Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

A TISZÁN ÉS MELLÉKFOLYÓIN VÉGHEZVITT SEBESSÉG-MÉRÉSEKNÉL KÖVETETT ELJÁRÁS RÉSZLETES ISMERTETÉSE.

63

ezen áramnak — az óra finom belső szerkezetét megkímélendő — szintén igen gyengének kell lenni, — hanem itt is először egy jelfogót indít meg közvetetlenül az óra és az ezen jelfogó által közvetített erősebb áram megy át az írógépnek megfelelő delején, körülfutva azonban egyszersmind a most megmagyarázandó forgás-számláló készüléket is.

4. A forgás számláló.

Ha villamdelej hatáskörében álló emeltyű egyik végét úgy rendezzük be, hogy az lefelé húzatva ferde fogakkal biró fogaskerékre üssön (1. VII. tábla, 3-ik ábra), akkor ezen kerék minden egyes villamos jel megérkezése után egy-egy foggal tovább fog fordulni és mutatóval felszerelve, ebben oly készüléket nyerünk, mely bizonyos egymásután bekövetkező egyforma mozzanatok megszámlálására alkalmas. Ilyen készülék forgásszámlálónak neveztetik és rendesen arra használjuk, hogy a szárny áramkörébe becsatolva, annak forgását utánozza, illetőleg megolvassa.

Nálunk az uszóhidon más szerepet játszik a forgásszámláló, a hol ugyanis nincs szükség arra, hogy a szárny forgásait megszámlálja, mert ezt a munkát az írógép tűje végzi maradandó jegyekkel; azon esetben pedig, ha az egyes forgásokat mutató jegyek száma oly nagy, hogy azoknak leolvasása sok időbe kerülne, akkor beiktathatjuk még a 100 szárnyforgásnak megfelelő kerék érintkezőjét is és megkapjuk az egyes forgási jegyek sorában még a 100 forgásnak megfelelő hosszabb vonalakat is.

Nem ugv áll azonban a dolog az óra által szolgáltatott jegyekre nézve. Az óra, mint láttuk, minden fél másodperczben indit egy folyamot, azaz jegyez egy kis vonalat a papír szalagra, mely vo- nalkáknak a száma egy napi észlelés után oly nagy mennyiségre szaporodik, hogy azok leolvasása — kivált ha a szalaghajtó motor gyenge működése következtében a Va másodpercz jelek aprók, rendkívül fárasztó és időrabló művelet.

Ennek elkerülése végett iktattuk be az óra által zárt áramkörbe a leirt forgásszámlálót, hogy a félmásodperczeknek megfelelő jegyeket megszámlálja, illetőleg hogy ennek mutatója az óra másodpercz mutatójának járását pontosan kövesse. A forgásszámláló készülék számlapjára helyeztünk azután egy uj ezüstből készült rugót, R, melyet a mutató minden körülfordulásá- nál — tehát minden 100 félmásodpercz után — megérint. Ezen rugóval már most egyrészt és a mutatóval férni összeköttetésben álló műszer adatlemezével másrészt, össze van kötve egy külön telep két sarka és az áramkör ki van egészítve az írógép 3-ik villamdelejének sodronytekercsével. — Ezzel az lett elérve, hogy az óra által előidézett 1,ч másodperczes jegyek alatt minden 50 másodpercznek megfelelő helyen a szalagon egy-egy újabb vonal keletkezik.

5. Az áramkulcs.

Ha az egymáshoz tartozó érintkezőket, villamos elemeket és villamdelejeket magában foglaló áramkörök mindig zárva volnának, azaz ha a sodronyvezeték soha és sehol meg nem szakittat- nék, csak az érintkezőknél, akkor az írógép tüjei folytonos működésben volnának, a motor a papírszalagot folytonosan hajtaná, a szárnyforgások és az idő jegyei mindig felíratnának, még akkor is, ha tényleges észlelés nem történnék, a mi természetesen fölösleges gépkoptatással, az érintkező elélenyülésével, anyagpazarlással és a mi fődolog a battériának idő előtti és ok nélküli kimerülésével járna. Ennek elkerülése végett szükséges minden észlelés után az áramköröket megszakítani, vagyis az egyes vezető sodronyokat egy helyen szétoldani. — A vezeték szétbontása legegyszerűbben egy fémből készült emeltyű segélyével történik, mely a sodronyvezeték közé beiktattatván, a vezeték egy részét képezi. Ezen emeltyűnek egyszerű elforditása által lehetővé tétetik, hogy az áramkör rögtön megszakittassék, illetőleg egy pillanat alatt ismét helyreállittassék.

Négy (a kronograf négy delejének megfelelő) ilyen emeltyűt (1. IX. tábla, 3-ik ábra), egy közös alapdeszkára helyezve, és szabad végeit egy kaucsukpálczával összefoglalva, képezi a felszerelésünkhöz tartozó főáramkulcsot, melynek mindegyik karja más-más áramkörbe van iktatva, — mintáz а VII. tábla l-ső ábráján levő kapcsolási tervből látszik.

Ezen kulcsnak jobbra való fordítása tehát valamennyi áramkört egyidejűleg helyre állítja, balra történő fordítása pedig megszakítja.

6. Az árammutató (Galvanometer).

Általánosan ismert dolog az, hogy villamos üzemre berendezett készülékeknél minden lépten nyomon merülnek fel olyan akadályok és zavarok, melyeknek felkutatása az okoknak külön- félesége és a mozgató erő rendkívül kicsinysége miatt nem épen legkönnyebb dolog szokott lenni. Az első kérdés a zavar okának kipuhatolása czéljából az, hogy a mozgás előidézésére megkiván- tató erő megvan-e ? A villamos erő jelenléte nyilatkozik ugyan egyes feltűnőbb jelenségek által, mint pl. szikra, vagy az emberi testre gyakorolt erősebb fiziológiai hatások által, de ez csak olyan erős folyamoknál történik meg, amilyenekre nálunk — műszereink finomsága miatt — gondolni sem lehet. Kevésbé erős áramok felismerésére fel szokott használtatni a villamos áramnak delejező hatása, vagyis itt helyesebben mondva azon tulajdonsága, mely szerint egy villamos áram által körülfutott sodronytekercs egy szabadon függő delejtüre ugyanazt a hatást teszi, mint egy természetes, vagy mesterséges delej. Ezen delejező hatásának precis módon való érvényesithetésére szolgál a IX. tábla

4-ik ábrájában feltüntetett árammutató, melynek főalkatrésze egy kis fakeretre tekert igen hosszú és igen vékony —- selyemmel körül font — rézsodrony és ezen keret belsejében igen finom csapokon forogható kis delej tű; ez utóbbinak tengelyével egy hosszabb mutató van összekötve, mely a keret fölött elhelyezett számlap beosztására mutat. — A tekercsnek két sodronyvége a с, c cs avarok alá van szorítva és ide köttetnek a megvizsgálandó telep sarkaiból kiinduló sodronyvégek is. A vizsgálat előtt — vagyis mielőtt a telepből kiinduló sodronyvéget bekötnők, addig kell az árammutatót jobbra, vagy balra fordítani, mig a mutató a beosztás 0 pontjára nem áll, mert csak ekkor áll be a delej tű is, a sodronytekercs is az észleléshez megkivántató legczélszerübb helyzetbe, a delejes déllőbe.

A battéria sodronyának most történendő bekapcsolása után, ha van villamos erő a telepben, a mutató azonnal ki fog térni eredeti helyzetéből és evvel oly szöget fog képezni, melynek háromszögtani érintője arányos a folyam erősségével. (A szögeltérés 90°-ot tehát soha sem érhet el.)