Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
82 EMLÉKIRAT AZ ÁRVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAINAK TÁRGYÁBAN, A SZILÉZIÁI HE GYI FOLYÓK KÜLÖNÖS FIGYELEMBE VÉTELÉVEL. át nem eresztő talaj mélysége, az építkezési idő alatt a vízfolyás által okozott nehézségek, és a kisajátítási ár. Az újabb időben épült medenczéknél gyűjtött viz köbméterének egységára. Sewen (Oberelsasz) ... ... ... _ ... 40 Pf. Schieszrothried ... ... ................... ... 42 « Altenweier ........... ... ... ................... 34 « Bouzey (Vogesen) ........... ... ... ........... 58 « Gouft're d’enfer (St. Etiene) ... ... 92 « Pás de Eiot _ ... — . — ........... 76 « St. diamond ... ................. — ... 43 « Gileppe (Verviers) ... ... ..........................32 « Mouche (Langres) ... _ ... — ... 25 « Steinlach (tervezett) ........... — — 43—81 « Ha a hegységben épitendő medenczék köbmétere egységárának 40 Pf. vétetik, akkor egy □ km.-nek megfelel a hegységben 75,000 m3 gyűjtendő vízmennyiségnél 30,000 márka. Dombos vidéken az egységár a kisajátítás folytán és a záró- gát alapozásának nehézségei miatt rendesen magasabb. Ha az köbméterenként 50 Pf.-re becsültetik, akkor a dombos vidéken egy □ kilométernek megfelelő 40,000 m3 vízmennyiség felfogására 20,000 márka szükséges. Ha egy az Oderával — melynek tápláló területe 132,000 О km. — egyenlő nagyságú folyó területének csak ötödrészét látnok el gyiijtőmedenczókkel, tehát csak 26,400 G kilométert, mely felerészben hegyes, felerészben halmos vidéken feküdnék, akkor 26,400—^^^-^^^==1518 miiló m3 vizet kellene felfogni ; a költség pedig 26,400x25,000=660 millió márka lenne. Hasonló eredményt érünk el, ha nagyobb folyóink pl. a Weser, Elba, Odera árvizeit veszszük tekintetbe. Ha valamely árvíz, mely átlag 5,000 m3-t vezet le másodperczenkint (ezen adat megfelel a Weser legnagyobb vízmennyiségének az Aller torkolata alatt) 7 napig tart, és leszállítandó átlagosan 3000 m3-re, akkor szükséges, hogy másodperczenkint 2000 m8, vagyis ama 7 nap alatt közel 1,200 millió m3 a gyűjtőkben visszatartassék, és e czélra 500 egész 600 millió márka volna fordítandó. Az 5,000 m!i-nek 3000-re való leszállítása daczára az árvízveszély el nem hárittatnék, tehát a folyó lapályos mellékének begátolása is szükséges lenne. A Garonne mellett fekvő Toulouse város biztosítására 500 millió köbtartalmu medenczét véltek, szükségesnek, holott a rendelkezésre álló 12 völgykatlan csak 87 millió köbtartalmu. A württembergi kormány, a csak 138 G kilométernyi területtel biró Steinlach számára, a költségeket a következőkben állapította meg: 58 medencze 12*9 millió m3-rel 10-5 millió márka 7 » 13-16 » » 6-7 )) 3 » 11*0 » и 4-75 » 26 » 10-3 » » 6-00 » miből következik, hogy a befektetési költségek növekednek, ha a czélt kevés nagy medencze helyett számos kicsivel akarjuk elérni. A fentebb felvett 30,000 márka pro G kilometer a Steinlach területénél megfelelne 4'14 millió márkának, tehát tetemesen kisebb, mint a württembergi kormány által előirányzott költség. 3. A felső forrásterideien alkalmazott számos gyüjtőmeden- czének hatása a folyó alsó és közép folyására általában bizonytalan. A lapályos vidék árvízveszélyeit nem annyira a folyó felső szakaszainak víztömegei okozzák, hanem az áradást inkább a hosszas esőzések, vagy hóolvadások idézik elő, anélkül, hogy a felső vidéknek abban jelentékenyebb része lenne. A hóolvadás ugyanis előbb következik be a lapályon fekvő mellékfolyásoknál, mint a felső hegységben, úgy, hogy az ezen mellékfolyók által okozott áradásra a hegyi viz kevés hatással van. Kedvezőtlenebbé válhatnék azonban az alsó és középső folyószakasz helyzete számos medencze alkalmazásával. Ha a gyűjtők kiürittetnek, a folyóba hirtelen nagy víztömegek özönlenek, melyek — a folyó áradása esetén — igen könnyen veszélyes árvizeket idézhetnek elő. A csapadékok hirtelensége és egyenlőtlenségével szemben még sok évi tapasztalat sem óvhatna meg attól, hogy a gyűjtők kiürítése oly időben történjék, a mikor a folyó lentebb fekvő szakaszai a víztömegeket hátrány nélkül magukba fogadhatják. 4. A gyüjtömedenczék fenyegetik az alattuk fekvő völgyeket, amennyiben egy esetleges gátszakadás a legnagyobb pusztításokat okozhatná. Nagyobb víztömeg felfogása végett a zárógátat legalább is 10, de talán egészen 50 m. magasra is kellene épitni. Ámde ily építmény a legerősebb és leggondosabb kivitel mellett is alá- sülyedésnek van kitéve, és átszakad, ha alapja nem igen szilárd vízálló szikla. Veszedelmes pontok továbbá a kiömlést eszközlő és a túlságos megtelést megakadályozó építmények is. Erre szomorú példákat találunk mindazon országokban, ahol gazdasági szempontból épült völgyzárások léteznek. A zárógátak átszakadása majdnem mindig elpusztította a völgyet és emberéletben, vagyonban tetemes veszteségeket okozott. A mellett még különösen kiemelendő, hogy a csekély számú, gazdasági czélból létesített völgyelzárásoknál sokkal szabadabban választhatták az építkezés helyét. Midőn azonban az árvíz elleni védekezés czéljából számos gyüjtőmedencze épitendő, melyekkel egész az alsó völgyekig kell lehatolni, ahol a biztos alapot nyújtó szikla alig elérhető mélységben van; és azt kevesebb biztonsággot szolgáltató rétegek borítják: ekkor a veszélynek az elgondolható legnagyobb óvatosság mellett is növekednie kell. ő. Azon évi kiadások, melyek az árvizgyüjtőkbe befektetett tőke kamataiból, a medenczék fentartási költségeiből, és a mii- építményeket gondozó személyzet költségeiből állanak, az azok által elérni remélt haszonnal nem állanak helyes arányban. Legyenek bár az árvizek által okozott károk még oly nagyok, mégis, mivel nem évről-évre, hanem rendesen csak hosszabb időközökben ismétlődnek egy évre elosztva csak csekély részét teszik azon állandó tehernek, melyet a medenczék építésébe fektetett tőke kamatoztatása és a medenczék fentartása okoz. Például: Steinlach vidékén az ipar érdekében épített számos védő műben és a partokban az árvizek által okozott károk, 71 évi tapasztalás adatai szerint, évenkint 4000 márkára rúgnak. A tavak tartalmának felhasználása a mezőgazdaság és ipar érdekében, valamint a tavakban való haltenyésztés által elérhető haszon 33,000 márkára becsültetett. Ezen két összeggel szem
