Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
JETENTÉKENTEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1893-BAN. 23 rövid idő múlva tovább csúszott; a bogyiszlói átvágásban azonban nem tudott megmozdulni, mivel ott már előzőleg a feketeerdői kanyarulatban képződött torlaszt találta s ezt nem volt képes eltolni; ennek folytán 2*10 méter magas duzzadás mellett rendkívül erős jégtorlódás képződött, minőt csak 1838-ban és 1876-ban észleltünk. E nagy eldugulás következtében a paks — faddi védőgát Gerjen alatt, valamint a bogyiszlói töltés több helyen átszakadt s mindkét ártért teljesen elborította a víz. Bogyiszló és Gerjen község víz alá került és mindkét helységben a házak legnagyobb része összedőlt. Elöntötte a víz a faddi szigetet, a domborii félszigetet és összerombolta a domborii hajóállomáshoz vezető műútat. A sárközi védgát-társulat csak a legnagyobb erőfeszítés mellett volt képes az áttörést megakadályozni. Ugyanezen torlódásból kifolyólag képződött a Kovácserdő alatti rendkívül erős jégpad, ez Gal- gócznyaknál (Fájsz fölött, Bátyával szemben) 8-2 m. magasra emelte a vízszínt, mely az addig észlelt legnagyobb vízállásnál 80 cm.-rel volt magasabb. Végül Monostorszegh alatt a Sárkány-Dunánál, Gombos alatt és Dályánál voltak dugulások, melyek Monostorszegh, Apatin községeket és a védőtöltéseket veszélyeztették. A Duna mellékfolyóinál jelentősebb torlódások nem fordultak elő. II. A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1893-ban. A Tissa árhullámai. A Tisza 1893. évi középvízállásai, a mint az alábbi kimutatásból látható, valamivel az 1880—89. évi átlagos közép vízállások alatt maradtak. Azonban e különbség nem olyan nagy, hogy reá kiváló súlyt lehetne helyezni: A Tisza középvizállása 1880—89. és 1893. években. Vizmércze Átlagos közép víz 1880—89-ben 1893-iki középvíz centiméter hydrograde centiméter hydrograde M.-Sziget .... 75 25 59 19 Tekeháza .... • 57 27 T.-Ujlak ..................... M.-Vári ..................... 17 18 14 18 Tivadar ...................... 114 25 92 23 V.-Namény .... 178 31 133 26 N.-Lónya .... 144 30 108 26 Záhony ..................... 39 28 31 27 Dombrád .... 138 27 102 24 Bérezel ..................... . . 158 30 Tokaj ........................... 224 33 211 31 Takta-Kenéz . . . • 110 34 Vizmércze Átlagos középvíz 1880—89-ben 1893-iki középviz centiméter hydrograde centiméter hydrograde Polgár ..................... 166 33 158 32 T.-Keszi ..................... 153 37 158 38 T.-Füred...................... , , 264 42 Taskony ..................... 289 40 T.-Beő . . 275 39 Szolnok ..................... 249 39 239 38 Martfű...................... . 199 36 T.-Ugh...................... 180 42 Csongrád .... 257 42 224 39 Mindszent .... 308 43 271 39 Algyő ........................... 307 42 283 40 Szeged ...................... 300 46 258 41 Zenta ........................... 303 43 264 38 Törökbecse .... 215 45 168 39 Titel........................... 271 46 242 42 A Tiszán 1893-ban 66 árhullám mutatkozott, melyek közül nyolcz a folyó egész hosszában végig vonult 58 pedig csonka volt. Az évi legnagyobb vízállások három árhullámmal kapcsolatosak. A felső Tiszán Szigettől Tivadarig novemberben állott elő a legnagyobb víz, de általában csak 78—80 fok magasságot ért el; Teke- házánál mindazonáltal 95 fokra emelkedett. V.-Na- ménytól Martfűig és Titelnél márcziusban jelentkezett a jégmenettel, és hóolvadással a legnagyobb árhullám, mely Naménynál 74, Lónyánál 76, Záhonynál 79, Dombrádnál 82, Berczelnél 80, Tokajnál 79, Takta-Kenéznél 79, Polgárnál 77, T.-Keszinél 83, T.-Fürednél 84, Taskonynál 80, T.-Beőnél 76, Szolnoknál 76, Martfűnél 75, Titelnél 83 fokot ért el. Végül Т.-Ugh és Török-Becse között júniusban következtek be a legnagyobb vizek a Körösök s főként a Maros nagy árvize folytán; az árhullám T.-Ughon és Csongrádon 80, Mindszenten 81, Algyőn 85, Szegeden 88, Zentán 84. T.-Becsén 85 fokra emelkedett. A legkisebb víz általában télen január, február és deczember hónapban volt, csak Tivadaron következett be őszszel, szeptemberben. A minimális vízállások sehol sem sülyedtek a vízjáték alsó határára. A teljes árhullámok tetőzésének leérkezése M.-Szigettől Titelig igen változatos időtartamot mutat. A májusi árhullám hat nap alatt, a júniusi 13 nap alatt, a júliusi kilencz nap alatt, az augusztusi 10 nap alatt, a szeptemberi hét nap alatt, az októberi nyolcz nap alatt, a novemberi első hét nap alatt, a novemberi második hat nap alatt tette meg útját Szigettől Titelig. Az árhullámok hosszúsága, vagyis minimális vízállástól minimális vízállásig terjedő időtartama a felső mérczéken rövidebb, az alsó mérczéken, hol az árhullámok találkozására több az eshetőség,
