Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
ÁZ EURÓPAI MAGASSÁGMÉRÉS ÁLLÁSA 1889. VÉGEN. 141 segélyével mindig egyforma hosszaságra szabályozható, tükörből észlelik. A léczek egy darab fenyőfából készültek, több mint 3 m. hosszúak, 8 cm. szélesek, 2‘5 cm. vastagok, há- tulsó lapjuk 3*2 cm. széles és 1*5 cm. vastag bordával van megszilárdítva. A beosztás pontosan a svájcziak mintájára készült, csak a megszámozásban van eltérés annyiban, hogy a beosztás egyik oldalán csupán csak a deciméterek, a másikon pedig csupán csak a páros centiméterek vannak felírva. A léczsaruk, alzatlemezek, markolatok és gömblibellák ugyanolyanok, mint Svájczban. Igen pontos észleléseknél, vagy ha a függélyes tartást a szél nehezíti, beleállítják a léczet egy külön e czélra szolgáló háromlábú állványba. A mérést középből hajtották végre lépésekkel megmért 90 m. körüli egyenlő távolságok mellett. A műszer- és léczhibákat minden nap meghatározták munka előtt és munka után; és mivel eközben sem a libellát nem fordították meg, sem pedig a messzelátót, azért a talált hibáknak megfelelő korrekcziókat a végeredménybe kellett betudni. A léczek beosztását és a léczméter hosszát mindjárt elkészültük után határozták meg Bernben. Később már csak a madridi comparátor segélyével vizsgálták meg azokat egyszer minden munkaévad kezdetén. Л mag asságméréseh hiegyenlítése. A legtöbb államban, a hol a mérést vagy egészen, vagy nagyrészt befejezték, végrehajtották már a kiegyenlítési műveletet is. így megtörtént a kiegyenlítés Belgiumban, Bádenben, Bajorországban, Hamburgban, Hessenben, Mecklenburgban, Poroszországban (mind a két felvételnél), Szászországban, Wiirttembergben, Németalföldön és Svájczban. Belgiumban csak a legújabb időben kezdtek hozzá a tulaj donképeni precziz magasság- méréshez, Bajorhonban a kiegyenlítést ismételni akarják, Hamburgban pedig csak középértékeket tettek még közzé. Minden más állam csak a mérések teljes befejezte után fogja a végleges kiegyenlítést foganatba venni. A léczhosszak változékonyságára való tekintettel szükséges lesz ezen kiegyenlítéseknél a nyomaték meghatározásakor nemcsak a bemért vonalak hosszát számításba venni, hanem a magassági különbözeteket is, melyek mérés közben legyőzettek. Az eredmény eh pontossága. A nemzetközi földmérő bizottság határozata folytán a magasságmérésnek olyannak kell lenni, hogy 1 km. távolságban fekvő két pont közötti valószínű * magassági hiba általában 3 mm.-nél nagyobb ne legyen az, 5 mm.-t pedig soha sem szabad meghaladnia. Az alább következő összeállításból látnivaló, bog)7 ezen követelménynek csak nagyon kivételes esetekben nincsen elég téve; de az is látszik belőle, hogy a síkföldön végzett munka még a kívántnál is sokkal pontosabb eredményt mutat föl; sőt indokoltnak látszik a remény, hogy a hegységekben mutatkozó nagyobb záró hibák is mérséklődni fognak, ha a «szferoidikus korrekczió» is mindenütt végre lesz hajtva. m * A kilométerenkénti középhiba Bauernfeind szerint: m, = ^ képletből számíttatik ki, melyben m jelenti a körmérés záró hibáját milliméterekben, D a körmérés hosszát kilométerekben. Az egy kilometer re eső hözéphiba: Az osztr. és magyar monarchiában (kettős mérésből) .................. ................. ... = ± 1 mm. ^ « « « « (a hegységekben, a Brenneren átmenő vonal kivételével) ± 3 mm.-ig Belgiumban (régi mérés) némely szakaszon nagyobb mint ................................ . ... ± 5 mm. Dániában ....................................... ... .......... ............................................... < ± 1 mm. Bádenben ...................................................... .... ... ... .......... .......... ± 2'8-tól dt 1'8 mm.-ig Bajorországban (a Fenyőhegység kivételével) ... .................. ................ ± 1'6-tól ± 0‘6 mm.-ig Hamburgban ... ... ... ......................... ................ ... ... ... ... ... = ± 0‘6 mm. Hessenben ... ... ... .. ................................. ... ................................. ± 1*7-től ± l'O mm.-ig Mecklenburgban .......... ............................... ... ... ................................. ... = ± 0‘8 mm. Poroszországban (Geodetikai intézet a kettős mérésből) ... ................ ... ... — ± P6 mm. « (Országos felvétel) ... ................. ... ........................................ = ± 1 '4 mm. Szászország (a kettős mérésből) .... .................. ... ........................................ = ± 2'4 mm. Württembergben ...................................... ... ... ........................................ ... — ±21 mm. V о Francziaországban (a kettős mérésből) ........................ ........................ db 1'1-től ±0*7 mm.-ig Olaszországban ................................ .............................................................................. < ± 3-0 mm. Németalföldön ........................................................................................................... = ± 0*5 mm. _ Portugálban (a kettős mérésből) ... ....................................... ................................. = ± P3 mm. Oroszországban 1877-ig ... ... .... ... .................. ........................................ =i4'0mm. « azután ... ... ....................................... ........................................ < ± 3*0 mm. Svájczban ... ...................................... ................................ ... ... .......... ==± 1'9 mm, Spanyolországban (a kettős mérésből) ezelőtt körülbelül ...................................... . ± 4'0 mm.-ig « « « « most ....................................................... = ± P7 mm. Ismerteti Hirschfeld Sámuel, ministeri mérnök.
