Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
A SZEGED TÁROS MELLETTI TISZA-MEDER ALAKULÁSÁNAK NYILVÁNTARTÁSA ÉS TANULMÁNYOZÁSA. 66 III. Kimutatás a 0 vízszin alatti középmélységről. Szakasz Megnevezés Mely szelvénytől meddig ? Mily hosszban ? Közép mélység 0 vízszin alatt (átlag) Változás a közép mélységben 0 vízszin alatt (átlag) 1887 1888 1889 1887/88 1888/89 1887/89 m cm cm cm cm cm cm i A jelenlegi Maros-toroktól a régi Maros-torokig 1 -tői 6-ig 502 415 433 263 + 18 — 170 — 152 2 A régi Maros-toroktól az ujszegedi sarkantyúig 6 « 14 « 814 126 100 118- 26 + 18 8 3 Az ujszegedi sarkantyútól a nagy körútig,- __ _ 14 « 23 « 938 142 148 158 + 6 + 10 + 16 4 A nagy körúttól az Arany -János-utczáig 23 « 30« 718 369 402 430 + 33 + 28 + 61 5 Az Arany János-utczától a közúti hidig _ 30 « 34 « 406 680 690 665 + 10 — 25 — 15 6 A közúti hidtól a Szegfű-utczáig .... 34 « 38 « 392 545 703 663 + 158 — 40 + 118 7 A Szegfű-utczától a vasúti hídig , _ ... 38 « 42 « 380 434 538 431 + 104-107 — 3 8 A vasúti hidtól a jobbparti 2-ik lejáróig. 42 « 50 « 787 234 303 266 + 69 — 37 CM со 49 A jobbparti 2-ik lejárótól a Boszorkány szigetig 50 « 58 « 803 244 269 280 + 25 + 11 + 36 Áting A jelenlegi Maros-toroktól a Boszorkány szigetig 1-től 58-ig 5740 307 342 317-I- 35- 25 + 10 A 0 vízszin alatti középmélység tekintetében a IH-ik kimutatás tünteti elő a létezett állapotokat és a végbement változásokat; nevezetesen: 1887- ben az átlagos 307 cm. középmélységnél kisebb volt a 2., 3., 8. és 9-ik szakaszokon a középmélység. Ellenben az 1., 4., 5., 6. és 7-ik szakaszokban a középmélység nagyobb volt az átlagosnál; még pedig a legkisebb középmélység (126 cm.) a 2-ik szakaszon fordult elő, — a legnagyobb középmélység (680 cm.) pedig az 5-ik szakaszon. 1888- ban nem változott meg lényegesen az 1887-ki állapot és ez évben is ugyanazokban a szakaszokban mutatkozott az átlagos 342 cm.-nél kisebb vagy nagyobb középmélység, a hol a megelőző évben; csak annyiban történt némi változás, hogy a 2-ik szakaszon a középmélység valamivel még kisebb lett, a többi szakaszokban pedig növekedett. 1889-ben a középmélységben annyiban történt változás, hogy az 1-ső szakaszban 170 cm.-rel megfogyott a középruélység, a minek következtében a középmélység ezen a szakaszon is kisebb lett az átlagos 317 cm.-nél; ezenkívül megfogyott még a középmélység, de kisebb mértékben, az 5., 6., 7. és S-ik szakaszokban is, a nélkül, hogy az átlagosnál kisebb, vagy nagyobb voltát megváltoztatta volna. A 0 vízszín alatti középmélység fejlődésének irányzata még nem állapítható meg, mert a középmélységeknél is az tapasztaltatok, mint a legnagyobb mélységeknél, hogy általában véve az 1888-ki elmosás 1889-ben legalább részben feltöltődött. IV. Kimutatás а О vízszin alatti szelvény-területről. Szakasz Megnevezés Mely szelvénytől meddig ? Mily hosszban ? Szelvény-terület 0 vízszin alatt (átlag) Változás a szelvény-területben 0 vízszin alatt (átlag) 1887 1888 1889 1887/88 1888/89 1887/89 m m2 m2 m2 m2 m2 m2 1 A jelenlegi Maros-toroktól a régi Maros-torokig l-től 6-ig 502 720 738 470 + 18 — 268 — 250 2 A régi Maros-toroktól az ujszegedi sarkantyúig 6 « 14 « 814 344 258 322 — 86-f~ 64 — 22 3 Az ujszegedi sarkantyútól a nagy-körútig. 14 « 23 « 938 337 383 406 + 46 + 23 + 69 4 A nagy-körúttól az Arany János-utczáig 23 « 30 « 718 525 590 611 + 65 + 21 + 86 5 Az Arany János-utczától a közúti hídig ... ___ 30 « 34 « 406 702 748 695 + 46 — 53 7 6 A közúti hídtól a szegfű-utczáig ___ ... 34 « 38 « 392 613 804 739 + 191 — 65 + 126 7 A szegfű-utczától a vasúti hídig., ... ___ ... 38 « 42 « 380 609 781 633 + 172 — 148 + 24 8 A vasúti hídtól a jobbparti 2-ik lejáróig. ... 42 « 50 « 787 467 617 539 + 150 — 78 + 72 9 A jobbparti 2-ik lejárótól a Boszorkány-szigetig 50 « 58 « 803 433 493 516 + 60 + 23 + 83 Átlag A jelenlegi Maros-toroktól a Boszorkány-szigetig l-től 58-ig 5740 494 557 518 + 63 — 39 + 24
