Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
A TISZAI ÁLLANDÓ NYILVÁNTARTÁSI KERESZTSZELVÉNYEK MEGJELÖLÉSE. 53 Tisza zátonyaiból, a Szolnok alatt levő szakaszon pedig a Maros folyó mellől szereztetett be. c) Végül a felhasznált zúzott kövek — a beszerzés jutányosabb volta szerint — különféle bányákból valók, leginkább tokaji, gyöngyösi s szobbi trachit-kövek. A harmadik betonkeverék bedöngölése után a fix- pont-kö a gödör egyik keskenyebb szélén a tervezet szerinti állásban a deszka-prémre helyeztetvén, a gödör fölött középen felállíttatott a háromlábú emelő-állvány, melyről egy differencziáhs csiga nyúlt le; ezután a kő alsó harmadára egy mindkét végén hurokkal ellátott s 3 cm. vastag kötél lett felkötve, a mely kötél hosszúsága olyan volt, hogy a 8. ábrában látható helyzetben a fölemelés előtt egészen a kőhöz simult. A csiga alsó horga közepén a kötélbe akasztatván, a kő a láncznál fogva lölemeltetett s gondosan a beton közepére eresztetett le; megjegyzendő, hogy a kötél állása a kövön — oldal- csúszás ellen — egy istránggal volt fixirozva. A lebocsá- tás után a kő felső lapja ide-oda mozgatással vízszintes helyzetbe hozatván, a kötelék és állvány leszedetett s a betonkészítés tovább folytattatott. Az utolsó betonkeverék úgy furkóztatott be, hogy a betontest felső lapja lejtős maradt (7. ábra), ezenkívül czementhabarcscsal besimíttatott s mintegy 2—3 cm. vastagon homokkal be lett hintve. Azután a gödör por- hanyós földdel behuzatván egészen a földszínig s a behúzott föld locsoló vízzel megtömöríttetvén, a gödör fölött a kö felső lapjával szintelő domb készíttetett. A vízrajzi osztály a Tisza mentén összesen 168 darab fixpont-követ épített be ily módon 1888/9. években, ezenkívül elfogadott hasonló rangú föfixpontul a köröstisza-marosi ármentesítö társulat által beépített fixpontkövek közül tizenhármat, mint a melyek a vízrajzi osztály által kiválasztott helyeken már előbb beépítve voltak. Ezen társulati fixpontkövek mindegyike hasonló nagyságú a vízrajzi osztály által beépítettekkel, de beton helyett öt sor czementbe rakott téglán nyugszik s a fixpontot rajta szintén egy beillesztett vashenger képezi, de második fixpontja nincs. A Tisza mentén tehát vízrajzi fixpont-kő és magasságjegy (az elfogadott társulatiakkal együtt)' összesen 296 van, vagyis a Tisza mentén minden 2‘5 kilométer hosszúságra esik egy-egy, melyek mint főfixpontok egy egységes és pontos bemérés után a felmerülő szükséget minden tekintetben hosszú időre teljesen kielégítik. A tiszai állandó nyilvántartási keresztszelvények megjelölése. (3 ábrával.) A Tisza-meder változásának nyilvántartása szükségessé teszi, hogy bizonyos időszakokban mindig ugyanazon keresztszelvények vétessenek föl az összehasonlítás megejthetése végett, ezen okból indokolt s elengedhetlen, hogy ezen keresztszelvények helye és iránya állandó módon fixirozva legyen a helyszínén is, a mely állandó jelek egyúttal másodrendű magassági fixpontok gyanánt is szerepelhessenek. A Tisza medrén, nyilvántartás szempontjából, 800— 900 helyen van tervbe véve a keresztszelvények felvétele, átlag tehát a folyó hosszában minden kilométerre egynél több keresztszelvény fog esni; de költségkímélés szempontjából ezen nyilvántartási keresztszelvények közül összesen csak 300 szelvény jelöltetett meg állandó jelekkel, még pedig mind a két parton; a mely fixirozott s egymástól átlag 2’5 km.-re fekvő szelvények megkülönböztetéséül állandó nyilvántartási keresztszelvényeknek neveztetnek s legtöbb esetben ugyanazonosak a régi Vásárhelyi-féle keresztszelvények helyeivel. Tekintettel arra, hogy ezenfixirozó jeleknek — a mellett, hogy nehezen elmozdíthatok, könnyen megtalálhatók s az időjárás szempontjából tartósak legyenek — lehető olcsóknak is kellett lenniük, a fixirozásra földbe ásott kőoszlop fogadtatott el. Mely úgynevezett szelvénykövek méreteit az 1-ső és 2-ik ábra mutatja, anyaguk pedig, mint a fixpont köveké, süttői mészkő, s egy-egy kőnek súlya átlag 2’0 mmázsa. A felső lapon bevésett szám a keresztszelvény számát, a vagy B. betű a jobb vagy bal partot jelenti, a V. O. betűk pedig azt jelzik, hogy a vízrajzi osztály állította fel a szelvény-követ; a magassági fixpontot rajta a vízszintesen fekvő lap (a) s az ez alatt 40 cm.-rel lejebb levő ( b) padka képezi. Ezen kövek elhelyezése 1889. év folyamán nem tör-
