Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1889. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. II e) A Szeged város melletti Tiszameder alakulásának tüzetesebb nyilvántartása és a Maros hatásának tanulmányozása czéljából Szeged város mellett — a Maros betor- kolásától a Boszorkányszigetig — átlag minden 100 méter távolságban összesen 61 keresztszelvény vétetett fel 1889-ben. Ilynemű keresztszelvények eddigelé három évben, úgymint: 1887, 1888 és 1889-ben lettek fölvéve, fölrajzolva és kiszámítva, a melyekből kitűnik, hogy egy-egy év alatt, hol, mily irányban s mértékben növekedett, vagy fogyott a Tisza medre Szeged város mellett? Az első három év fölvételeinek eredményei a vízrajzi osztály évkönyveinek IV-ik kötete П-ik részében részletesen közölve lévén, e helyen csak azt jegyzem még meg, hogy miután az eddigi fölvételekből még nem lehet a Szeged város melletti Tiszameder alakulásának irányzatára biztosan következtetni, ezek a felvételek a következő években is folytatandók. III. Az árvízjelző szolgálat szervezéséhez szükséges előtanulmányok befejezése, Az árvízjelzés czélját múlt évi jelentésemben már előadván, ez alkalommal csak is azoknak jelentésére szorítkozom, a mik e tekintetben 1889-ben történtek, úgymint : a) A Tisza, Temes és mellékfolyóinak vízgyűjtő területein 141 uj csapadékmérö állomás szerveztetett, melyek közül 41 árvízjelző állomásul szolgál. Ezekkel együtt van jelenleg a Tisza, Temes és mellékfolyóinak mintegy 153,000 □ kilométer kiterjedésű vízgyűjtő területén összesen 238 csapadékmérő állomás, vagyis: átlag minden 643 □ kilométerben 1 állomás. b) A magyar állam jelentékenyebb folyóinak vízállásai 45 állomásról naponkint bejelentetnek táviratilag a földmívelésügyi m. kir. ministerium vízrajzi osztályának; névszerinti: a Duna folyónál .......... .1. 7 állomásról (( Rába........................ ........ 2 « « Vág... ........- ... ... ... 1 « (( Dráva .... ... .......... 3 « (( Tisza ... .................. ... 15 « (( Szamos 2 « « Bodrog ......................... 1 « <( Latorcza _ 1 « az Ondova-Tapoly ... ... ... 1 (( a Berettyó ... 1 (( « Körösök... .................. 4 (< « Maros ... ... ... ... 2 « « Bega .......... .......... 2 (( « Temes .......... .......... 1 (( « Száva ... ................ 2 (( összesen: 45 állomásról. Ezek közül 18 állomás oly adatokat nyújt, a melyek a Tiszának — Tisza-Ujlaktól a Dunába omlósig — terjedő szakaszán létező 9 főállomásán várható vízállások kiszámítására, illetőleg: előrejelzésére szolgáinak. A tiszai 9 főállomás helye: Yásáros-Narnény, Csap, Tokaj, Tisza-Füred, Szolnok, Csongrád, Szeged, Török- Becse és Titel. Ez állomásokra nézve az árvízjelzési tanulmányok annyira be vannak fejezve, hogy 1—5 nappal előre jelezhető már a várható vízállás ideje és magassága; a mennyi idő alatt t. i. a felsőbb vízmérczéknél jelentkező vizek lefolynak az alsóbb mérczékhez. Ezzel azonban az árvízjelzési tanulmányok még nincsenek teljesen befejezve, hanem azok még tovább folytatandók, hogy a hegyek között fekvő vízmérczéken észlelt vízállásoknak és idővel a légcsapadékok tanulmányozásának bevonásával a Tiszán várható vizeket még egy-két nappal korábban lehessen előre jelezni. IY. A Duna, Tisza és Maros folyókon teljesített vízmű- tani fölvételek, A Duna, Tisza és Maros folyókon 1889-ben teljesített vízműtani felvételek elöhaladásáról a következőket van szerencsém mély tisztelettel jelenteni. 1. A Dunának, a budapesti, mohácsi és újvidéki m. kir. folyammérnöki hivatalok alatt álló szakaszain folyamatban levő felvételek részleteire nézve kiadott utasítások alapján — a hivatalok vezetőivel egyetértőleg — a vízrajzi osztály mind a három folyammérnöki hivatal részére megállapítván az 1889-ik évi munka-programmot és a munka vezetése iránt is intézkedvén, az illető hivatalok következő külső és belső munkákat teljesítettek 1889-ben: A budapesti ni. kir. folyamméniöki hivatal szakaszán telj esi ttetett: a) A bajai szakaszon még hiányzott 2 darab kereszt- szelvény felvétele. b) A promontori Duna-ágban levő s a Yásárhelyi-féle szelvényekkel összeeső szabályozási keresztszelvények végpontjainak számozott kövekkel való megjelölése. c) A bajai szakaszon felvett 17 darab keresztszelvénynek 1 : 2000 hosszmértékü és 1 : 200 magasság- mértékű első példányának felrajzolása. cl) A szabályozási müvekre vonatkozó előméret és költségvetések első példányainak lemásolása. ej Az 1 : 20,000 mértékű térkép másodpéldányába a szabályozási müvek berajzolása. f) Az 1 :100,000 hosszmértékü és 1: 200 magasság- mértékű hossz-szelvény első példányában a 415 kilométer alatti résznek felrajzolása és a másodpéldány elkészítése. g) Az írott hossz-szelvény másodpéldányának lemásolása. h) A kilométer fixkövek kimutatásának és helyzeti leírásának az első példányra való lemásolása. i) Az általános műleírás. 2"
