Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
VÍZRAJZI MAGASSÁG-MÉRÉSEK. 55 S mérnökkel, — az alsó szakaszon pedig Szibertli Arthur miniszteri mérnök Zwick Mátyás mérnök, illetve Winkler Vilmos kir. segédmérnökkel együtt teljesítette a mérést. Fixpontjaink magasságának 1890-ikévi bemérésével , egyidejűleg benivelláltuk a fent megnevezett vonalon levő összes vizmérczéket és a régi úgynevezett Vásárhelyi-féle fixpontokat, valamint a katonai magasságjegyeket is. Az ármentesitő társulatok töltéseinek felvételét — a magassági viszonyok szempontjából — szintén ez alkalommal végeztük, miként azt az utasítás előírta. Hogy a töltések fölvétele a fixpontok bemérésével kapcsoltatott I össze, arra indokul az szolgált, hogy a nélkül is mint a nivellálásra legkedvezőbb vonalon — a töltés koronán kellett volna mérnünk; továbbá a tiszai nyilvántartás hossz-szelvénye szempontjából okvetlenül szükségünk volt a töltések magassági viszonyaira s az erre vonatkozó fölvételeket igy teljesíthettük legolcsóbban a nélkül, hogy szóba jöhető mérvben fokoztuk volna a precziz nivellá- lás nehézségeit. A szelvény kövek közül azokat, melyek az 1890-ik évi alap-magasságmérésből kimaradtak, 1891 óv folyaÍ inán nivelláltuk be egyidejűleg a parti hossz-szelvények fölvételével. 2. A mérés pontossága. A jobb és balparti mérést N.-Szőllős és a Duna között összesen 43 helyen kötöttük össze, igy összesen 43 körmérésünk van, ehhez járul még a Bega-csatorna mentén teljesített mérés mint L 44-ik kör. A mellékelt (B) kimutatásban a jobb és balparti mérések összekötő pontjaira vonatkozólag bemutatjuk a kiegyenlítés nélküli nyers adatokat, valamint a kiegyenlítés eredményét és az egyes körmérések középhibáit. Ezen kimutatásból kitűnik, hogy az I. és H. mérés közötti különbözet maximuma, mindkét parti mérést , tekintve, 17 millimeter. Újból felemlítjük itt, hogy az I. és II. mérés kottái a nagyszőllősi katonai fixpont kottájából folytatólagosan egymástól függetlenül számíttattak ki. Ez a kedvező eredmény a fenti utasítás szigorú betartásának s azon eljárásnak köszönhető, hogy a műszer felállításnál mindig különös gond fordittatott arra, hogy a messzelátó előre és hátra fordítása közben a libella buborékja 1 osztályrésznél többet ne változzék; ellenkező esetben ugyanis az tapasztaltatott, hogy az I. és H. mérés kevésbbé egyezik meg. A záró hiba, vagyis a két parti I. és II. mérés közép kottáinak különbözeié a N.-Szőllősnél kezdődő körméréseket tekintve, legnagyobb a 40-ik körben, hol az 46’5 millimeter; a közbenső köröket, illetve a két szomszédos átkötés közötti szakaszt tekintve, ezen záró hiba maximuma pedig a 11-ik körben van, hol az 36 milliméter. A kimuiatás utolsó rovatában a kilométerenkénti közép hibák vannak felsorolva — a már fentebb említett képlet szerint kiszámítva; melyből kiviláglik, hogy az előirt ( pontosságnak fokát, vagyis az utasításban az európai magasságmérés nyomán a közép hibára nézve előirt + 3 millimeter maximumot nem csak betartottuk, hanem azon jóval alul maradtunk, a mennyiben közép hibánk maximuma D39 milimeter s az összes 44 körmérés közép hibáinak számtani közepe 0‘58 millimeter. Ha összehasonlítjuk e számot az európai magasság- mérés ide vonatkozó s ez «Évkönyvben»-ben hátrább közölt hiba kimutatásával, azt látjuk, hogy a mi magasságmérésünk pontosság tekintetében a különböző országok mérései között a második helyet foglalja el, daczára annak a szembeötlő különbségnek, mely a mi eljárásunk egyszerűsége s az európai magasságmérésnél álta- talában követett eljárás komplikáltabb volta között van. A körmérések csatlakozó pontjaira vonatkozó fentebbi kimutatás azt is bizonyítja, hogy kellő figyelemmel s jó felszereléssel teljesítve a nivellálást, a záró hiba hol -j- hol — és hogy ezen hullámzás folytán, ha nem is a mérés pontossága, de a két parti mérés közötti különbözet — eljárásunk szerint — bizonyos határok között független a távolságtól. 3. Kiegyenlítés. A jobb és balparti mérés között az egyes csatlakozó pontoknál mutatkozó kiilönbözetet vagyis a záró hibát következőképen oszlattuk el. Az első kör záró hibáját elosztván, az ezen körben levő jobb és balpartimüszer állások számával, megkaptuk az egy müszerállásra eső javítást, mely természetesen egyik parton -f- másikon — előjelű; azután minden egyes pont I. és II. mérés szerinti közép kottájához hozzá adtuk a kiinduló ponttól az illető pontig tett műszer állások számának megfelelő javítást, ennek megtörténtével az azon pontra vonatkozó javítást, mely a következő második körben a jobb parton, illetve balparton kiinduló pontot képez, hozzá adjuk a második kör jobbparti illetve balparti kottáihoz; ezután a javítások hozzá adásával a 2-ik átkötés csatlakozó pontjának kottájában előálló kiilönbözetet ugyancsak úgy osztjuk el, mint az első kör záró hibáját s igy folytattuk végig a 43 körmérésben a kották kijavítását. Vagy is legyen A. B. a két átkötés közötti körmérés balparti része, hol A. a kiinduló B. a csatlakozó pont, legyen továbbá a megelőző kör hibája folytán, A. pont javítása f és f, a B. pontnál levő záró hibából az illető körre eső rész, t a müszerállások száma A. ponttól az illető pontig, n az összes műszer állások száma 1 az illető körben, akkor valamely közbenső pontra nézve az összes javítás W+f -L 1 n Ily módon a záró hibákat a két szomszédos átkötés ; közti szakaszonként, vagyis az egyes közbenső körönként oszlattuk el, még pedig a müszerállások száma szerint. Megállapítván igy minden egyes pont javított kottáját, és elfogadván hasonlító síknak, mint fentebb már í jeleztük, a szolnoki katonai fixpont legutóbb megállapított hasonlító síkját, — a javított kottákból még levontunk 86 millimétert. Ugyanis az alább következő kimutatás szerint — a nagyszőllősi katonai fixpont eredeti kottájából kiindulva — a szolnoki katonai fixpont tengerszin fölötti magassága a vízrajzi osztály mérése szerint 9D078m. tehát 58 milliméterrel alacsonyabb, mintáz eredeti katonai kotta, mely 91 • 136 m. volt; miután azonban a szolnoki katonai fixpont kottáján, a katonai ideiglenes kiegyenlítés szerint,
