a terület-statistiká- ban kimutatott — mívelési ág, a csapadékmagasságok tekintetbe vételével, a minimális tömegekre gyakorol. Továbbá specialis értékkel birna egyes kisebb, különösen jellemző területalosztályoknak tanulmányozása; nevezetesen a minimális vízmennyiség meghatározása oly patakoknál, a melyek vagy egészen kopár, vagy erősen erdősített völgyekben erednek. A föntebbi elvek szerint gyűjtött észlelési anyag bizonyára lehetővé fogja tenni egy rationalis empirikus képlet felállítását, melynek segedelmével minden interpolálandó minimális vízmennyiség a követelményeknek megfelelő pontossággal kiszámítható. Eddig kizárólag minimális víztömegről volt szó; azonban létezhetik egész sorozata a nagyobb, még hasznosítható vízierönek, a melyeknél az összes idevágó viszonyok helyes megítéléséhez nemcsak a legkisebb, hanem a közép- és nagy vízállásoknál lefolyó tömegek ismerete is okvetetlenül szükséges. Erre való tekintetből a közép és nagy víztömegek megmérése is némileg számbaveendö. Ily mérések azonban csupán a svájczi vízmércze-hálózat főállomásain eszközöltetnek. A mi pedig a víztömeg-mérések közzétételének alakját és módját illeti, úgy az lehetöteg szűk keretben történik. Valamennyi mérési eredménynek részletes közlésétől, bármennyire is érdekesek lehetnének azok, el kell tekinteni; legfölebb néhány kevésbbé tipikus esetben lesz a követett eljárás és számítási methodus behatóbban ismertetve. A többire nézve a minimális tömegmérések legfontosabb eredményei a szükséges magyarázatokkal lehetőleg átnézetesen táblázatban foglaltatnak. A továbbiakban pedig minden tárgyalt folyóvidékre útmutatás, illetőleg formula közöltetik. melyeknek alapján az alárendeltebb és mérésre nem került vizeknek minimális tömege kiszámítható. Az előbb említett főállomásokon közép és nagy vízállásoknál végzett tömegmérések ellenben, a hozzátartozó minimális tömegmérések eredményeivel grafikai úton kapcsolatba hozatnak, s tömeggörbék alakjában lesznek feltüntetve. A lefolyó vízmennyiség megmérései rendszerint gondosan megvizsgált villamos szárnynyal eszközöltetnek és csak kivételes esetekben kerülnének más módszerek alkalmazásra, t. i. a mikor a szárnyhasználata nem lehetséges, vagy nagy költséggel, időveszteséggel járna, vagy pedig felette nagy veszélylyel lenne összekötve; mert az eddigi tapasztalatok szerint a villamos szárny a legmegbízhatóbb eredményeket szolgáltatja. llv műszereknek előreláthatólag intensiv használata egy kísérleti állomás létesítését teszi szükségessé, melylyel a műszereknek gyors és biztos megvizsgálása annyiszor, a hányszor arra szükség van, lehetséges. Az állomás 1 m. széles, 100 m. hosszú, álló vízzel megtelt és sínpárral felszerelt tartányból áll, melyben a megvizsgálandó műszer gördülő kocsin különböző sebességgel ide és oda mozgatható. A vízviszonyok megvizsgálásához előreláthatólag szükséges időről. Épp úgy mint a vizsgálatoknak nagyfontosságát, nem szabad félreismerni ama rendkívüli nagy nehézségeket, melyekkel a végrehajtásnál meg kell majd küzdeni. A folyamvidékek területének táblázatos összeállítása már egymagában is, de különösen ha e mellett még a magassági zónák és mívelési ágak is tekintetbe jönnek, — oly vízhálózatról, mint a minő Svajczé, rendkívül fáradságos és idötrabló munka. Mindazonáltal az idő tartama, mely e munka végzésére szükséges, némi biztossággal számításba vehető, mivel egyrészt már meglevő jó térképek további földolgozásáról, tehát tulajdonképen irodai munkáról van szó, és mivel másrészt a kivitelre vonatkozólag már tapasztalatok állanak rendelkezésre. A «Táblázatos összeállítás a folyamvidékek terűleteinek nagyságáról» czímü összes mű az sorolt 14 füzetet öleli fel. 1.) A Rajna vidéke a forrásától a Taalább felmina betorkolásáig _ _ 2.) A Rajna vidéke a Tamina-toroktól 4500 km2 a Rajnának a Bódén tóba való beömléséig 3.) A Rajna vidéke a Rajnának a Bódén 2200 « tóba ömlésétöl, utóbbiból való kiömléséig 4.) A Rajna vidéke a Bódeni tóba való 4800 « betorkolásától az Aare betorkolásáig 5.) A Limmat vidéke forrásától az 4400 « Aare-ba való betorkolásáig _ _ 6.) A Reuss vidéke forrásától az Aare-ba 2400 « való betorkolásáig ___ 7.) Az Aare vidéke forrásától a Bieter 3500 « tóba való beömléséig ___ _ ___ 8.) A Jura vizei inclusive a Broye vidék forrásától egészen az Emme-nek az 5100 « Aare-ba való betorkolásáig ___ 9.) Az Aare-nak vidéke az Emme-nek az Aare-ba való betorkolásától az Aare3400 « nak a Rajnába való torkolásáig ___ 10.) A Rajna vidéke az Aare torkola3400 « tától a Wiese torkolatáig _ ___ ___ _ 11.) A Rhön vidéke forrásaitól a Genfi 2800 (c tóba való betorkolásáig__ ... ___ 12.) A Rhön vidék a Rhonnak a genfi tóba való betorkolásától a Loire és a Doubs vidékek betorkolásáig; a forrásoktól a l)es5300 « soubre betorkolásáig ___ ___ _ ___ 6700 «
