Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
A csapadék eloszlása Magyarországon 1889. évben. (Magyarország átnézeti térképével.) Az előző kötetben tett ígéret beváltásául a jelen Évkönyvben is közöljük 1889. évre vonatkozólag a mellékelt térképet, mely arra van hivatva, hogy az évi csapadékmennyiségnek térbeli eloszlásáról hazánk területén gyors és áttekinthető képet közvetítsen. Ezen térképen a 600, 800, 1000, 1200, 1500 és 2000 mm. évi csapadék- mennyiségnek megfelelő isohyétdk vannak feltüntetve, t. i. azon görbe vonalok, melyek a közel egyenlő csapadékmennyiséggel biró területeket határolják. Az egyes csapadék-területek a térképen közölt skála szerint különböző sraffirozás által vannak egymástól megkülönböztetve. A jelen térkép megszerkesztésére 151 figyelő állomás adatai szolgáltak alapul; a szóban forgó évben ugyanis csak annyi állomásunk volt, mely csapadékméréseit megszakítás nélkül az egész éven keresztül folytatta. Hogy ily aránylag csekély számú adat mellett az isoliyéták húzásánál a felfogásnak, sőt mondhatni az önkénynek tágas tér van hagyva, önmagától világos; jövőre a viszonyok e tekintetben kedvezőbben fognak alakulni, a mennyiben az 1889. évben a Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén vízrajzi czélokra életbe léptetett csapadékmérő hálózat adatai is rendelkezésünkre fognak állani. Ha a mellékelt eloszlási térképtet a múlt évivel összehasonlítjuk, meggyőződünk arról, hogy az állomások túlnyomó része 1889. évben jóval nagyobb csapadékmennyiséget szolgáltatott, mint az előző évben. Különösen szembeötlő a szaporulat (mintegy 540 mm.) Ung- megye északi részében fekvő O-Kemencze és Sztávna állomásoknál, minek folytán a múlt évben e vidéken mutatkozott- minimum az idén már fel nem található. Kiemelendő még azon körülmény, hogy a Maros melletti Pécska tájékán mindkét évben jelentkezett abszolút minimum az idén mélységéből veszített (164 mm.), úgy hogy 1889-ben Magyarországon oly vidék nem létezett, a hol az évi csapadékösszeg 400 mm.-nél alacsonyabb lett volna. Az alsó Maros vízgyűjtő területén fekvő Valeamare, Berzova, Sistarovecz, Lippa és Arad állomásokon 1889-ben szintén jóval több csapadék esett, mint az előző évben, átlagban 480 mm.-rel. A Temes mellett fekvő Buziás, Temesvár, Párdány állomásoknak átlagban 360 mm.-rel, a Fehér- és Fekete-Körös között fekvő Monyásza állomásnak 673 mm.-rel nagyobb csapadék jutott. Némi csökkenés csak nehány felsővidéki állomáson mutatkozik (Árvaváralja, Késmárk, Szepes- Igló, Eperjes, Orló stb.); megemlítendő még Abrudbánya, mely a legközelebbi környezetnél kisebb csapadékot mutat, úgy hogy e hely körül az idei térképen egy kis minimális szigettel találkozunk. A két térkép figyelmes megtekintésénél lehetetlen észre nem vennünk, hogy azok nagyjában bizonyos typi- kus hasonlatosságot mutatnak: mind két rajzban az isohyétáknak több, majdnem ugyanazon területekre kiterjedő rendszere található; a maximumok mind két évben közel ugyanazon helyeken és ugyanazon számban lépnek fel. Az abszolút maximum (2500 m.-métert meghaladó csapadékösszeggel) Horvátország délnyugoti hegyvidékét foglalja el. Egy második maximum (1200—1500 milliméter) a Mármaros északkeleti részében, a Tisza eredeténél mutatkozik; egy harmadik Monyásza körül és Krassó-Szörénymegye déli részében. Kisebb kiterjedésű maximalis területeket még Lepoglava, Pécs, üliegy és Uj-Huta körül találunk. A földrajzi eloszlásnak mind két évben mutatkozó eme hasonlatosságából joggal azon következtetést vonhatjuk le, hogy itt oly jelenség előtt állunk, mely nem a véletlen kifolyása, hanem állandóan működő tényezőknek, hegy- és vízi aj zi viszonyoknak nyilvánulá- saként tekintendő. Jóllehet nálunk normális csapadékösszegek csak aránylag kevés hely számára és csak rövid megfigyelési sorozatokból vannak megállapítva, mégis — hogy az 1889. évi csapadékviszonyok megítélésére támpontot nyerjünk — összehasonlítottuk a szóban forgó év csapadékeredményeit az eddig rendelkezésre álló több évi átlagos értékekkel és ezen összehasonlítás eredményéül röviden a következőket közölhetjük: a felső Tisza vízgyűjtő területén fekvő állomások 1889. évben majd kivétel nélkül kelleténél kisebb csapadékot kaptak s Luhi 306, Fájná 226 mm.-nyi hiányt mutatnak. Általában mondhatni, hogy ezen vidéknek a normális csapadékmennyiségnek csak 88 százaléka jutott osztályrészül. A szamosvölgyi állomások ellenben jelentékeny fölösleget mutatnak, Kolozsvár 174, Deés 141 mm.-t; csak Szatmár mutatott csekély hiányt, míg Nagy-Bánya csapadéka a tízévi átlaggal teljesen egyezett. A Maros és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén leesett csapadék a több évi átlagot szintén jelentékenyen túlhaladta: Gör- gény-Szent-Imre 203, Gyulafehérvár 108, Valeamare 406, Arad 262 mm.-nyi többletet szolgáltatott. A Bodrog és mellékfolyóinak területén átlagban a normális mennyiségnek 15 százalékával kevesebb, a Temes és Bega területén 26 százalékkal több esett. Kurländer Ignácz, a meteorologiai m. kir. központi intézet aligazgatója. 6*
