Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
40 VÍZJELZÉS. A vízjelzés, esetleg helyesbítés következő módon történik. I. Midőn csak egy folyóról van szó. Mindenek előtt fölrakjuk a felső vízmérczéről (Naményból) és az alsóról (Záhonyból) távirati úton beérkezett jelentések alapján a mai reggeli vízállásokat a XX. alatti melléklethez hasonló grafikonban. Ebben a grafikonban a vízszintes vonalak egy- mástóli távolsága 1 decimétert képvisel, és általában vékonyan vannak kihúzva; de minden félméter vastagabb és minden egész méter még vastagabb vonallal van megjelölve. A méteres vonalakra nem írjuk reá a méter nagyságát, hanem annyinak veszszük, hogy a két vagy több folyónak fölrakandó vízállásai egymást ne keresztezhessék, mert az megnehezítené a jelzést. A méteres vonalak megszámozása helyett minden fölrakott vízállás mellé oda írjuk a vízállás nagyságát, részint azért, hogy a fölrakás helyességét szemmel is láthassuk, részint pedig azért, hogy ha későbben valamelyikre még szükségünk lenne, minden további gondolkozás nélkül egyszerre leolvashassuk. A vízállások fölrakása után a naményi és záhonyi mai vízállást beírjuk a XVI. napló 2-ik, illetőleg 4-ik rovatába, az l-ső rovatba jegyezvén azt a napot és órát, melyben ezen vízállások észlelteitek. Ezután a 2-ik rovatba írt naményi vízállásnak megfelelő leérkezési időt a G alatti rajzból leszedve, hozzáadjuk az l-ső rovatba jegyzett időhöz és az eredményt beírjuk a 11-ik rovatba. Ezután a 2-ik rovatba írt vízállásokból kiszámítjuk a Naménynál egy nap alatt mutatkozott vízszínváltozást, és ezt bevezetjük a 3-ik rovatba. E szerint ismerjük már a felülről jövő vízállást, annak egy napi vízszínváltozását, és az alsó mérczénél (Záhonynál) már létező mai vízállást; melyek alapján, vagyis: a 3-ik és 4-ik rovat adatai nyomán leszedjük a vízjelző K, P, S, vonalak egyikéről az alsó mérczénél megfelelő vízszínváltozást, és miután ezt beírtuk az 5-ik rovatba, egyszersmind összegezzük a 4-ik rovatba írt záhonyi vízállással; mely összeg adja a Záhonynál várható vízállást, és ezt bejegyezzük a 6-ik rovatba. Kulminálás és völgyeléskor a K, P rajzlapok vízjelző vonalaiból minden további művelet nélkül szedjük le a várható vízállást, melyet a 6-ik rovatba beírunk. Az így nyert várható vízállást fölrakjuk a XX. grafikon illető helyére és pontját karikával körül veszszük, de nem jelezzük azonnal az érdekelteknek, hanem előbb megvizsgáljuk, hogy nem fér-e valami kétség valószínűségéhez? és ha kétség fér hozzá, akkor előbb helyesbítjük. Hogy a helyesbítést megtehessük, kitöltjük a XVI. számú naplónak 7., 8. és 9-ik rovatait; nevezetesen: a 7-ik rovatba beírjuk a Záhonynál megelőzőleg, (a 11-ik rovatban kitett időben) tényleg bekövetkezett vízállást; ebből és a 6-ik rovatba írt várható vízállásból megtudjuk, hogy mi különbség állott elő megelőzőleg a tényleges és várhatónak vélt vízállások között ? Mely különbséget beírjuk a 8-ik rovatba; a 9-ik rovatba pedig azt írjuk be, hogy a záhonyi tényleges vízállás mennyivel volt nagyobb, vagy kisebb a naményi vízállásnál? (a 2-ik rovatba Írottnál). Ezt azért jegyezzük föl külön, hogy máskor, hasonló eset előfordulásakor, e különbséget is fölhasználhassuk tájékozásul a várható vízállások helyesbítése czéljából. A helyesbítés alább közlendő művelete után a 10-ik rovatba bevezetjük azt a helyesbített vízállást, melyet az illető érdekelteknek immár meg is jelzünk; de ezen helyesbített vízállást egyben fölrakjuk a XX. grafikon illető helyére és pontját csillaggal megjelöljük, hogy a várható vízállások pontjaitól könnyen megkülönböztethessük és később szemmel is látható legyen a jelzett és tényleg bekövetkezett vízállások közötti különbözet azért, hogy ezt a későbbi esetek helyesbítésénél szintén tekintetbe vehessük. Miután a jelző vonalak adta vízállást fölraktuk a grafikon illető helyére, — a mint már említettem — megvizsgáljuk, hogy az nem valószinűtlen-e ? Ha nem valószínűtlen, akkor minden helyesbítés nélkül jelezzük az illetőknek; ha pedig valószínűtlen, akkor előbb helyesbítjük. A valószínűség a következőkből látszik ki: ha a napi vízszínváltozás állandó jellege mellett a megelőző napi különbözet (a XVI. napló 8-ik rovatába Írott) nem nagyobb + 10 cm.-nél; ha szintén állandó jelleg mellett a XX. grafikonból körzővel leveszszük a megelőző napról az összetartozó naményi és záhonyi vízállások közötti egyenes, például: ab) vonal hosszát, és a körző ugyanezen nyílását reá illesztjük a mai naményi és várható záhonyi cd) vízállásokra és a ráillesztésnél nem látszik + 10 cm.-nél nagyobb különbség; ha a vízjelző vonal adta vízállást (a XVI. napló 6-ik rovatába Írottat) levonjuk a naményi vízállásból (a 2-ik rovatba Írottból) és az így nyert kü- lönbözetet összehasonlítjuk a hasonló körülményű esetek különbözetével (a 9-ik rovatba írottal) és e különbözet nem nagyobb a 10 cm.-nél; ha a vízjelző vonal adta — bizonyos időmul- tával — várható vízállás a mostani vízállástól nem mutat + 10 cm.-nél nagyobb különbséget, mint a megelőző napi vízszínváltozás volt; ekkor azonban tekintetbe kell venni a megelőző napok vízszínváltozásainak állandó, növekedő, vagy fogyó voltát is. Ilyen esetekben valószinűnek vehetjük a vízjelző vonalakról leszedett vízállást, és helyesbítés nélkül jelezhetjük az illető érdekelteknek. Ellenben kétségesek a vízjelző vonalakról leszedett vízállások és azok jelzés előtt helyesbítendők. A helyesbítésnek egy-két egyszerű módját már röviden megismertettem ugyan a jelen tanulmány második részében. (Vízrajzi Évkönyvek. VI. kötet,
