Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

EMLÉKIRAT AZ ÁRVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAINAK TÁRGYÁBAN, A SZILÉZIAI HEGYI FOLYÓK KÜLÖNÖS FIGYELMÉBE VÉTELÉVEL. 87

szerint előnyösebbek a fenékzsilipek és mozgatható gátaknál. Szomszédos ipartelepek vizerejü gépei gyakran egy közös gát segítségével lévén táplálhatok, egyes duzzasztó müvek az ipar károsítása nélkül eltávolitbatók. A szabályozás szempontjából építendő uj duzzasztó műveknél egyszersmind a viz felhasználását is figyelembe kell venni. A malomárkok vagy táplálócsatornák úgy rendezendők el, hogy a nagyviz sem az elágazásnál, sem pedig ennek hosszában sehol ki ne törhessen. A gátaknak vagy töltéseknek, — melyek gyakran a duzzasztó müvek fölött és ipartelepek mellett találhatók, a legmagasabb árvízzel szemben is elegendő ellentálló képességgel kell birniok. Hidaknak és kiszállóknak magasan kell feküdniük, a mennyiben ez, kivált kisebb folyóknál, gazdasági hátrányok nélkül keresztül vihető. Hogy a kiszállókat a viz el ne ragadja, alkalmas óvóintézkedésekkel, nevezetesen a felépítménynek biztos partokhoz való kötésével, kell elejét venni. Középoszlopok vagy jármok a folyók felső szakaszán lehetőleg kerülendők, és a hol ez nem volna lehetséges, ott az árvíz sodrával párhuzamosan helyezendők el, és alámo- sások, továbbá a folyó által sodort fák, hordaléktömegek és a jégzajlás ellen biztositandók. A parti oszlopok-, szárnyfalak- és J a bukó gátak zugóinál is a legbizhatóbb óvóintézkedések teendők az alámosás veszélye ellen, minthogy ennek minden árvízkor számos építmény esik áldozatul. A mennyiben a hid hossza nem volna elegendő, ártéri hidak vagy árvíz áteresztő útmélyedések segélyével képezendő ki a megfelelő szelvény, vagy egyéb eszközökkel, mint pl. az esés nagyobbitásával kell a bajon segitni. Oly elfajult folyószakasznál, melyben gát, vagy hid létezik, a műtárgy emésztő képességét csökkentő nagyobb lerakódások elhárítása tekintetéből fokozott mértékben szükséges a javítás.

A szabályozás terveinek megállapításánál az árvíz átfolyására szükségesnek vélt szelvény, a mivelésre és gazdasági használatra való tekintettel, határozandó meg.

7. Hordalékok feltartóztatása.

A hordalékok a forrásterület ama patakjaiban és szakadé- kaiban tartóztatandók fel, a melyek tapasztalás szerint azoknak legnagyobb tömegét szállítják, nevezetesen olyanokban, melyek mélyedései a csatlakozó lejtők csuszamlását okozzák. Ezen mélyedések kaskádok, fenékküszöbök, sövényzet, czölöpök stb. segélyével kötendők le, illetőleg tömendők be, hogy ezáltal a hordalékképződés okának lehetőleg elejét vegyük.

A fenti szempontok figyelembevétele mellett keresztülvitt folyószabályozások eredményeiről, a hegyi folyókra vonatkozólag is áll előttünk néhány kedvező tapasztalat. Például keresztülvitetett a bádeni feketeerdei folyók, nevezetesen a Wutach. Schlücht, Wiese, Elz, Dreisam — továbbá Kinzig, Beuch és Murg, együtt véve 4849 km2 vízgyűjtő területtel biró folyók szabályozása, a mennyiben a szélesebb völgyekben előbb több részre osztott, messze barangoló és sokszorosan kanyargó folyóágak egységes, biztos partokkal ellátott mederbe vannak szorítva,

A folyó feneke, mely a szabályozás előtt a mélységek tekintetében épen olyan változatos volt, mint a folyás iránya, váltakozva mély üregeket és magas kavicszátonyokat mutatott, nagy hosszaságban ki van egyenlítve, és majdnem mindenütt tetemesen mélyebb lett. A helységek most vagy egészen az árvíz szin felett fekszenek, vagy gátakkal védvék, úgy, hogy a lakóhelyekben okozott károk

csak egész kivételesen fordulnak elő. A begátolás által biztosítva van ezen völgyterület, és ahol előbb puszta volt, most mivelés alá van véve. Elmocsarasodott területek le vannak csapolva; szárazságban szenvedő helyek mesterségesen öntözvék; puszta kavics- és vizes-területek helyett ma jó szántóföldeket, kitűnő réteket és gyümölcsösöket találunk. A viz erejének ipari czélokra való felhasználása rendezett és biztos. A völgy közutainak czél- szerü áthelyezése sok helyen csak a folyó szabályozása által vált lehetővé; e szabályozás a vasutak építésére is szükséges előfeltételnek bizonyult. Bendkivüli árvizek azonban még a szabályozás után is tetemes károkat okoztak. A szabályozás, beletudva a fentartási és az árvízkárok javításának költségeit, 1842-től 1886-ig terjedő időszakban, összesen 13.810,562 márkába vagyis a vízgyűjtő terület □ kilometerjeként körülbelől 2900 márkába került.

III.

Az alsó-sziléziai hegyi folyókon eddigelé megejtett vizsgálatok eredményei.

A mi különösen a múlt évi árvizek alkalmából az alsó sziléziai folyókon megejtett vizsgálatokat illeti, azok azon eredményre vezettek, hogy a víznek hathatós visszatartása vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyobb távolságban a hegységtől és egészen aránytalan nagy költséggel lehetséges.

/

Mesterséges gyüjtőmedenczék létesítésére az Óriás- és Isar- hegység nagy meredeksége és a vízfolyások nagy esése különösen kedvezőtlen; hiányoznak a mesterséges gyűjtők számára szükséges tulajdonságokkal biró völgyek.

A Zacken-en, Josephinenhütte fölött Gläserbaude közvetlen közelében találtak alkalmas helyet. A Zacken kisvize fölött 28 mtr. magas zárfallal lehetne nyerni 2.600,000 m8 viz számára térfogatot, két viskótól eltekintve, a tó számára szükséges területen lakóházak nincsenek, azt inkább csak rétnek és erdőnek használják. A megtöltött tó 28 hektárnyi területet foglalna el, és létesítésére, beleértve a telekbeszerzést, a viskók és a baloldali út áthelyezését, a kiürítő berendezések stb. költségeit, körülbelől 2Va millió márka szükségeltetnék. A Zacken vízgyűjtő területe e helyen 17 □ km., úgy, hogy 153,000 m8 pro □ km. volna visszatartható, mely megfelel 153 mm.-nyi átlagos lefolyás-magasságnak, azaz körülbelől a tó vízgyűjtő területére múlt évi aug. 2 és 3-ikán hullott összes mennyiségnek. — Miután a Zacken vízgyűjtő területe a Bober-be omláséig, Hirschberg mellett 253 □ km., tehát 15-ször akkora, mint a térgyüjtő területe, ennek folytán utóbbi aránylag csekély hosszra, t. i. körülbelől Petersdorfig gyakorolná hatását, hol a nagy Zacken vízgyűjtő területe 67 □ kilometer. A folyó szabályozása a zárógát felépítése után is okve- tetlen szükséges volna, mert a terület u/is-ről a víznek kár nélküli levezetéséről gondoskodni kellene. A szabályozási munkák terjedelme a víznek a terület Vis-ről való feltartóztatásával alig említésre méltó mértékben kisebbednék, úgy hogy a befektetés költsége semmiesetre sem lenne egyenlő értékű a gazdaságilag elérhető hasszonnal.

A Queis-on Marklissa és Greiffenberg között találtak alkalmas helyet gyüjtőmedencze számára. Hogy a felső részén kibő-