Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
34 A VÍZRAJZI osztály javaslatai és tanulmányai. Ilynemű jelentésekre, valamint egyéb levelezésekre a díjmentes levélboritékok használandók. Ha a műszerek elromlása árvizjelzö állomáson (lásd IV. fejezet) történik, úgy a vonatkozó jelentés sürgönyileg teendő és erre egy a meteorologiai intézethez czimzett árvizjelzö sürgöny űrlap használandó. Ha a nyomtatványok fogytán vannak, uj küldemény kérendő a központi intézettől. 4. §. Ha az észlelő teendői vagy kötelességei iránt tisztában nem lenne, a központi intézethez kérdést intézni és az ettől nyert útbaigazítás szerint eljárni tartozik. 5. §. Az észlelési adatok teljes megbízhatósága czéljából az állomások vezetőit egész nyomatékosan arra figyelmeztetjük, hogy ha valamikor kivételesen az észlelés végzésében bármi okból akadályozva lennének, akkor a havi kimutatás illető helyét üresen hagyják, vagy ? által töltsék ki; semmi szin alatt nincs megengedve, hogy ilyenkor hozzávetőleges számokat jegyezzenek be; ily hamisított adatok csak kárt tehetnek és a pontos megfigyelésekbe vetett bizalmat is megingatják. 6. §. Ha az állomás vezetője előreláthatólag hosszabb ideig (árvizjelzö állomáson 8 napig, csapadékmérő állomáson egy hónapig) teendőiben akadályozva lenne, akkor azokat ez idő tartamára lehetőleg megbízható helyettesre ruházza át; de ha ez a viszonyoknál fogva lehetséges nem lenne, erről a meteorologiai központi intézetnek jelentést tesz. 7. §. Az észlelő kötelessége, ha az állomás kezelése tőle bármi okból elvonatnék és másra Hibáztatnék, az uj észlelőt a kezelésbe lehetőleg beoktatni és útmutatással ellátni. IV. FEJEZET. Árvizjelzö állomások kötelességei. Azon csapadékmérő állomások, melyek jelen «Utasítás» czimlapján, valamint a vonatkozó értesítésben mint árvizjelzö állomások meg lesznek jelölve, azok az előző fejezetekben körülirt teendőkön kívül még a következő §§-ban foglaltakat végezni, illetve azokat betartani kötelesek. 1. §. Az árvizjelzö állomások czélja a folyók vízgyűjtőterületén leesett csapadékoknak, vagy az ott beállt hóolvadásoknak sürgönyi jelzése által módot szolgáltatni arra, hogy az illető folyók alsóbb szakaszain bekövetkezendő árvizek valószínűsége, magassága megítélhető és ennek alapján a védelmi intézkedések foganatosíthatók legyenek. Tekintve tehát ezen állomások adatainak fontosságát, valamint azok pontatlan közléséből eredhető súlyos következményeket, ezen állomások kezelői különösen figyelni tartoznak, hogy a közlött adatok megbízhatók legyenek, a sürgönyök kellő időben elküldessenek és egyáltalán a következő §§ ban körülirt kötelességeik teljesítésénél a legpontosabban járjanak el. 2. §. A csapadékmennyiség sürgönyzése. Az árvizjelzö állomás kezelője sürgönyi jelentést köteles küldeni a következő esetekben : 1. ha a múlt napon (akár eső, akár hó vagy havaseső alakjában) leesett csapadék 20 millimétert vagy ennél többet tesz; 2. ha az utolsó egymásután következő 3 nap alatt (akár eső, akár hó vagy havaseső alakjában) leesett csapadék összege 30 millimétert vagy ennél többet tesz. Mindkét esetben a sürgönyzés a reá következő napokon addig folytatandó, míg a csapadék el nem áll, vagy naponta 5 milliméternél kevesebbet tesz. A sürgönyök szövege kell, hogy tartalmazza: a 2. alatti esetben a 3 nap keltét, a naponkinti csapadékok alakját és magasságát egyenkiut felsorolva; egyéb esetekben az illető egy nap keltét, a csapadékalakját és mennyiségét. A csapadékmennyiség csak egész milliméterekben fejezendő ki; ha a sürgöny feladásakor a csapadék még tartana, e körülmény röviden jelzendő. Példa az 1. esetre. Ha október 11-én a reggeli csapadék- mérés alkalmával az előző nap csapadékmennyisége gyanánt 34.8 mm. találtatnék és az eső 11-én reggel még tartana, a sürgöny szövege lesz: 10 eső 34 milliméter még esik. Ha október 12 én és a reá következő napokon az eső naponként 5 milliméternél nagyobb mennyiségben mutatkoznék, mindennap egy az előbbivel hasonló szövegű sürgöny küldendő. Példa a 2. esetre. Ha november 10-én a reggeli csapadékmérés alkalmával az előző nap csapadékmennyisége gyanánt csak 8 mm. találtatnék ugyan, de a havi kimutatásból kitűnnék, hogy ezen 8 mm. az előző 2 nap csapadékával együtt 32 millimétert tesz és 10-ikén reggel még esik, a sürgöny szövege lesz: 7 eső 9 milliméter 8 eső lő milliméter 9 eső 9 milliméter még esik. 3. §. Hóolvadás vagy avval együttesen jelentkező csapadék sürgöznyése. Az árvizjelzö állomás sürgönyi jelentést köteles küldeni, ha a tavaszi hóolvadás beáll; az első sürgöny a hóolvadást követő napon küldendő és benne a hóolvadás mérve és a talajt még boritó hó vastagsága (az I. fej. 8. szerint centiméterben megmérve) közlendő. A hóolvadás mérve a következő fokozat szerint jellegzendő: a) csekély hóolvadás, b) általános lassú olvadás, c) általános nagymérvű olvadás. Az a) és h) esetben minden harmadnap, c) esetben mindennap sürgöny küldendő addig, mig a hó teljesen el nem olvadt. Ha a hóolvadás esővel kapcsolatosan lép fel, a leesett csapadék mennyisége is sürgönyzendő. Példa. Ha márczius 5-én általános nagymérvű hóolvadás észleltetnék és ugyanakkor meleg (olvasztó) eső esnék, mely 6-án reggel megmérve 8 millimétert szolgáltatna; a hóréteg megmérése pedig 6-án 30 centimétert mutatna, akkor a 6-án reggel feladandó sürgöny szövege lesz: Általános nagymérvű hóolvadás, 5 eső 8 milliméter, ma hóréteg 30. 4. §. Sürgönyzés rendkívüli esetekben. Az észlelő köteles ezen kívül sürgönyjelentést küldeni mindannyiszor, valahányszor