Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 5 c) A vizmérczék szerkezete és anyaga különböző; volt ugyanis függélyes, lejtőben fekvő, zománczozott vaslapokból álló, kőbe vésett és horganylemezre vagy fára festett vizmércze. 2. Az 1871-ik évi szeptember hó 20-án a Vág egész hosszában fixirozott kis viz vonala egy összefüggő vonalat képez ugyan, melyre rendezéskor a vizmérczék 0 pontjai helyezhetők volnának ; de tekintve, hogy a Vág kis vizének fixirozásakor a Duna vize az 1838-ik évi kis viz felett D38 méteren állott, és a menynyire visszahathatott a Vág vizére, azt nagyobb magasságra emelte, mint különben állott volna, ha a Vág kis vizével együttesen a Dunának is kis vize lett volna, tekintve továbbá, hogy Gutánál is ugyanakkor — ismeretlen okokból — szintén aránytalanul magasan állott a Vág vizszine, tekintve végül, hogy a, sellyei vizmércze is + 0'47 méter vízállást mutatott az 1871-ik évi kis viz fixirozásakor; mindezeket tekintetbe véve, kitűnik, hogy az 1871-ik évi kis viz nem vehető oly kis víznek Sellyétől kezdve lefelé a Dunáig, melyre a Vág mérczéinek 0 pontjait kifogás nélkül lehetne helyezni. Ellenben a Sellyén felül eső szakaszon elfogadható a vizmérczék 0 pontjainak vonalául az 1871-ik évi kis viz, mivel e felső szakaszon — a mennyire ki lehet kutatni — a Vág kis vizei vagy egészen összeesnek ezzel a vonallal, vagy csak egy-kót decziméterrel különböznek tőle; de különben is a felső szakaszon a vizmérczék leginkább árvizjelzésre szolgálnak és igy 0 pontjaik absolut magasságaiból lényeges következtetések nem vonatnak. Ezeknél fogva Sellyén felül az 1871. évi szeptember 20-iki kis viz vonalára állitandók rendezés alkalmával a vizmérczék 0 pontjai, Sellyétől kezdve pedig lefelé változatlanul megtartan- dók a 0 pontok jelenlegi magasságai mindaddig, mig egykor a Duna és Vág kis vizei összeesnek és ez a kis viz fixirozható lesz Sellyén alul a Dunáig, a midőn majd ki fog az is tűnni, hogy a mostani 0 pontok megtarthatók-e véglegesen, és ha nem, menynyiben módositandók. 3. A fennálló állami vizmérczék közül mint elsőrendű állami vizmércze fentartandó és kezelendő a rendezés után: a) A trencséni állami vizmércze. Ennek szüksége nemcsak árvizjelzési szempontból van indokolva, hanem a felső Vág igen élénk tutajozása szempontjából is, nemkülönben a felső Vágón legnagyobbrészt állami segélylyel végrehajtott és évenkint tetemes összegeket igénylő meder- és partszabályozási munkákra való tekintetből, mely munkáknál legnagyobb részben a trencséni vízállás szolgál kiindulási alapul. b) A szeredi állami vizmércze. Ennek különös jelentősége abban áll, hogy a Vág vízállásai a szeredi mércze adatai szerint hozhatók kombináczióba a Duna és Rába megfelelő vízállásaival a végből, hogy a Budapesten egy-két nap múlva várható vízállások előre jelezhetők legyenek. Ebből a tekintetből a szeredi Vág vízállásai — a rendes jegyzésen kívül — naponkint még táviratilag is bejelentendők a ministeriumba. 4. Az állam által eddig fentartott vizmérczék közül a rendezés után felhagyandó: a) к pöstyéni vizmércze, mivel fennállását semmi különös ok nem követeli, de különben is a Vágnak egy igen elzátonyoso- dott ágában áll és a kis vizeket nem mutatja pontosan. b) A sellye-tornóczi vizmérczének állami kezelése felhagyandó ugyan jövőre, de mivel ez a Vágón a legrégibb idő óta i jegyzett vizmércze és a Vág vizszinének itt lényeges törése van, mivel ezenkívül a Vág alsó szakaszának árvédelménél e mércze j adatai különös fontossággal bírnak, ezen vizmércze további fen- I tartása és kezelése a Vág balparti ármentesitő társulatra bízandó. c) A komáromi Vág-mércze nem állami mércze ugyan, de mivel a vízállások róla naponkint a ministeriumba táviratilag bejelentettek, e helyen emlittetik fel. E vizmérczéről a vízállások naponkinti bejelentése jövőre beszüntetendő, mivel igen közel feküdvén a nagy Dunához, ennek hatása alatt áll és nem mutatja tisztán s egyedül a Vág vizének megfelelő vízállásokat. A Vág vízállásai jövőre a szeredi vizmérczéről lesznek naponkint megeürgönyzendők, a komáromi Vágmérczének további fentar- tása pedig egészen a tulajdonos Komárom város tetszésére bízandó. 5. Elsőrendű társulati vizmérczék gyanánt tekintendők és ügy kezelendők, mint az elsőrendű állami vizmérczék : a) к zsolna-budatin közti vasúti hídon levő vasúti vizmércze. Ugyanis az árvíz lehető kora jelzése czéljából szükséges itt egy vizmérczét rendesen kezelni és nagyobb áradások idejében a vízállásokat a Vág balparti társulatnak megsürgönyözni, hogy árvédelmi intézkedéseit elég korán megtehesse. b) A sellye-tornóczi állami vizmércze, — a mint már a 4. b) pontban megemlittetett — jövőre a Vág balparti ármentesitő társulat által tartandó fenn és kezelendő, mivel az egész vidék e mércze adatai szerint szokta árvédelmi intézkedéseit megtenni. c) A gutái vizmércze szintén mint elsőrendű társulati vizmércze kezelendő ezutánra, mivel úgy társulati, mint hajózási és vízrajzi szempontokból becses adatokat képes szolgáltatni. 6. A Vág folyón ezek szerint jövőre: a) Két állami vizmércze (a trencséni és szeredi) mint elsőrendű lesz fentartandó és kezelendő. b) Két állami vizmércze (a pöstyéni és sellyei) állami fentar- tása és kezelése felhagyandó. c) Három vizmércze (a zsolnai, sellyei és gutái) mint elsőrendű társulati vizmércze lesz fentartandó és kezelendő. d) A többi magán vizmérczék fentartása az illető tulajdonosok tetszésére bízandó. e) Rendezés után tehát a Vág folyón szabályszerűen lesz kezelve: mint elsőrendű állami vizmércze — .................- 2 « « társulati « — ..........- ___3 Összesen ........... 5 a A három Körös és Berettyó folyók vizmérczéinek rendezése. A Fehér-, Fekete- és Sebes-Körösök vizi viszonyai egymással és a Berettyó folyóval oly szoros összefüggésben állanak, hogy e folyók vizmérczéinek rendezése együttesen állapítandó meg. Erre vonatkozólag a következők emlittetnek meg: 1. A három Körös és Berettyó folyókban fennálló vizmérczék rendezés előtti állapotára nézve a helyszíni vizsgálat eredményei szerint:
