Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 86 nál rendkívüli árvizet egyetlen egy, a gyűjtő-terület aránylag kisebb részére terjedő, hevesebb meteorologiai jelenség képes okozni. A torrens folyók árvizének tartama felülről lefelé haladva folyton növekszik. A nagy, nem torrens folyók árvíz maximuma, minden nem torrens mellékfolyó torkolatánál, azoknak maximális árvizmeny- nyiségével találkozik és ezek a főfolyó nagy vízmennyiségének növelésére szolgálnak. A torrens folyók egymásutáni feláradásaiból keletkező árhullámok igen ritkán találkoznak. A nem torrens folyók árhullámai gyakran találkoznak és azok vízmennyiségei gyakran hónapokon keresztül összegeződnek. Ugyanazért a nem torrens folyók nagyvizei rendesen több kisebb áradás összegezéséből származnak. — A kevert jellegű folyóknál megtörténik, hogy a torrens folyó ár- hullámja a nyugodt folyó árhullámjával találkozik és ily módon állnak elő ily folyókon a rendkívüli árvizek. A fentebbiekben említett alapelvek mindegyike példákkal vannak illusztrálva és indokolva. A Szajna árvizeinek általános jellegén kívül külön tanulmány tárgyát képezte a Szajna árvizeinek Páriánál mutatkozó jellege, mivel itt nyerik a Szajna áradásai végleges jellegüket; ezekre nézve a IV. fejezet IV. pontjára utalván, itt csak azon módot akarjuk megemlíteni, melylyel Belgrand a párisi árvizek magasságát és tartamát a felső mérczék áradásaiból meghatározta. E czélból táblázatilag összeállittattak az egyes mellékfolyók nevezetesebb feláradásainak nagysága és tartama és az ezekkel korrespondeáló párisi feláradások tartama, nagysága és viszonya az előbbiekhez. — Ezen nyert értékekből átlagok képeztettek, melyek azután a megalkotandó szabály kiindulási pontjául szolgáltak. A Szajna nagy árvizeit Belgrand történeti gazdag adat-anyag alapján egészen a XVII. század elejéig visszamenve tanulmányozta. Minden nevezetes árvízre vonatkozó adatokat összegyűjtött és minden árvíz okainak és viszonyainak részletes leírását adta. Ezen árviztanulmányok, melyek mindegyike igen becses és fontos következtetéseket tartalmaz, nemcsak az adatok száraz elsorolása, hanem az árvizek okainak kikutatása, és a csapadék s az általa okozott vizmennyiség közti összefüggést tárgyalja. A Szajna kisvizeinek tanulmányozására Belgrand müve szintén igen terjedelmes fejezetet szán és a század kezdete óta meglevő vízállások alapján rendkívüli szárazságok idején előállott kisvizeknek a csapadékokkal való összehasonlítását adja érdekes következtetések kapcsolatában. A kisvizeknek különös fontosságot tulajdonítván, minden óv kisviz viszonyai külön taglaltattak. — De nemcsak a kis vízállások, hanem a mi a hajózás és vízhasznosítás szempontjából igen fontos, a kisvizek vízmennyiségei is számos erre vonatkozó mérés alapján lettek tárgyalva és minden részletre kiható modorban ismertetve. Ezen terjedelmes tanulmányok eredményeinek (melyek egy része a IV. fejezetben van ismertetve) volt köszönhető, hogy a kis- vizekre nézve is oly általános törvények állapíttattak meg, melyek alapján, mint az V. alatt ismertetett tanulmány mutatja, még a kis vízállások is előre voltak jelezhetők bizonyos körülmények közt. A hidak árvízi szelvényeinek (debouché mouillé) nagysága, illetve azoknak a gyüjtő-területhez való viszonyszáma, egyike a gyűjtőterületet és az illető vízfolyást legjobban jellegző számoknak (lásd IV. fejezet). Ezen számnak meghatározására Belgrand vizsgálatait a szajnavölgyi összes kisebb mellékfolyókra is kiterjesztette és azokat terjedelmes kimutatásokban közölte, még pedig csoportosítva azokat a terület geológiai alkotása szerint. — Ezen számok összehasonlítása úgy a folyók természetére, mint az árvizek összehasonlítására nézve fontos következtetési alapot nyújtanak. A fentebbiekben csak néhány szóval körvonalozott tartalmon kívül, mely Belgrand müvének tulajdonképeni hidrológiai részére vonatkozik, — Belgrand müvének többi része nem speczialiter hidrológiai, de vele kapcsolatban levő igen érdekes következő kérdésekkel foglalkozik terjedelmesen. Az erdőirtás és fásítás hatása a Szajna és mellékfolyóinak természetére, a völgyzárgátak és árvizmedenczék, valamint a töltésezés befolyása a folyók vízviszonyaira és főleg az árvizekre, a folyóvíz eleven erejének ipari kihasználásával együtt, a Szajna- völgy folyóinak vegyi alkata, összeköttetésben azoknak ivóvíz és ipari kihasználására, továbbá a folyók gyűjtő-területének kulturális művelése és a vízviszonyok közti összehatás és végül a gyüjtő-területek befásitásának gyakorlati kiviteléről külön-külön terjedelmes, elméletileg és gyakorlatilag nagybecsű eszmékben gazdag, fejezetek foglaltatnak, melyeket itt azonban, miután nem tartoznak e tanulmány keretébe, csak megemlíteni és azokra csak utalni kívánunk. A Belgrand müvének mellékletét képező atlasz az összes szajnavölgyi észlelő-állomások csapadék és vízállásainak adatait tartalmazza. Ezekre nézve megemlítendő, hogy a csapadékok és csapadékos napok az összes észlelő-állomásokról 1859 óta havi és évi összegekben vannak összeállítva. Ezen kívül 1861 óta 1870-ig az összes mérczék vízállása graficze felrakva és összegyűjtve vannak. — Ezen vízállások fel- dolgozási és összeállítási módja ugyanaz, mint az évi jelentéseké, melyek a VI. fejezetben vannak megismertetve. — A folyók természetük, illetve gyüjtő-teriiletük alkotása szerint és egymásutáni természetes sorrendben vannak csoportosítva. A jelölések módja a megjegyzések és az egésznek kiállítása olyan mint az évi jelentéseké. Belgrand müvének a fentiekben csak általánosan körvonalozott elvei és tartalma egybefoglalva, nemcsak a Szajna hidro- metriai szolgálatára nézve fontos, hanem tekintve ezen elvek általános érvényét bátran ki lehet mondani, hogy bárhol a vízrajzi és főleg az árvizjelzési szolgálat szervezésénél és a vonatkozó szabályok megalkotásánál Belgrand kutatásainak mindannyiszor nagy hasznát vehetni és azokat a specifikus viszonyokhoz alkalmazva érvényesíteni lehet. Legjobban kitűnik ez abból, hogy a francziaországi folyókon eddig berendezett összes hidrometriai és árvizjelzési szolgálatok az Adour, Saonne, Meuse, Loire, stb. mindenütt azon alapelvek szerint és azon rendszer után szereztettek, melyeket Belgrand a «Szajna» czimü müvével megállapított és mely a Szajna völgyében alkalmazva oly kiváló sikert mutatott fel. A francziaországi, de különösen a szajnavölgyi hidrome-
