Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
VÍZ JELZÉS. 35 Az áradó és apadó vízállások egybevetése. Az áradó és apadó vizek egybevetésénél egészen úgy járunk el, a mint azt a kulmináló és völgyeit» vizeknél a fenti sorokban előadtam. Az összetartozó vízállások VIII-ik minta szerinti összeállításából ugyanis az illető áradó és apadó vizek sorszámait beírjuk a H) minta szerinti segédlap félméteres koczkáiba, alapul vevén egyrészről a záhonyi + % zempléni vízállások összegét, másrészről pedig a Tokajnál már létező vízállást. Az ilyképpen, H) segédlap nyonián, félméterenként már csoportosított sorszámokat beírjuk a Xll-ik minta szerinti összeírás első rovatába, azután pedig kitöltjük a VIII-ik összeállítás megfelelő adataival a 15-, 16-, 14- és 17-ik rovatokat. Végül a 17-ik rovat adatait levonjuk a 14-ik rovat adataiból és a nyert különbözeteket beírjuk a 18-ik rovatba. XII. Összetartozó áradó és apadó vízállások Záhony, Zemplén és Tokajnál félméterenként csoportosítva. (A VIII. alatti összeállításból H) segédlap szerint.) A záhonyi és °/o zempléni vízállások T э к a j n á 1 Sorszám összege egynapi változása bekövetkező vízállás a záhonyi -|- o/0 zempléni vizek hatásának leérkezésekor létező vízállás a záhonyi vízállás idejében a bekövetkező vízállás nagyobb,vagy kisebb a már létezőnél centiméter C entiméter 1 15 16 14 17 18 113 262 — 57 347 380 — 33 745 254- 55 370 394 — 24 887 294 + 67 416 364-f 52 1044 261 — 54 345 374 — 29 1092 282 + 90 438 388 + 50 303 369 — 11 557 586 — 29 304 352 — 17 535 560 — 25 532 363- 40 540 570 — 30 26 381 — 43 620 644 — 24 301 399 — 30 605 630 — 25 302 380 — 19 582 608 — 26 1080 377 — 67 589 618 — 29 és így tovább ! Az így csoportosított adatokat azonban szükséges még szűkebben csoportosítani, a mennyiben az áradó és apadó vízállások még nincsenek egymástól egészen elkülönítve. A szűkebb csoportosítást a XIII-ik minta szerint végezhetjük. XIII Összetartozó áradó és apadó vízállások Záhony, Zemplén és Tokajnál szűkebben csoportosítva. (A XII. alatti csoportosításból.) Sorszám A záhonyi és % zempléni vízállások T э к a j n á 1 összege egynapi változása bekövetkező vízállás a záhonyi -[- o/0 zempléni vizek hatásának leérkezésekor létező vízállás a záhonyi vízállás idejében a bekövetkező vízállás nagyobb, vagy kisebb a már létezőnél centiméter centi méter 1 15 i6 U 17 18 156 — 28 • 10 100 97 + 3 157 — 31 — 3 92 100- 8 335 — 44 — 3 85 90 5 488 — 42 — 6 100 100 0 489 — 46 — 4 97 100 — 3 1199 — 50 — 5 36 66 — 30 1296- 48 — 1 54 60 6-289 — 32 564 613 7 7 7 7 átlag: — 41 — 5 + 81 + 88 — 7 83- 20 + 1 103 98 + 5 154 — 38 + 9 88 90 — 2 485 — 49 + 1 87 100 — 13 486 — 48 + 1 88 88 0 1143 — 24 + 3 83 86 — 3 1144 21 + 3 85 86 1 —200 + 18 534 548 6 6 6 6 átlag: — 33 + 3 + 89 + 91 — 2 és így tovább! Ekként külön választva az áradó és apadó vizeket egymástól, és ezeket tíz-tíz czentiméter- nyi vízszínváltozások szerint szűkebb csoportokba szedve, és e szűkebb csoportok átlagait kiszámítva: ezen átlagokat fölrakjuk a XIV. szám alatti külön rajzlapra. Az átlagok fölrakásánál úgy járunk el, és ez átlagokból a vízszínváltozások vonalait úgy szerkesztjük meg, a mint azt a kulmináló és völ- gyelő vizek tárgyalása alkalmával már elmondtam. Az ekként szerkesztett Xl-ik és XIV ik rajzlapok vonalai már igen alkalmasak arra, hogy róluk a Tokajnál várható vízállásokra következtethessünk. Vegyük föl például azt az esetet, hogy a záhonyi 4- °/0 zempléni vízállások összege az utolsó egy nap alatt + 100 cm. áradást mutat, és ugyanekkor Tokajnál + 300 cm. vízállás mutatkozik. Ez esetben az illető függélyes és vízszintes vonalak
