Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTERI MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNYUTJÁRÓL. 23 folyónak autricourt-i és az Aube folyónak bar—sur— aube-i vízmagasságából. Amennyiben az Aube folyó gyűjtő területe kétszer akkora, mint az Ource-é, annak mércze-állása kétszer vétetett, a másik kettőé pedig csak egyszer. Leérkezési időül négy nap vétetett fel. Az előrejelzési képlet ugyanazon elvek szerint lett kiszámítva, mint a Yonne folyónál, az eredmények is hasonló táblázatban vannak kimutatva. A grafikai módszer alkalmazásánál csak azt kell megjegyezni, hogy az előrejelzési vonal szemmórték szerint van a pontok közé helyezve, és a mennyiben a tekintetbe vett 126 eset között a kis vizekre vonatkozó 51 pont szemmel láthatólag alacsonyabb fekvésű, mint a nagyvizekre vonatkozó pontcsoportozat, azért indokolva volt ezen kétféle vizeknek megfelelőleg két előrejelzési vonalat húzni. Az ezen vonalak szerint előrejelzett és a tényleg bekövetkezett vízmagasságok között a következő eltérések mutatkoznak: 0 m-töl O'IO m.-ig .... ... 36 eset, 0*11 « O'25 « ... _ 15 « 0'26 « 0‘50 « _ 16 « 0‘50 méteren felül ... .... 8 « A ()• 25 ш.-t túlhaladó hibák az összesnek körülbelül egy harmadát teszik. A közölt hibatáblázatból kitűnik, hogy a magasabb jelzések hibái -f- 26 és -f- 60 cm. között váltakoznak, az alacsonyabbak pedig — 27 és — 102 cm. közt ingadoznak; vagyis 10 eset van, melyben a hiba -|- 25 mm.-nól nagyobb; ezeknek középértéke 38 cm., 14 esetben pedig a hiba nagyobb mint — 25 cm.; ezeknek középértéke 54 centiméter. A értelmű hibák keletkezésének okát Allard olyan körülményekben keresi, melyeket számításba venni nem lehetett, vagy legalább nem vétettek. Azt mondja ugyanis, hogy két jelentékeny mellékfolyó befolyása figyelmen kívül maradt; t. i. a Barse és Yoire folyóké. — Ha ezek közül az elsőnek guillotiere-i vízmagasságát is beveszszük a számításba (a Yoire folyónak mérczéjénél ítosnay- ban nem lévén távirda), akkor az előrejelzés Bray-ban tényleg jobb sikerrel történhetik meg. íme a két eset közötti különbség: Sorszám vízmagasság Braynél Különbség (hiba) az első grafikon szerint Különbség (hiba) j a második grafikon szerint 6i 202 + 34 + 23 64 277 + 36 + 30 66 256 + 60 + 31 68 271 + 27 + 20 85 161 + 26 __ 2 94 226 + 46 ' + 22 96 199 + 33 + 5 109 209 + 40 + 3 111 187 + 31- 7 113 154 + 48 — 10 közép 38 15 A hiba középértéke tehát (az előjeltől eltekintve) 38 cm.-ről 15 cm.-re szállt le. A 27 és 102 cm. közt ingadozó nemleges hibákra nézve szerző azt mondja, hogy a 14 eset közül csak kettő van, mely nyári árvízre vonatkozik, a többi mind az október és deczember közti időszakra vonatkozik, minek oka — nézete szerint — abban rejlik, hogy az árvíz, midőn a nyáron által kiszáradt talajon végig mozog, beszivárgás által sokat veszít tömegéből; miből az következik, hogy az őszi és téli időszakra jelzendő magassághoz még egy állandó magasságot keilend hozzáadni,
