Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
Jelentés a földmivelésügyi ш. kir. ministerium kebelében fennálló országos vízépítészeti és talajjavítási hivatal vízrajzi osztályának 1893űk évi működéséről. Nagy méltóságú Minister Úr Kegyelmes Uram! A vízrajzi osztály 1893-ik évi működéséről következőket van szerencsém mély tisztelettel jelenteni. I. Vízmérczék. A Dunának Szlankamen—Pancsova közötti szakaszán fekvő IV. és V-ik öbölzet védőgátjainak kiépítését — az illető érdekeltek — ismételve kívánatosnak hangoztatván, a vízrajzi osztály föladatává lett tanulmányozni, illetve megállapítani azt, hogy a megnevezett öbölzetek ármentesítése esetén mily vízszín-emelkedés várható a Dunának Szlankamen—Pancsova közötti szakaszán? A szóban forgó öbölzetek területén szokott ugyanis a Dunának, Tiszának, Szávának és Temes- nek árvize szétterülni, és ezen szétterülésnek védőgátokkal való megszüntetése minden bizonynyal víz- szín-emelkedést fog előidézni, mely, a Száva legalsó szakaszán kívül, esetleg a Tisza torkolata fölött fekvő dunai és tiszai folyamszakaszokra is kiterjedhet. Mielőtt tehát a szóban forgó öbölzetek ármentesítésének kérdése eldöntetnék, szükséges megállapítani, hogy az ármentesítés létesülése esetén mily vízszín-emelkedés várható? A várható vízszín-emelkedés megállapítására azonban múlhatatlanul megkivántatik, hogy a Duna vízszinének vonalát nagyobb részletességgel ismerjük, mint az a kérdéses szakasz szomszédságában fennálló szlankameni és zimonyi vízmérczék adataiból ez időszerűit lehetséges. Ennélfogva a vízrajzi osztály 1893-ban három ideiglenes vízmérczét állított föl Szlankamen és Zimony között a Dunában, névszerinti Szurdukon, Belegisen és Új-Banovczén a végből, hogy naponkénti észlelésükből e szakasz vízszín-változásairól elegendő adatokat nyerjünk a felvetett kérdés tanulmányozásához. II. Csapadékmérő állomások. Miután az országos meteorologiai intézet csapadékmérő állomásainak száma a Duna vidékén nem felel meg az árvízjelzés és általános vízrajzi érdek követelményeinek: szükségessé vált a duna- vidéki csapadékmérő állomások megszaporítása legalább is oly mértékben, a mint azt a Tisza völgyében már tényleg létesítettük. E czélból 1893-ban megkezdettük az ide vonatkozó tájékoztató adatok összeállítását, különösen arra nézve, hogy árvízjelzés és általános vízrajzi érdek szempontjából mely helyeken volnának új állomások fölállítandók a Duna vidékén? III. Vízjelző szolgálat. A Tisza völgyében 1893-ban két oly magasságú árhullám vonult végig a Tiszán — nevezetesen márczius 11-től április 4-ig, és június 11-től 26-ig, összesen 41 napon át, melyekre nézve a vízrajzi osztály naponként tényleg végrehajtotta az 1—3 nap múlva várható vízállások előre jelzéséhez szükséges műveleteket. Az előrejelzések közül azonban, az árhullámok csekélysége miatt, csak egynéhány közöltetett a külső hivatalokkal és ármentesítő társulatokkal. Egyébiránt az összes jelzések eredményei évkönyvünk VII. kötetében részletesen közölt etnek. IV. Vízrajzi magasságmérések. A vízrajzi osztály 1893-ban következő magasságméréseket teljesített. 1. A Duna vidékén még hiányozván a magasságmérések alapjául szolgáló fixpontok, mindenek előtt szükséges volt elegendő számú fixpontok lerakásáról gondoskodni, hogy egyöntetű s biztos 1*
