Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
42 VÍZJELZÉS. folyó“-nál előforduló körülményekre kell azokat alkalmazni. Nevezetesen a XXI. grafikonban fölrakott várható vízállás valószínű: ha a napi vízszínváltozás állandó jellege mellett a megelőző napi különbözet (a XVIII. napló 11-ik rovatába Írott) nem nagyobb dr. 10 cm.-nél; ha szintén állandó jelleg mellett a XXI. grafikonból körzővel leveszszük a megelőző napról az összetartozó vízállások közötti egyenes, például: ab vonal hosszát, és a körző változatlanul hagyott nyílását reáillesztjük a záhonyi, esetleg a zempléni mai vízállásra és a Tokajnál várható vízállásra, és ha ezen cd ráillesztésből nem látszik ± 10 cm.-nél nagyobb különbség. A körzővel való ellenőrzés több folyónál nem megy oly egyszerűen, mint egy folyónál; mert a fő- és mellékfolyó nem árad-apad egyszerre és egyenlően, hanem különböző időben és különbözőképpen; minélfogva arra kell vigyáznunk, hogy melyik folyó vízállásának van domináló hatása a tokaji vízállásra? Ez kilátszik a XXI-ik grafikonból; annak a folyónak van ugyanis domináló hatása, a mely folyónak emelkedését, apadását követi bizonyos arányban — a grafikonból is láthatólag — a tokaji vízállás emelkedése és apadása; ha a jelző vonalakról leszedett várható vízállást (a XVIII. napló 9. rovatába írottat) levonjuk a záhonyi + % zempléni vízállásból (az 5-ik rovatba írottból) és az így kapott különbözetet összehasonlítjuk a hasonló körülmény fi esetek különbözetével (a 12-ik rovatba Írottal) és ha e különbözet nem nagyobb ± 10 cm.-nél; ha tekintettel a megelőző napok vízszínváltozásainak állandó, növekedő vagy fogyó voltára, a jelző vonalak alapján következtetett s bizonyos idő múltán várható vízállás a mostani vízállástól nem mutat ± 10 cm.-nél nagyobb vízszínváltozást, mint amennyi a megelőző napi vízszínváltozás volt. Ily esetekben valószinűeknek vehetjük a vízjelző vonalakról leszedett vízállásokat, és minden helyesbítés nélkül jelezhetjük az illető érdekelteknek. Ellenkező esetekben a vízjelző vonalakról leszedett vízállások kétségeseknek tekintendők, és általában úgy helyesbítendők, a hogy azt az „egy folyó“-ra nézve előadtuk; nevezetesen: Ha a megelőző napi különbözetek (a XVIII. napló 11-ik rovatába írottak) állandóan és egy irányban nagyobbak 10. cm.-nél, akkor ezen állandó különbözetek hozzáadása vagy levonása által helyesbítjük a vízjelző vonalról leszedett vízállást. На a XXI. grafikonból körzővel leszedett — vagy a 12-ik rovat figyelembe vételével megállapított — avagy a napi vízszínváltozásból következtetett vízállás 10. cm.-nél többet különbözik a vízjelző vonalról leszedett vízállástól, akkor: mindezeknek közepesét jelezzük, — vagy pedig a jelző vonal adta vízálláshoz hozzáadjuk az egyik, vagy másik módon kapott és legvalószínűbbnek látszó vízállást, és ez összegnek felét jelezzük. A helyesbítésnek fentebb ismételt módjait még a következőkkel egészítem ki: Ha a fentebb előadott általános eljárás útján is valószínűtlenségre jutunk, akkor a már fölrakott megelőző vízállások összekötése által képezett m, n görbületet is segítségül vehetjük (XXL), és ennek a görbületnek folytatólagos vonalából állapíthatjuk meg a jelzendő vízállást. Ha a mellékfolyó (zempléni víz) nagy áradásának vízemelő hatása van a főfolyó (a tokaji) vízállására, és ez világosan kilátszik a XXI. grafikonból, ilyenkor nem fogadjuk el a vízjelző vonalakból nyert vízállást változatlanul, bárha a megelőző napon még jó eredményt adott; hanem az ily esetet kétségesnek veszszük, és az előadott módokon kapott helyesbítések közepesét veszszük. Ha a jelzés több napra szól előre, akkor a közben eső fél és egész napok vízállásait úgy kapjuk meg, hogy a XXI. grafikonban fölrakott és csillaggal megjelölt pontot a már létező tokaji mai vízállás pontjával összekötjük egy egyenes, vagy egy megfelelő görbületi! m, n vonallal, és a közben eső fél és egész napokban várható vízállásokat a grafikonból leszedjük és bevezetjük a XIX. napló illető rovataiba, ugyanoda bevezetvén a később tényleg bekövetkező vízállásokat is, a mutatkozó különbözetekkel együtt. Kulminálás és völgyelés után figyelembe veendő, hogy egy megelőző, hasonló nagyságú, árhullámkor milyen arány mutatkozott a záhonyi és tokaji vízállások között? Bizonyos mértékben ilyen lesz az arány a fölmerült esetben is. Különösen kell a helyesbítésnél arra figyelni, hogy a folyó felsőbb szakaszán jelentkező vízállás gyors, vagy lassú áradást-apadást mutat-e? mert ahhoz képest kell helyesbíteni a jelző vonalakból nyert vízállást. Ha például: lassú áradás volna felülről várható, és valamelyik helyesbítő mód gyors áradást adna lent, akkor ezt a módot ne alkalmazzuk, hanem mást, mely lassúbb áradást jelez; és viszont. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a J/2, 1, 2 ... . napra való jelzések XIX. kimutatásában mutatkoznak-e állandóan egy irányú eltérések ? mert ha mutatkoznak, jelzésünk módján változtatni kell. Számos ily megjegyzéseket lehetne még elősorolni; de nem folytatom, mert a gyakorlatban úgyis rá jön az ember arra, hogy szükség esetében miképpen helyesbítse a vízjelző vonalakból nyert vízállásokat.
