Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)

Tartalom

A VIZRAJZÍ OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1890. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 15 Szelvény terület Közép sebesség Másodperczenkint lefolyó A meres Helyi vízállás Vízállás víztömeg a változás Anya Hullám­Anya Hullám­Anya Hullám­Jegyzet 'S3 óránként Összesen Összesen 8 mederben téren mederben téren mederben téren О helye ideje Рч m. mm. m2 m2 m2 m. m. ms m3 m3 231 Sárospatak.. ... III/20 + 3-78 + 8 573 0-547 313 232 « __ III/25 + 4-59 + 4 684 0-557 382 233 « __ Ш/28 + 4- 65 — 1 693 0-589 408 02 ‘Ф 234 « __ __ III/29 + 4-60 — 2 686 0-582 399 a 235 « __ __ IV/2 + 4-16 — 4 624 0-504 314 '"Ö 236 « __ __ IV/9 + 1-66 — 17 301 0-355 * 107 'S? ф 237 <( IV/13 + 1-50 + 10 283 0-391 111 to a 238 « IV/15 + 1-92 + 7 333 0-421 140 * 'Ф fl 239 « IV/19 + 2-06 — 3 350 0-458 160 ф Рч 240 « __ IY/23 + 1-89 — 3 329 0-476 • 157 241 « __ __ IV/26 + 1-58 — 3 292 0-434 e 127 c) A Tisza mentén tavaly elhelyezett kő fixpontok és vastábláknak, valamint a létező töltések koronája és föl­színének adriai tenger szín feletti magassága, Nagy-Szől- lőstől kezdve a Dunáig nagy pontossággal megméretett. E végből a Tiszának Tekeházától Dunáig terjedő, mintegy 760 kilométer hosszát három szakaszra osztot­tuk: felső, közép és alsó szakaszra. Mindegyik szakaszt fölszereltük oly hajóval, dereglyével vagy bódés tutajjal, a melyen megfelelő tartózkodási helyiség volt berendezve a munka-személyzet számára, nehogy távolfekvő falvakba kellessék járniok és azzal az időt haszontalanul elfecsé­relniük. Magasság mérésünkkel a nagyszőllősi katonai fixpont­ból indultunk ki és munkaközben az útba eső katonai, Vásárhelyi-féle és társulati fixpontokkal összekötöttük mérésünket. Egy-egy szakaszban 2—3 mérnök végezte a lejtezóst, még pedig egyik a Tisza jobb partján mért, a másik a balparton, a harmadik pedig segédkezett egyiknek-másik- nak, vagy a munkaközben felmerülő jelentéktelenebb munkákat végezte. Mindkét parton a fennálló töltések tetején haladtunk a méréssel és minden felállásnál megmértük a töltéskoro­nán kívül a töltés külső-belső lábánál létező földszinti magasságokat is, hogy belőlük a töltés hossz-szelvényét megszerkeszthessük. Továbbá: a fixpontok magasságait megmértük és minden 7—57 kilométer távolságban összekötöttük a jobb és baloldali méréseket ott, a hol alkalmas helyet találtunk az összekötésre. A magasság-mérésnél használt műszereket, a mérés­nél követett eljárást és a végeredményeket évkönyvünk V-ik kötetének második részében adjuk elő részletesen ez alkalommal csupán azt említvén meg, hogy a vízrajz: osztály által 1890-ben végzett tiszamenti magasság-mé­rés, pontosság tekintetében, a legfokozottabb igényekei is teljesen kielégíti. d) A tiszai keresztszelvények fölvétele előtt szüksé­gesnek találtuk, hogy a szelvények végpontjai legjobl minőségű kövekkel jelöltessenek meg, miután ezentú sok évtizeden át fognak a Tisza meder nyilvántartásának alapjául szolgálni. E végből már 1889-ben beszereztünk 600 db. szel­vénykövet, a melyekből 364 darabot még abban az év­ben, 236 darabot pedig 1890-ben, mindjárt a tavaszi vizek elvonulta után, beállítottunk az előre kiszemelt helyeken; a melyeknek kijelölésénél az évben is különös gondot fordítottunk arra, hogy azok lehetőségig a Tisza szabályozás megkezdése előtt fölvett keresztszelvények helyeire essenek. e) Hogy a Tisza egész hosszában 1842-ben véghezvitt kisvízszín fixirozása óta a kisvíz színében létrejött válto­zásokról biztos és világos adatokat nyerhessünk, már 1889-ben szándékoztuk a Tisza kisvízszín ét újból fixi- rozni; de előbb a fixpontok elhelyezésével kellett elké­szülni, hogy a Tiszának egy kisvízét egy és ugyanazon órában a Tisza egész hosszában egyszerre fixirozva, a fixirozott vízszín-magasságokat rögtön összeköthessük a már fennálló fixpontokkal, nehogy az összekötéssel meg­késve a fixirozott vízszín karói elpusztuljanak és az egész fixirozás használhatatlanná váljék. Ennélfogva a Tisza ujabbi kisvizének fixirozását csak 1890-ik évi szept. hó 22-én délben 12 órakor hajtottuk végre a Tiszán egy­szerre — Tekeházától a Dunáig —- 744'3 kilometer hosz- szuságban 482 helyen, vagyis átlag 1*5 kilométer távol­ságokban. A fixirozás napján, valamint a megelőző és követő napokban, összesen 30 mérnök, 15 folyamfelvigyázó és gátőr, 174 napszámos és 32 fuvaros volt elfoglalva a Tisza kisvizének fixirozásával és a talált vízszínnek a leg­közelebbi fixponttal való összekötésével. Kedves kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy en­nél az összevágó egyöntetűséget, gyorsaságot és nagy személyzetet igénylő fontos műveletnél nemcsak a tiszai folyam mérnöki hivatalok, hanem az ármentesítő társu­latok is legnagyobb előzékenységgel párosult támogatást tanúsítottak a vízrajzi osztály működése iránt. A tiszai kisvíz fixirozása napján, egyik-másik helyen, mutatkozott ugyan egy kis csekély vízszín változás, mind­azonáltal kellő rektifikatióval pontosan megállapíthatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom