Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
JELENTÉKENYEBB BOLY ÓIN К VÍZJÁRÁSA 1895., 1896. ÉS 1897. ÉVEKBEN. 40 A Unna mellékfolyóinak árhullámai. A Véupn Szerednél 1896-ban 48 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize márcziusban, a hóolvadás árhullámával állott elő és Szereden 84. Sellyén 75, Gután 98 lók magasságot, ért el. Legkisebb vize január, márczius és novemberben állotl elő és Szereden 12, Sellyén 5, Gután 4 lók magasságot ért el. Vízszin- változásai igen élénkek voltak márczius, julius és augusztus hónapokban, míg novemberben csak igen lassan változott a vízállás. A lh •árán Zákánynál 56 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize szeptember és október hónapokban állott elő és Zákánynál 79, Barcson 80, Dolni-Mihol- jáczon 85, Eszéken 94 tokot ért el. Legkisebb vizét január, február és márczius hónapokban észlelték s Zákánynál 2, Barcson 2, Dolni-Miholjáczon 0, Eszéken 21 fok magasságú volt. Vízszínváltozásai legélénkebbek márczius, augusztus, szeptember és október hónapokban voltak, míg február és novemberben igen lassan változtak a vízállások. A Tisza árhullámait «Л Tisza és mellékfolyóinak vízjárása 1896-ban» czímü későbbi fejezetben tárgyaljuk. A Szárán Bősüliiái 26 árhullám jelentkezett az év folyamán. Legnagyobb vize novemberben állott elő s Mitroviczánál 92 fok magasra emelkedett. A legkisebb víz februárban mintegy 11—12 fok magasságú volt. Legélénkebb vízszínváltozása márcziusban jelentkezett. bár az egész évfolyamán — februárt kivéve — igen mozgalmas volt a Száva vízjárása. Az összefolf/ó víztömegek kölcsönös hatása. Az összefolyó víztömegek kölcsönös egymásra hatásának 1896-ban nem voll kiemelkedő mozzanata s ezért ismertetését ez alkalommal elhagyjuk. Jégviszonyok. Az év elején a Dunán általában zajló jég volt, mely azonban helyenkint megállóit és torlódások keletkeztek. így január 5-én Gombosnál, január 9-én Fajsznál állott elő torlódás, mindkét helyen jelentékeny duzzadást okozva. A fajszi torlódás már másnap megmozdult és Baja fölött, akadt meg, Paksnál és Fajsznál 100 fokos vízállásokat idézvén elő. Ez a vízszín később alább- szállt, de a torlódás csak márczius 6-án szűnt meg teljesen. Január 19-én Orsovánál is támadt a Dunában jégtorlódás, mely márczius 8-án szűnt meg. Január 26-án Ercsinél keletkezett újabb torlódás, mely 28-áig tartott és 90 fokra duzzasztotta a vizet. Az állójég vastagsága a Dunában mintegy 25 cm.-t, a Vágón 30—40 cm-t, a Dráván 30 cmtert. ért el. A Száván egyáltalán nem volt állójég s a zajlás is csak nehány napig tartott. A jég teljes elmenetelét a Vágón márczius 5-én, a Dráván márczius 5-én. a Duna Dráva fölötti részén márczius 7-én, az alantabb levő részeken márczius 3-án észlelték. Novemberben újra megkezdődött a jégzajlás és deczember elején a Száva kivételével minden jelentékenyebb folyónkon zajlott ajég; sőt deczember hónapban Paks és Fájsz környékén alacsony vízállásnál jégtorlódás is keletkezett, mely mintegy 3 m.-es vízszin- duzzadást okozott. II. A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1896-ban. A Tisza árhullámai. A Tisza vízjárása 1896-ban általában alacsony volt, amint ezl a következő kimutatás láttatja, mely az 1896. évi középvíz- és az 1880—89. évi átlagos középvízmagasságot tünteti ki. A Tisza évi középvízállása 1880 -89. és 1896-ban. Vízmércze állomás Átlagos középvíz 1880—1889-ben 1896. évi középvíz centiméter hydrograde centiméter hydrograde M.-Sziget. ........................ 75 25 55 17 Tekeliáza . .......................... . 41 22 T.-Ujlak... ... ... 17 1.8 20 19 Mező-Vári ... ... ... . , Tivadar ... ... ... 114 25 64 19 V. Na:nény ... ... 178 31 10.) 24 N.-Lónya ................ 144 30 104 26 Záhony 39 28 7 25 Oombrád ... ... 138 27 130 26 Bérezel ... __ ... . . 139 28 Tokaj ... ... __ 224 33 154 25 Takla Kenéz __ ... 48 27 Pof. ár ............................ 166 33 106 26 T.-Keszi ... ... ... 153 37 96 30 T.-Füred ........................... . . 187 33 Taskony ... ... ... . 217 33 T.-Beö ... ... ... . 186 30 Szolnok 249 39 174 31 Martfű ... ... ... 134 29 T.-Ugli ... ................ 99 33 Csongrád 257 42 167 33 Mindszent ... ... ... 308 43 203 33 Algvö ... ... ... 307 42 218 33 Szeged ... ... ... 300 46 202 36 Zenta ................. ..... 303 43 231 35 Török-Becse ... ... 215 45 188 42 Titel ............................ 271 46 318 53 A Tiszának ez alacsony vízjárását lóként három körülmény idézte elő: 1. hogy a tavaszi árhullám nem volt jelentékeny, 2. hogy a júniusi zöldár kismértékű volt s végül 3. hogy az őszi árhullám sem emelkedett magasra.
