Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
34 JELENTÉS HIBSCHFELD SÁMUEL MINISTEEI MÉENÖK 1889. ÉVI PÁEISI TANULMÁNYUTJÁRÓL. képeken szintén különféle színek által lesz kifejezve; még pedig: 0—20 hydrograde-ig a vonal szürke 20—40 « « « kék 40—60 (( « (( zöld 60—80 « « (( sárga 80—100 « « « vörös 100-on felül pedig « « fekete színű. A vonalak által kifejezett magasságok ki vannak még egészítve a maximális vízmagasságot kifejező vörös színnel beírt számok által. — Egy ilyen maximumot jelző szám, ha alá van húzva vonallal, azt jelenti, hogy reá áradás következik, pontozva aláhúzott szám pedig egy reá következő apadást jelent. Jf. Árvíz-térképek. Minden egyes árvízre külön térkép készül. — Ezek az egyes állomásokon bekövetkezett áradás viszonylagos fontosságát mutatják meg magassági hydrograde számokban. Az áttekinthetőség 10 -10 liydrograde-onként váltakozó színek használata által itt is rendkívül egyszerűsítve van. A feltüntetés azonban csak 20 hydrograde-nál kezdődik, mert az azon alóli árvizeknek (helyesebben vizeknek) nincsen nagy jelentősége. A használt jelek a következők: 20—30 hydrogradeig 30—40 « gyenge árvíz 40—50 50—60 60—70 70—80 80—90 . >. 90—100 * !gen súlyos 100-on felüli kivételes árvíz közép erős kék színnel zöld « sárga « vörös « fekete « Az évi maximumok térképe Az árvíztérképek kiegészítésére — úgyszólván magyarázóul — szolgálnak azon térképek, melyek a különféle folyók minden mérczéjén észlelt évenkinti maximális vízmagasságokat számszerűen tartalmazzák. 5. Vízemésztési térképek. Ezek a különböző folyókon megmért másodperczen- kinti víztömeget mutatják köbméterekben kifejezve. — Az egy-egy lapra beírt víztömegek mindig ugyanazon hydrograde számra vonatkoznak, mely szám a lap szélén feltűnően láthatóvá van téve. A mennyiben Francziaországban az egyes folyók mindenféle magasságaira a víztömeg még nincsen közvetetten mérések által kipuhatolva, azért ezen térképek csak az igen nagy (100 hydrogrades) árvizekre vonatkozólag vannak kidolgozva. 1). A franczia országos magasságmérés. Francziaország területén folyamatban levő minden nagyobb nyilvános munka a világtárlaton bemutatva lóvén, nem hiányozhatott az országos magasságmérési művelet sem, mely jelenlegi szervezete szerint minden efféle munkálatokhoz valóban mintaképül szolgálhat. Czélja az ország terepalakulását lehető legrészletesebben, s a mérnöki tudomány legmagasabb színvonalán álló eszközökkel és módozatok szerint lehető legpontosabban felvenni, hogy ezáltal nemcsak a hazai földmunkálatok tervezeteinek biztos alapot nyújtsanak, hanem hogy ezen művelet az általános európai magasság-hálózatba is beilleszthető legyen. A franczia országos magasságmérés — mint ez a tárlaton kitett szervezeti alapszabályokból kiolvasható volt — a közmunkaministerium fenhatósága alatt már 1875-ben vette kezdetét Bourdaloue vezetése alatt, ki az akkori viszonyoknak megfelelő pontossággal 1864-ig mintegy 15,000 Imi. hosszaságu vonalat mért meg. A Bourdaloue által megkezdett munka később — a műszerek és módszerek tökéletesbiilésével lépést tartva - mind nagyobb terjedelemben és nagyobb pontossággal bár, de nem azon egységes rendszer szerint folytatódott, mely az ilyen, országra terjedő, munkálatnak egyik legfőbb feltételét képezi; míg 1878-ban külön bizottság nem lett kiküldve, hogy ezen nagy fontosságú méréseket a tudomány legújabb vívmányai által nyújtott mérő eszközök és módszerek segítségül vétele mellett egységes eljárás szerint és központi felügyelet alatt fejezze be. Ezen bizottság elnöke a közmunkaminister, alel- nökei: a belügyministerium közigazgatási kerületi igazgatója és Marx Lipót ny. közópítészeti felügyelő; — tagjai: az államvasutak igazgatója, a katonai földrajzi intézet igazgatója és még I 5 hivatalos és magánmérnöki kitűnősége az országnak. Programm: A bizottság megállapítván a kivitel részletes progrannnját, elhatározta, hogy a magasságmérés olyanforma kiterjedésű legyen, hogy minden község 12—15 véglegesen meghatározott magasságmérési fixpontot nyerjen, mely fixpontok tengerfölötti magasságai általános, vagy helyi jelentőségükhöz képest nagyobb, vagy kisebb pontossággal mérendők meg. Ezen szempontból kiindulva a kivitel három részre oszlik: 1. Egy — körülbelül 12,000 km.-nyi kiterjedéssel biró elsőrendű —- vagyis alaphálózat létesítendő, melynek első alkotó elemei (sokszög oldalai) 4—500 km. hoszszal bírjanak. Lehető legnagyobb pontossággal ez a hálózat mérendő meg. 2. Az alaphálózatba beiktatandó egy körülbelül 800,000 km. összes hosszasággal biró másodrendű, vagyis közbesített hálózat, mely a vízfolyások és közlekedési vonalak mentén haladva, ezeknek magassági viszonyait lesz hivatva részletesen kideríteni. — Ez a hálózat már kisebb pontossággal mérhető meg. 3. Végül megmérendők még az ezen másodrendű hálózat felvételénél útba ejthető földszínpontok is, me-
