Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
8 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1895. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. A vízrajzi osztály 1888-ban még nem volt abban a helyzetben, hogy a kérdések mindegyikére felelhetett volna ; de annyit már akkor is ki lehetett általánosságban mondani, hogy egyenlő vízmennyiségek és egyenlő körülmények között minden következő árvíz annyival lehet magasabb a megelőzőnél, amennyivel időközben több-több árvízjárta területről szorítottuk ki az árvíz szétöinlését, és amennyire mindinkább meg tudjuk védeni töltéseinket az átszakadástól. Ha tehát valamikor oda fogunk jutni, hogy több területet az árvizektől már el nem vonunk, töltéseink pedig oly erősek lesznek, hogy azok átszakadásától többé nem kell tartanunk, és oly műveleteket többé végre nem hajtunk, melyek a vízszínt emelik: akkor remélhetjük majdan, hogy a később bekövetkező árvizek a a megelőzőknek magasságát nem fogják fölülmúlni; de erről biztosat akkor sem állíthatunk, mert az árvizet szolgáltató légköri csapadéknak eloszlásában jöhetnek elő oly körülmények, amilyenek eddig tnd- tunkkal még elő nem fordultak, és a melyekre ennélfogva számításainkat sem alapíthattuk. Noha eszerint nem vagyunk abban a helyzetben, hogy minden, valamikor bekövetkezhető eshetőséget, tekintetbe vehessünk, tehát ezekre nézve nem is tudhatjuk megállapítani biztosan a Tisza vízszíne emelkedésének végső határát: mégis ki kell fürkésznünk, hogy az eddig előfordult és előttünk már ismert eshetőségek határu között jövőben még mily emelkedését várhatjuk a Tisza árvízszínének ? Erre a kérdésre — mint előbb említém — 1888-ban még nem ludtuk megadni a feleletet, de azóta ismereteink a Tisza vízjárási viszonyai körül annyira bővültek, hogy most már megkísérthetjük a reá adható feleletet megtalálni, habár most is csak annak föltevése mellett vagyunk erre képesek, hogy sem a meder vízvezető képessége, sem a légköri csapadék vízszolgáltatási viszonyai a múlthoz képest változni nem fognak. Ily föltevés mellett megkisérlé tehát a vízrajzi osztály : a Tiszában még várható vízszín emelkedéseket lehető valószínűséggel megállapítani, és e czélból egyelőre 8 vízmérczét vett tanulmány alá, úgymint: a tokaji, tisza-füredi, szolnoki, csongrádi, szegedi, török-becsei, szlankameni és zimonyi vízmérczéket. A tanulmány még nincs teljesen befejezve, de az már is határozottan kitűnik belőle, hogy a Tiszánál helyenként még mindig lényeges vízszínemellcedés várható és hogy e tekintetben még mindig a csongrád- titeli legalsó szakasz van a legsúlyosabb helyzetben, tehát még mindig ezen szakasz vízfolyásának javítására kell a legnagyobb gondot fordítani. 2. A várható vízállások előrejelzésének tanulmányát folytattuk. 8. A csapadékok és vízállások közötti összefüggés tanulmányozása czéljából megszerkesztettük: a) a csapadékok 10 évi átlagából az évi csapadék-eloszlás térképét; b) az 1888. és 1895-ik évek árvizeiről több csapadék-eloszlási térképet; c) az egész országról egy átnézeti geológiai térképet, melyen a talaj vízátbocsátó képessége van elö- tüntetve. 4. A árvízi töltések átszivárgó sának tanulmányozása végett ez évben nyolcz helyen végeztünk észleléseket a Körös-Tisza-Maros közi ármentesítö társulat területén, úgymint: a lúdvári szakaszon 2 helyen, a porgányi szivattyútelep mellett 1, a marosi töltésen a vetyeháti örház alatt 1, Szentes fölött a szivágyi két legnagyobb padka csuszamlás között 1, ettől mintegy két kilométerrel alantabb l, ismét két kilométerrel alantabb 1, és Mindszent község alatt 1 helyen. Az így beszerzett adatok azonban még mindig nem derítik föl egészen az átszivárgás vonalának természetét, minélfogva ily irányú észleléseinket még folytatnunk kell. 5. Az általános hydrologiai viszonyok tanulmányozása, és az adatok czélszerü bemutatása végett elkészítette a vízrajzi osztály a Magyar államnak orogra- phicus domborművé! fősz öntvényben és ugyanarról egy réteges dombormüvet. 6. Külföldi tanulmányútra ez évben Erdős Ferencz kir. mérnök küldetett ki: a rajnai műszaki szolgálatnak a svájczi és németországi részeken való tanulmányozása czéljából. Vili. Kiadványok. Ez évben kiadta a vízrajzi osztály a «Vízállások» IX. kötetét, mely magában foglalja az 1894-ik évi vízállásokat és csapadék észleléseket. Ezenkívül közrebocsátotta a «Vízrajzi Évkönyvek')') VI. kötetét 1891 és 1892-ik évekről. Végül megemlítjük, hogy jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézetes térképét a vízrajzi osztály minden nap megszerkesztette, kellő számban sokszo- rosíttatta és a közönség használatára bocsátotta, vagyis a «Vízjárások térképét» ez évben minden nap kiadta. Budapesten, 1896. évi január 26-án. Péch József, ministeri osztálytanácsos, a vízrajzi osztály yezetője. XÉ-
