Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1895., 1886. ÉS 1897. ÉVEKBEN 41 A Tiszának 1896-ban 9 teljes árhulláma volt, vagyis olyan, mely M.-Szigettöl Titelig mindenütt megtartotta tetözését, Legnagyobb vize a hóolvadással kapcsolatban, márcz.—ápril hónapokban állott elő; csak Tekeházán volt nehány cm.-rel magasabb a júliusi víz, a hóolvadás árhullámánál. Általában a legnagyobb víz 53 és 80 tok között volt, csak Berczelen, T.-Keszin és T.-Füreden emelkedett 80 fokon felül, úgy, hogy ez állomásokon 87, 81 és 84 fok magasságot ért el. A legkisebb viz igen változatos időben, február, márczius, szeptember és október hónapokban állott elő, de sehol sem szállott 0 fok alá; legalacsonyabb volt Tivadaron, hot 3 fok és legmagasabb Titelen. hol 17 fok magasságot ért el. Az árhullámok tetözésének leérkezés-ideje igen változatos volt. A teljes árhullámok közül a márcz.— áprilisi 7 nap alatt, a májusi 14 nap alatt, a júniusi 9 nap alatt, a júliusi 5 nap alatt, a szeptemberi első 7 nap alatt a szeptember—októberi 14 nap alatt, az októberi 5 nap alatt, a novemberi 9 nap alatt, a deczem- beri 13 nap alatt tette meg útját M.-Szigettöl Titelig. A teljes árhullámokon kívül voll a Tiszának mintegy 90 csonka árhulláma, melyek közül több csak egy állomásra terjedi ki. Az egyes állomásokon jelentkezett árhullámok számát a következő összeállítás mutatja: M. -Szigetnél ___ ___ __ 64 Tekeházánál . . ___ __ ... 73 T.-Ujlaknál .... ___ __ ... ... 64 Tivadarnál ... ... ___ ... ... 64 V.-Naménynál ___ ___ ... ... 63 N. -Lónyánál _ . ... .. __ ... 50 Záhonynál ... ... ... ... __ 54 Dombrádnál ... ... ... .. ... 42 Berczelnél ... ... ... .... ... 43 Tokajnál _ ... .... — ... ... 36 T.-Kenéznél ... ... .. 36 Polgárnál ... .... ... ... —_ 32 T.-Keszinél . ... ... .... 32 T.-Fürednél ... __ ... . ... 34 Taskonynál ... ... ... 29 T.-Beönél ... .... ... ... ... 24 Szolnoknál... ... ... ... 22 Martfűnél ... .... ... ... ... 23 T.-Ughnál ... ... .... ... .. 24 Gsongrádnál ... ... ... ... 19 Mindszentnél ... ... ... 19 Algyönél— __ ... ... ... ... 19 Szegednél ._ ... . .. _. ... 21 Zentánál _ ... — ... .... ... 16 T .-Becsénél... ... ... ... ... 17 Titelnél ... ... — — — _ 17 A vízszín változások legélénkebbek voltak a már- cziusi, júliusi és deczemberi árhullámoknál, míg februárban és szeptemberben igen keveset változott a vízszín. Л Tisza mellékfolyóinak árhullámai. A Szamoson 1896-ban Sikáld ónál 50 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize Sikárlónál deczemberben, a lentebb eső szakaszon márcziusban állott elő, de csak 54—88 fok magasságot ért el. Legkisebb vize szeptember és október hónapokban 4—7 fok magasságú volt. Vízszínváltozásai márcziusban, júliusban és deczemberben élénkek, februárban, szeptemberben és októberben lassúak voltak A Bodrogon Zemplénnél 37 árhullám jelentkezett az év folyamán. Legnagyobb vize áprilisban és deczemberben állott elő s Zemplénben 87, Sárospatakon 58 fokot ért el. Legkisebb vize szeptemberben 5—12 fok magasságú voll. Vízszínváltozásai márcziusban és deczemberben élénkebbek, különben pedig lassúak és jelentéktelenek voltak. A Sajón Zsolczánál 51 árhullám jelentkezett az év folyamán. Legnagyobb vize Zsolczán áprilisban, legkisebb vize júliusban állott elő; amaz 65, ez 29 fok magasságot ért el. Vízszín változásai márcziusban és áprilisban élénkek, különben igen jelentéktelenek voltak. A Körösökön Békésnél 55 árhullám jelentkezett az év folyamán. Legnagyobb vize általában deczember hónapban, legalsó szakaszán márcziusban állott elő, de csak 61—86 fok magasságot ért el. Legkisebb vize szeptemberben Gvomán —3 fokra sülyedt, más helyeken a 0 fokot megközelítette. Vízszínváltozásai főként novemberben és deczemberben voltak élénkek, míg augusztus és szeptemberben alig változtak a vízállások. A Maroson Radnánál 61 árhullám jelentkezett az év folyamán. Legnagyobb vize áprilisban, Makón januárban állott elő. de csak 30—50 fok magasságot ért el. Legkisebb vize Aradon — 1 fokra sülyedt, más helyeken 0 fok fölött maradt. Vízszínváltozásai az egész év folyamán igen jelentéktelenek voltak s főként augusztusban és szeptemberben alig változott a viz színe. Az összefolyó víztömegeid kölcsönös hatása. 1896-ban a Tiszán és mellékfolyóin az árhullámok egymásra hatásából különösebb jelenségek nem tűntek föl s éppen ezért részletesebb ismertetést erre vonatkozólag nem közlünk. Jogviszonyok. Az év elején a Tiszát és mellékfolyóit legnagyobbrészt álló, vagy zajló jég borította. A zajló jég több helyen csakhamar torlódva megállótI. így a Tiszán január 3-án Szolnoknál, január 4-én Szeged alatt támadt rövid idejű s nem jelentékeny torlódás. Később legnagyobb részben beállottak a folyók s február 11-én a Tiszát és mellékfolyóit legnagyobbrészt állójég borította. Az állójég vastagsága Tiszában mi ntegy 20-40 cm. Szamosban (( 25-30 (( Bodrogon « 25 (( Sajón « 45 « Körösökön (( 30-40 « Maroson (( 30-35 cm. A jég elmenetele márczius hónapban kezdődött meg s helyenkint torlódásokkal történt. Márczius 8-án a Hernádban H.-Németinél és a Szamoson Rápoltná! támadt jelentéktelen torlódás; márczius 13-án SzolnokÉvkönyv Vili. i)
