Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)

Tartalom

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1897. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

19

zása befejeztetett. Ezen földolgozás eredményeinek közzétételét «A Tisza hajdan és most» czimü mii IV-ik részének kiadásával már a jövő évben megkezdj ii к.

VII. Ipari czélokra használható vízierők.

Az országunkban létező és ipari czélokra kihasználható vízierők adatainak összegyűjtését és nyilvánossá tételét a vízrajzi osztály ez évben megindítván, egyelőre csak a Vágra és mellékfolyóira terjeszkedett ki, a rendelkezésére bocsátott költségösszegnek korlátáin belől.

A vízierők adatainak összegyűjtésénél azon czél vezérelte a vízrajzi osztályt, hogy a kihasználható vízierők legfőbb tényezőire, úgymint: a vízmennyiségre és vízesésre, valamint a kis és közép vizek tartósságára fordítsa föfigyelmét és így azokat az adatokat igyekezett összegyűjteni és földolgozni, amely adalok, a máris meglevő vízierö-müveknek kimuta- lásával kapcsolatban, elegendő tájékozást nyújtanak a vállalkozóknak arra nézve, hogy ezek alapján föltalálhassák azokat a vidékeket, és helyeket, amelyek az ö czéljaiknak leginkább megfelelnek.

Az elsorolt adatoknak összegyűjtése alkalmával azonban oly műveleteket is végzett a vízrajzi osztály, melyek a hegyvidéki folyók vízszabályozási czéljaira is becses adatokat szolgáltatnak.

Megszerkesztettük ugyanis: a Vág. Árva, Kisucza és Turócz folvóknak átnézetes hosszszelvényét; amely czélból 170 kilométer hosszúságú kétszeres magasság- mérést végeztünk. Ezenkívül megmértük ugyanezeken a folyókon az 1897-ik évi kisvíz mennyiségét 30 helyen 71 különböző vízállásnál. Továbbá a jövőbeli vízállások észlelésére vízmérczéket állítottunk föl 14 helyen és azoknak rendes kezelését s jegyzését megindítottuk; az egész éven át beszerzett adalokal pedig majdnem egészen földolgoztuk.

Föladatunkat azonban a megnevezett folyóknál 1897-ben nem fejezhettük be egészen és legalább is még egy év szükséges a Vágra vonatkozó adatok gyűjtésének befejezéséhez és földolgozásához.

VIII. Tanulmányok. 1 2

1. A várható vízállások előrejelzése tekintetében főleg a Dunára fordította figyelmét ez évben is a vízrajzi osztály és az erre vonatkozó tanulmányokat majdnem egészen elvégezte.

2. A vizsebessé) és vízszincsés megmérése körül a gyakorlati életben fölmerülő kérdések, javítások és újítások tekintetében külön tanulmány-méréseket végeztünk a Dunán Budapestnél július közepétől augusztus közepéig. Minthogy azonban ezen mérések földolgozásából kitűnt, hogy azok a fölmerült kérdések tisz- tába hozatalára még nem elegendők, folytatni fogjuk a jövő évben.

3. A Balaton tanulmányához szükséges külső fölvételek földolgozását elvégeztük és az eredményeket a «Vízrajzi Évkönyvekében fogjuk közölni.

4. Az árvédelmi töltéseknek átszivárgására vonatkozó észleléseinket folytattuk ez évben is; még pedig a középtiszai ármentesítö társulat léglaburkolatú szakaszán 1 helyen, a tisza-köröszugi társulat töltésében 3 helyen és a felső-torontáli társulat töltésében 3, összesen 7 helyen.

5. Az öntöző csatornákban folyó vízmennyiség közvei len meghatározására szolgáló legczélszerübb módszer megállapítása iránti tanulmányunkat megkezdtük, és e czélból — miként már előbb megemlítettem

az öntözési időszak alatt az alsólánczi, komjáthi, mezöhegyesi és mindszenti öntözéseknél kisérleti méréseket végeztünk, amelyeket azonban még a jövő évben is folytatnunk kell.

6. A vedresházi átvágás kanyarjainak teljes elzárása után várható vízszinemelkedés tanulmányát befejeztük.

7. A Tiszában még várható vízszinemelkedések megállapítása végett a következő kérdéseket tanulmányoztuk :

a) Az ecsedi láp szárazzátételének és a vele kapcsolatban álló Szamos, Kraszna folyók szabályozásának, valamint a szamos-tiszaközi terület ármentesítésének mily hatása várható a Tisza folyó vízállásaira?

b) A Latorcza, Ung és Laborcz folyók majdani szabályozása, illetve árvízjárta területeik ármentesítése után mily vízszinemelkedések várhatók a Tiszában?

c) Ugyanaz a Bodrog és Tisza közötti zug ármentesítése esetében.

d) Ugyanaz a Füred körüli ármentesítés, és végül:

ej A Szolnok körüli ármentesítés esetében.

8. A Tiszának Csongrád-Titel közötti szakaszán netalán elérhető rízszín siilyesztésére vonatkozó tanulmányunkat megkezdtük, de ez ideig még be nem fejezhettük.

9. A tavaszi árvizek — csapadékból való — előrejelzésének tanulmányozásához 10 darab esötérképet készítettünk és magát a tanulmányt továbbfolytatjuk.

10. E helyen adjuk elő az országban létező főbb zsilipéi,- — különösen a megsérültek — megvizsgálása körül kifejtett abbeli tevékenységünket is. midőn a zsilipeket szilárdság és szerkezet szempontjából beható tanulmány tárgyává tettük, hogy a sérülések okail megállapítván, azokból jövőre hasznos következtetéseket vonhassunk le. Ily czélból megvizsgáltuk 1897. évben :

a) a beregmegyei ármentesítö és belvízszabályozó társulat szálkái, eszenyi zsilipjét és borsai duzzasztó gátját;

b) a bodrogközi társulat felsö-bereczki zsilipjét és szivattyútelepét, továbbá: a lieze-éri, török-éri. karádi és karcsai zsilipeket;

c) a felső-bodrogi társulat imreghi, garanyi, ter- nava-torkolati és vásárhelyi zsilipjeit;

d) a felső-szabolcsi társulat paszabi zsilipjét;

ej az alsó-szabolcsi társulat nagyfalui, tisza-eszlári, körtöltési és füredi zsilipjét;