Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
FIXPONTOK ELHELYEZÉSE A TISZA MENTEN. 49 legmagasabb pontjainak magasság-különbsége, — jelen esetben 35 cm. Ha a kenézi vízállásoknak megfelelő víztömegek is biztosan ismeretesek volnának már, akkor arra is biztos feleletet adhatnánk, hogy mily víztömeg folyt el oldalt 1888-ban a dada-löki vonalon? Ez t. i. annyi, a mennyi a kenézi 6’85 és 7-20 m. közti vízállásnak megfelel; de mivel úgy a kenézi, mint a tokaji maximális vízállásnak víztömegeit eddig még nem lehetett megmérni, azért e kérdésre most még nem felelhetünk. Mindezeknek előadásából azonban .eléggé kitűnik, hogy a gátszakadások vagy oldalkiömlések hatásának elbirálásánál sokkal okszerűbb a vízmérczékről gyűjtött adatokat segítségül venni, mint megbízhatlan tévutakra térni olyan vízsebesség-képletek nyomán, melyek még rendes mederrel és megmérhető eséssel bíró vízfolyások kiszámításánál is csak a legnagyobb óvatossággal használhatók fel; mert igen könnyen megeshetik -— a mint eddig többnyire megesett -—- hogy jelentéktelen kis szakadásokra a képletek nyomán nagyobb vízemésztést kapunk, mint a mennyi az egész hullámtéren tényleg elfolyik, pedig a hullámtér — bármilyen nagy gátszakadás következtében — még sohasem ürült ki. Fixpontok elhelyezése a Tisza mentén. (S ábrával.) Az 1840-es évek során — a folyószabályozás és ármentesítés czéljából történt első rendszeres felmérések alkalmával — a Tisza mentén megállapíttattak egyes állandó pontok (leginkább templomküszöbök) magasságai, egy közös alapsíkra vonatkoztatva, a mely pontok — Vásárhelyi-féle fixpontok név alatt — még ma is alapul szolgálnak a Tisza völgyében minden magasságmérésnél. Ezen fixpontok azonban az idők folyamán nagyrészt elpusztultak, a megmaradtak pedig — szakaszonként újakkal pótolva — nélkülözik az egységes mérés előnyeit; mely körülmény az egyes folyamszakaszok határánál (mint Csap, T.-Füred, Csongrád, Titel) tapasztalt lépcsőkben szembeszökően nyilvánul, de különben is általánosságban kimondható, — hosszabb vonalat véve tekintetbe, — hogy ezen régi magasságmérés ma már nem felel meg teljesen azon fokozott igényeknek, melyek a mai tökéletesebb műszerek és mérési módozatok alapján egy alap-magasságméréssel szemben joggal támaszthatók. Ezek folytán az utóbbi időkben általánosan érzett szükség lett a folyammérnököknél egy újabb egységes alapmagasságmérést teljesíteni a Tisza mentén. Midőn a Tiszameder változásának nyilvántartásával és az e czélból szükséges felvételek keresztülvitelével a vízrajzi osztály megluzatott, ezen alap-magasságmérés teljesítését első teendői közé vette fel s e végből első sorban is fixpontokról gondoskodott, N.-Szőllőstől kezdve az egész Tisza mentén. Ezen fixpontok elhelyezése 1888-ik évben meg is kezdetett a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium szám alatt kelt rendelete alapján s 1889-ben befejeztetett. Bár a vízrajzi osztály évkönyveinek 1888-ik évi kötetében e fixpontokról már ismertetés van közölve, helyén valónak látjuk, hogy azokról itt — a munka befejezte után — egy kissé részletesebben szóljunk. A magassági fixpontok általános kellékein kívül, hogy t. i. azok változatlan magassággal bírjanak, az időjárás behatásának s erőszakos megrongálásnak kevésbbé legyenek kitéve, könnyen hozzáférhetők s minden kétség nélkül könnyen feltalálhatok legyenek, szükséges volt, hogy ezen fixpontok a Tisza hosszában egyenlően elosztva s a folyóhoz lehetőleg közel, de megvédett területen helyeztessenek el; minélfogva a fixpontok helyéül mindkét parton első sorban a folyómenti községek szilárdan épült templomai választattak ki, másod sorban pedig, a mennyiben a parti községek egymástól távol esnek, a közbeeső vonalokon — egyenletes közökben — kövek építtettek be; miért is a vízrajzi osztály fixpontjai kétféle alakkal bírnak : A) vastáblák, a melyek kevés kivétellel a templomok oldalain vannak befalazva; B) betonba épített kövek, a melyek a parti községek között, leginkább a védő töltések mentén vannak a földbe elhelyezve. A. A vastáblák alakja és befalazása. A templomokon fixpontokul szolgáló vastáblák, illetőleg vízrajzi magasság-jegyek, öntött vasból vannak 1. ábra. készítve, az 1. és 2. ábrán látható alakkal bírnak s rajtuk a tulajdonképeni fixpontot a homloklapon kiemelkedő keresztjei metszés pontjában levő lyuk képezi, a mely lyuknak átmérője 2 mm., mélysége pedig 5 mm. 7 Évkönyv. IV. 1889.
