Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
32 ÁRVÍZJELZÉS 1891-BEN. 1890-ről 1891-re a IV, szakasz kivételével minden szakasz területnagyobbodást mutat, még pedig legjobban a VII. szakasz 265 nr. növekedéssel, legkevésbbé a III. szakasz 22 nr. gyarapodással ; a IV. szakasz átlagos szelvényterülete 7 nr.-rel csökkent. 1891-ről 1892-re az ellenkező tünemény észlelhető; a legtöbb szakasz szelvényterülete megfogy, csak az I. és IY. szakasz gyarapszik 22 nr.-, illetve 67 nr.-rel; legjobban fogy a VII. szakasz 207 nr.-rel, legkevésbbé a VIII. szakasz 14 nr.-rel. Hogy a VII. szakasz mutatja a legnagyobb változásokat, ez ismét nem általános jelenség, csak ezen utolsó két felvételre áll. 1887-ről 1888-ra a VI., 1888-ról 1889-re az L, 1889-ről 1890-re pedig az V. szakasz változik legtöbbet. VII. A 0 vízszin ala tti hordaléktömeg 1890-ről 1891-re 476,198 mA kimosásnak, 1891-ről 1892-re 191,076 m3. feltöltésnek felel meg. Az 1887. évi állapothoz képest 1891-ben 462,934 nr’., 1892-ben azonban már csak 271,858 m3. kimosás mutatkozik. 1890- ről 1891-re a IV. szakasz kivételével, mely 17,552 m8. feltöltést mutat, a többi nyolcz szakasz mind kimosásokat tüntet elő, még pedig legnagyobbat a IX. szakasz 188,888 m3.-rel, legkevesebbet a III. szakasz 3,082 m3.-rel. 1891- ről 1892-re kőt szakasz kimosást szenvedett t. i. az I. szakasz 19,547 m3.-rel és a IV. szakasz 26,182 m3.-rel; a többi bét szakasz mind feltöltődött ; legnagyobb mértékben a Vll. szakasz 64,342 m3.-rel, legkevésbbé alll. szakasz 15,822 m3.-rel. Az 1887-től 1892-ig terjedő egész idő alatt a III. és IX. szakaszok mutatják a legszabályosabb változást t. i. 1887-től 1891-ig állandóan kimosást tüntetnek fel, csak 1890-re mutatnak ismét fel- töltést. VIII. А О és + ő in. vízszin közötti hordalék- tömeg 1890-ről 1891-re 72,922 m3. kimosásnak, 1891-ről 1892-re 52,454 m3. feltöltésnek felel meg. Az 1887. évi állapothoz képest 1891-ben 177,562 m3., 1892-ben pedig még mindig 125,108 m3. kimosás mutatkozik. 1890- ről 1891-re csak а IV. szakasz töltődött fel jelentéktelen mértékben (1,558 nr3.) a többi nyolcz szakasz 3,323 m3. és 16,796 m3. közt változó kimosást szenvedett. Legkisebb volt ezen kimosás а VII., legnagyobb а III. szakaszon. 1891- ről 1892-re két szakasz ú. m. а IV. és Vili. szakasz 29,393 m3,. illetve 19,082 m3. kimosást, a többi szakaszok ellenben feltöltést tüntetnek elő, legnagyobbat a III. szakasz 26,167 m3.rel, legkisebbet а VI. szakasz 1,498 m3.-rel. А О és 5 m. közti hordaléktömeg változására az 1887—92. évi egész időközt véve alapul még annyi szabályosság sem konstatálható, mint a menynyi а О alatti hordaléktömegre а III. és IX. szakaszoknál kimutatható. IX. A -b 5 in. vízszin a la tti horda léktömeg 1890-ről 1891-re 549,120 m\ kimosásnak, 1891-ről 1892-re ellenben 243,530 m3. feltöltésnek felel meg. Az 1887. évi állapothoz képest 1891-ben 640,496 nr3., 1892-ben 396,966 m3. kimosás mutatkozik. 1890- ről 1891-re csak а IV. szakasz mutat föl 19,140 nr3.-nyi feltöltést, a többi nyolcz szakasz mind kimosást szenvedett. Legnagyobb volt a kimosás a VIII. szakaszon t. i. 110,192 nr3., legkisebb а III. szakaszon, vagyis 19,878 m3. 1891- ről 1892-re az I. és IV. szakasz 2,008 m3., illetve 55,575 m3.-nyi kimosást, a többi szakaszok ellenben 18,365 m3. (VIII. szakasz) és 71,829 nr3. (VII. szakasz) közt változó feltöltést tüntetnek föl. Az egész cziklus alatt a III. szakasz változott legszabályosabban, a mennyiben az első négy év alatt állandóan kimosást tüntet fel, csak 1892-re állt be ismét feltöltés. Budapest 1894. január havában. Péch József В artus Adolf ministeri osztálytanácsos. kir. mérnök. Arvízjelzés 189Нэеп. A múlt évi árvízjelzés eredményének, évkönyveink V. kötetében közlött ismertetésekor kimondtuk abbeli nézetünket, hogy a vízjelzés alapjául szolgáló vízmérczék fölhasználása tekintetében szükséges az eddiginél még följebb menni a hegyek közé; vagyis: még távolabb fekvő vízállásokat is számításba kell venni. Ebben a tekintetben 1891-ben csak egy víz- mérczét, a deésit, vonhattuk be árvízjelzésünk körébe, azt érvén el vele, hogy ez évben 16 napon át Szalum rra is jelezhettük az ott várható vízállásokat. Tanulmányunkat az árvízjelzés tökéletesbítésére nézve ez évben is folytatva, sikerült e téren ismét több tekintetben előhaladni, a mi árvízjelzésünk 1891. évi eredményeiből is kitűnik. Mielőtt azonban ezeket az eredményeket meg- ismertetnők, röviden megemlítjük, hogy 1891-ben 17 vízmérczeállomás adatait használtuk föl árvízjelzésre és ezekből a következő 10 főállomásra jeleztük a várható vízállásokat, ú. m.: Szatmár, V.-Namény, Csap, Tokaj, T.-Füred, Szolnok, Csongrád, Szeged, Török-Becse és Titel. 1891. évi árvízjelzésünkről az alábbi három kimutatást szerkesztettük.
