Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1893. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. О VI. Meder-nyilvántartás. 1. A Duna, árvize lefolyásának tanulmányozása végett a vízrajzi osztály 1887-ben már megindította ugyan a szükséges fölvételeket, de félben kellett hagynia, mert időközben a közérdekeltség figyelme olyannyira az alsó Tisza állapotára irányult, hogy a tiszai fölvételek azonnali, teljes erőből való megindítása igen szükségessé és elodázhat- lanná vált, minélfogva a vízrajzi osztálynak minden erejét egyelőre a tiszai fölvételekre kellett fordítania. A tiszai fölvételek bevégeztével a vízrajzi osztály ez évben visszatérhetett a Dunához, és ott most már szélesebb alapon folytatja műveleteit, mint a hogy azt 1887-ben megkezdte, a mennyiben nem csak a dunai árvizek lefolyásának tanulmányozása czéljából szükséges fölvételeket teszi meg, hanem azokat is, melyek a Duna mederalakulásának nyilvántartásához szükségesek; tehát a Dunánál is végre szándékozik hajtani a vízrajzi osztály mindazokat a fölvételeket, melyek a Tiszánál már végrehajtattak. Legelső teendőnek tartja pedig a vízrajzi osztály a Dunánál is, hogy mindenekelőtt elegendő számú fixpontok rakassanak le a Duna mentén, melyek egyöntetű és biztos alapul szolgáljanak a további fölvételekhez. A Dunára vonatkozó meder-nyilvántartási műveleteket tehát szintén a fixpontok lerakásával kezdte meg a vízrajzi osztály, még pedig legelsőbben a Budapest—Titel közötti folyamszakaszon, miután itt érezhető leginkább a biztos fixpontok hiánya. Az e czélból 1893-ban végzett műveletekről szóló értesítésemet ezen jelentés IV. fejezete alatt adtam elő részletesen. 2. A Bodrog folyónál 1893-ban szintén megkezdte a vízrajzi osztály a meder nyilvántartására szolgáló fölvételeket, és a fixpontok lerakásán, valamint a magasságmérésen kívül következő fölvételeket teljesített: a) A Bodrog mentéről beszerzett 63 drb kataszteri térkép reámbuláltatott, illetve újból fölvétetett: az átvágások által vonatozott meder a szürnyegi hídtól a tokaji hídig, — továbbá: a bodrogközi társulat töltése Zempléntől Visig. b) Fölvétetett: a szürnyegi hídtól Tokajig, összesen 78 kilométer hosszúságban a meder jobb- és balpartja, — a mederfenék hossz-szelvénye 100— 100 méter távolságra eső pontokban, — a védőtöltés koronájának és a töltés lábánál levő földszintiek adriai tengerszin fölötti magassága; mely fölvétel a társulati töltésvonalon kívül a vis-tokaji elhagyott töltésre is kiterjed. c) Fölvétetett ezenkívül 146 keresztszelvény a mederben és 100—100 méter szélességben a partokon. Ezen keresztszelvényekből 125 esik az átvágásokon át vonalozott mederre, 19 az átvágások kanyarjaira és 2 a Ronyva, Latorcza mellékfolyókra. d) A Bodrog vizének hordalékáról 19 minta vétetett Imreg, Zemplén, Bodrogszög, Bodrog-Olaszi, Kisfalud és Tokajnál. Végül mindezen fölvételeknek irodai feldolgozása megkezdetett. 3. A Szeged vái'os melletti Tiszamecler alakulásának nyilvántartása czéljából évenkint fölvenni szokott keresztszelvényeket 1893-ban is fölvette a vjzrajzi osztály. A fölvétel november 1-je és 18-ika közti időben történt; mely idő alatt a szegedi mércze 159 és 360 cm. között váltakozva áradó vízállást mutatott. 4. A Maros folyónál 1893-ban az aradi m. kir. folyammérnöki hivatal következő vízműtani műveleteket végzett: 7 darab betonba alapozott kőfixpontot helyezett el a Maros mellett, — az aradi Maros-szakasz 45 nyilvántartási keresztszelvényét újból fölvette, — az árvíz sziliét fixirozta és bemérte a jobbparton: Zámtól Szabadhelyig, Mika- laka község felső végétől Arad város alsó végéig, és Apátfalva kompjárásától a makói hídig; — a balparton pedig az aradi hídtól Fenlakig, a felső- torontáli ármentesítő társulat védő töltésének kezdő pontjáig. VII. Tanulmányok. 1. Az „Arad Csanádi öntöző-csatorna“ táplálására szolgáló legkisebb vízszin magasságának megállapítása szükségessé válván, azt a vízrajzi osztály 1893-ban külön tanulmányozta, a midőn következő vízműtani kérdések merültek föl: a) Milyen magasságú volt Paulisnál eddig a legkisebb vízszin a Marosban? b) Várható-e, hogy Paulis körül a kis vízszin önmagától mélyebbre sülyed ? és ha igen: c) Milyen intézkedéseket kell tenni, hogy ez az eshetőség lehetőleg elháríttassék, és az építendő zsilip előtt a csatorna táplálására nézve szükséges vízmagasság mindig biztosítva legyen? Ezek a kérdések helyszíni kutatások, illetőleg vízműtani fölvételek megejtése nélkül megoldhatók nem lévén, a vízrajzi osztály 1893-ban több fölvételt tétetett a Marosnak Radna—Arad közötti szakaszán, a mely fölvételek földolgozását azonban — idő rövidsége miatt — 1893-ban be nem fejezhette. 2. Ezen kisebb tanulmányon kívül folytatta a vízrajzi osztály 1889-ben megkezdett nagy tanulmányát a vízjelzésről, folytonosan azt kutatva, hogy mily módon kell a várható vízállásokat lehető legbiztosabban előre jelezni. 3. Nagyméltóságod 1893-ik évi 24,253/V. 15. számú rendeletének alapján ez évben Bartus Adolf kir. mérnök küldetett ki külföldi tanulmányútra Svájczba és Hollandiába: a vízügyi műszaki szolgálat, árvízjelzés, vízmérések, svájczi tavak fölvétele, vízi építkezések és a németalföldi folyók lebegő hordalékának tanulmányozása végett. Nevezett kir. mérnöknek ezen tanulmány útjáról beadott jelentése a „Vízrajzi Évkönyvek“ Vll-ik kötetében fog közöltetni.
