Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
A csapadék eloszlása Magyarországon 1890. évben. (Magyarország esőzési térképével.) Jelen kötet — hasonlóan az előző évkönyvekhez — közli az 1890-ik évre vonatkozólag a csapadéknak hazánkban való eloszlását feltüntető térképet, melyen az egyenlő csapadékmennyiséggel biró területek folytonos görbe vonalakkal — isohyetákkal — határolvák. Az isohyeták 100 mm.-ként vannak meghúzva; a páros számú isohyeták között fekvő csapadékterületek sraffok által vannak feltüntetve s a sraffok sűrűsége egyúttal mértéke a csapadékmennyiség nagyságának is. Az előző évi esőtérkép szerkesztéséhez 151 meteorológiai állomás szolgáltatta az adatokat. Kivált a Tisza vidékén voltak az állomások gyérebben képviselve, úgy hogy e helyütt az isohyeták meghúzásánál némi bizonytalanság elkerülhetetlen volt; 1890-ben azonban a vízrajzi csapadékmérő hálózat már működésben lévén, a tekintetbe vehető állomások száma 290-re szaporodott s az imigyen létesült sűrűbb hálózat lehetővé tette az egyes csapadékterületek körvonalainak pontosabb meghatározását. Noha a térképnek kis méretei nem engedték az összes állomások megjelölését, mégis az isohyeták szerkesztése az összes adatok számbavételével eszközöltetett. Az idei térképnek a múlt évivel való összehasonlításából kitűnik, hogy a csapadékmennyiség a Magas- Tátra környékének kivételével országszerte kevesbedett. Nevezetesen észrevenni azt, hogy a Duna és Tisza közötti síkságot és a Iíözép-Tisza vidékét az 1889-iki térképen a 600—800 mm.-es isohyeták határolják, holott e területeket az 1890-iki térképen a 400—600 mm.-es isohyeták veszik körül. A horvát tengerpart is mutat jelentékeny apadást, igy Fuzine környékén az előző térképen 2000 millimétert meghaladó csapadékterület is létezett, a mostanin ellenben alatta maradt ezen meny- nyiségnek. Hogy megközelítőleg fogalmat nyerjünk arról, hogy I a szóban forgó esztendő csapadékviszonyai mennyiben I térnek el az átlagos viszonyoktól, czélszerünek mutatkozik szembe állítani néhány helynek 20 évi (1871—90) átlagos havi és évi csapadékmennyiségét az idei értékekkel. Ez összehasonlítás hyetikai szempontból meg fogja adni az egész évnek s egyes hónapjainak időjárási jellemét. Állomás 4 'p ■ co 'Ф s со 'ф 03 P '5 о 03 '03 нз т 'ф т 2 03 'ф йз _Р 03 'ф Р 03 'Ф 03 S N 03 р 03 'ф b* Ф а ф-<-э 03 'Ф м ф 'О 03 'ф Ч Ф а ф 03 'Ф Ч Ф .-О а ф N 03 'Ф 03 P cd 'Ф <x> Ф Рч 'ф Ф 'Cd В '03 ‘ф 'ф 'ф i 'ф ’ф Д Р На 'ф гф На 'Ф * р < 'Ф гф ф N3 со 2 гф £ О 'Ф ’ф > о 'Ф ф О Ф Q 'ф гф '> 'Ф Ф Árvaváralja 20 évi közép M + 32 44 39 61 —24 52 + 25 85 21 106 + 44 114-30 97 —16 86 —20 74 + 62 61 + 64 60 32 882 + 47 1890 76 5 37 77 64 150 84 81 66 136 125 28 929 Selmeczbánya 1 20 évi közcp 53 + 13 50- 50 57-23 76-\~A‘í 91 —11 86 — 1 73- _ Q 84- 36 82 —51 93 38 82 + 80 79 _ -44 903 ИЗ 1890 66 0 34 123 80 85 71 48 31 55 162 35 790 Eperjes 20 évi közép 26 1 ] 23 22 28 6 49 5 63 94- 24 88 + 1 81 50 58 + 19 54 4-74 32 + 4 39 + 9 635 33 1890 15 1 22 44 41 70 89 31 77 128 36 48 602 Budapest 20 évi közép 36 + 11 29 2'» 46 —19 63 + 4 67-3S 77-22 58 —17 57 2d 58 52 66 22 59 + 34 55 —17 672-188 1890 47 0 27 67 29 55 41 37 6 44 93 38 484 Keszthely 20 évi közép 20 + 4 24-17 38-31 57 + 21 70 + 6 65 + 4 74 —21 69 42 60 —39 82 + 31 60 + 10 39- 3 655 —71 1890 24 7 7 78 76 69 53 27 21 113 70 36 581 Zágráb 20 évi közép 43 34 47 to 53 22 74 + 60 92 — 5 100 з 76 15 86 — is 82-31 117 24 83 + 30 61 —17 911 146 1890 9 7 31 134 87 97 61 38 51 93 ИЗ 44 765 Fiume 20 évi közép 93 22 83-82 117 0 121 + 2 112 49 152 + 100 63 + 38 111-67 168 —113 228 + 14 186 + 30 143-57 1575- 204 1890 71 1 117 123 63 252 101 44 55 242 216 86 1371 Szeged 20 évi közép 29 + 17 23 20 35 — 17 51 + 17 63-13 65 —15 53 — 6 41 35 48 —14 57 — 9 45 + 36 42 + 11 550 — 46 1890 46 3 18 68 50 50 47 6 34 48 81 53 504 Nagy-Szeben 20 évi közép 21 + 7 21 — 6 31- 18 45 + 19 93 — 28 114 + 20 105-56 73 35 46 + б 43 + 17 35 + 20 31 —14 657- 67 1890 28 15 13 64 65 134 49 38 52 60 55 17 590
