Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
38 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1890-BEN. Duna-Pentelén január 2-án reggel 0'2 nap alatt áradt föl a víz 70°/0-ról 80 % magasságra, 10 °/0: 0*2 = 50'0°lo naponkinti vízszínváltozással. Egy egész napig tartó ily rohamos áradás tehát 50%-kal emelte volna följebb a víz színét. Igen vehemens volt a november— deczemberi teljes árhullám áradása is; 40-ről 50°/o magasságra Komáromban 0'5, Budapesten 0'7, Mohácson 0*9, Zimonyban 1‘1 és Orsován P5 nap alatt áradt fel a víz, vagyis Komáromban 10: 0‘5 = 20'0°l0, Budapesten 10:0'7 = 14'3°lo, Mohácson ll'l0/0, Zimonyban 91 és Orsován tí'7°lo mértékben. Az orsovai egynapi áradás mértéke számszerűleg kicsinynek tűnik ugyan föl a többihez képest: mindazonáltal ott a november 30-án végbement vízszínváltozás volt a legrohamosabb. Élén- kebb áradást mutat még az a két árhullám, mely Pakson szeptember 2-án és deczember 26-án kulminált. A vízszínváltozás mértéke szempontjából sajátszerü ellentétes tüneményt mutatnak föl a márcziusi és szeptemberi teljes árhullámok : mig az előbbinél az áradás mértéke volt nagyobb és apadása lassúbb, az utóbbi lassan áradt föl és rohamosabban apadt le. A márcziusi árhullámon áradás közben, a szeptemberin pedig apadás közben sorakoznak sűrűbben egymás mellé az egyenlő hydrograde-magasságokat ábrázoló vonalak. Rendkívül lassú vízszínváltozása volt a februáriusi teljes árhullámnak, az apadás időszakának másik felében. Komáromban februárius 18-ától márczius 8-áig 20°/0-ról 14°/0-ra, vagyis 18 nap alatt csupán 6°/0-ot apadt a víz, 6 % : 18 = 0'33°lo, Budapesten 11/18—III/5. 13%-ról 5%-ra, 8%: 14 =ö'577* Mohácson II/17-III/2. 30%- ról 20%-ra, 10%: 13 =U'77%> Zimonyban 11/17—III/8. 20%-ról 3%-ra, 17 °/0: 19 = 0'890/0, végül Orsován 11/20—III/6. 30%-ról 20%-ra, 10%: 14 =0-72%naponkinti vízszínváltozással. Az alsó szakaszon még lassúbb volt a júniusi második teljes árhullám föláradása, mely pl. Báziáson junius 11-étől kezdve 16 nap alatt csupán 6°/o'°t, vagyis naponkint 0'37°/0-ot; Orsován pedig junius 13-ától 11 nap alatt 5%-ot, tehát naponkint 0'45°/0-ot áradt. Az árhullámok vízszínváltozásainak távolság szerinti mértékét rövidség okáért csak egy példában fogjuk ismertetni. A szeptemberi árhullám-tetőzés magasságairól fentebb adtunk számot s láttuk, hogy a 68 kilométer hosszú pozsony-szapiDuua-szakaszon a nagyvíz színe 95-ről 97 % magasságra, vagyis 2'00%-kal emelkedett. A távolság egységét tíz ilométernek véve fel s arra vonatkoztatva ezt az emelkedést, 2’00%: 6‘8 = 0'29% vízszín- emelkedés adódik ki tiz kilométerenként a pozsony-szapi Duna-szakaszon. A vízszínváltozás mértéke a felsorolandó szakaszokon a következő volt: Pozsony—Szap ... ... .......... + 0-29% Szap—Gönyő ... ... ... ... — 0'48 « Gönyő—Komárom ... .......... — 3-20 « Komárom—Mócs o-oo « Mócs—Esztergom ......................... — 2-59 « Esztergom—N.-Maros ... ... 0 00 « N.-Maros—Yácz ... ................. — 1 '33 « Yácz—Budapest _. ... ...-j- 0'94 « Budapest —Ercsi ................. ... + 2-65 % Ercsi—D.-Pentele ... ... — 1-56 « D.-Pentele—D.-Földvár + 0'50 « D.-Földvár—Paks ... ... ... + 2-81 « Paks—Fájsz ... + 1*15 « Fájsz—Baja ................ ... 0-00 « Baja—Mohács . ... .......... + 0-33 « Mohács—Bezdán ... ... ... — 0-37 « Bezdán —-Apatin ... — 1-14 « Apatin—Vukovár — 0-63 « Vukovár—Palánka .......... ... 04)0 « Palánka—Újvidék ......... — 0'68 « Újvidék—Zimony .......... — — 4 82« Zimony—Pancsova — 2*50 « Pancsova—Báziás ... ... .......... — 0-60 « Báziás—Drenkova + 0-71 * Drenkova—Orsóvá + 1-68 « tiz kilométerenként. Legrohamosabb vízszínváltozás volt a két értelemben: a dunaföldvár—paksi szakaszon, 2'810\0 vízszín- emelkeclés, és az újvidék—zimonyi szakaszon 4'82°/0 víz- színsülyedés tizkilométerenként; leglassubb pedig, vagyis 0°lo volt a komárom—mócsi, esztergom—nagymarosi, fájsz—bajai és avukovár—palánkai szakaszokon. A dunai mellékfolyók árhullámai. A Rába folyó ragyogóhid—győri szakaszán 1890-ben 39 árhullám észleltetett. Időtartamuk szempontjából az Árpáson márczius 23-án és szeptember 12/13-án kulmináló árhullámok válnak ki, ugyanott mind a kettő 33, összevéve 66 napi lefolyással. A 39 közül is 5 olyan volt, melynek kulminálása Győrben csakis a dunai árhullámok visszahatása következtében volt észlelhető. Legmagasabb 71 % volt a Ragyogóhidnál május 1-én kulmináló árhullám; mely azonban Árpástól Győrig több mint 20%-ot veszítet tmagasságából, úgy, hogy már Győrben szeptember 11-én kulminált az évi legnagyobb víz, 90%-ot is meghaladó magasságban. Az évi legkisebb víz augusztus elején volt észlelve. A Vág folyó szered-gutai szakaszán 1890-ben 35 árhullámot hozott, melyek közül a Szereden november 26-án tetőzést ért, 87 % magasságú s Vág-Sellyén 30 napon át tartó árhullám tűnik föl minden tekintetben. Ez egyidejűleg kulminált egy középmagasságu dunai árhullámmal, melynek táplálásához jelentékeny mértékben hozzájárult. Évi legkisebb vize márczius 1-ón jelentkezett. A Dráva folyó zákány-eszéki szakaszán 1890-ben 40 árhullám kulminált, még pedig 33 teljes és 7 oly csonka árhullám, melyek tetőzése csupán Zákányon, vagy a zákány-barcsi szakaszon volt észlelhető. Évi legnagyobb vize Zákányon julius 15 én 51 % magasságú volt, mely azonban Barcson a 60%) Mihojláczon a 70%, Eszéken pedig már a 80 % magasságot is jóval meghaladta. Az évi legkisebb víz, a Dunáéval egyidejűleg márczius elején mutatkozott. Legtovább — 43 napon át — tartott a január utolsó napjaiban, csekély magasságban kulmináló I s az évi legkisebb vizet közvetlenül megelőző árhullám.
