Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A ERANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 79 feltűnőbb évek csapadékviszonyaival össze vannak hasonlítva. Ilyen a legmagasabb fekvésű csapadékmérő-állomások csapadék- mennyiségeinek összehasonlító táblázata, mely az egyes állomások csapadékmennyiségeinek viszonyát a maximumhoz adja, — továbbá az egyes állomásoknak bizonyos évsorozatból és ezek közepéről vett eredményeinek táblázata; mindezekben az eredmények csoportosítása a geologiailag megkülönböztetett csoportok szerint történik. 2. Л vízállások. A vizállási viszonyok közlésénél az évi jelentés szintén az előfordult vizállási jelenségek részletes leírására, a nevezetesebbeknek különös kiemelésére és okainak megvizsgálására helyezi a fősulyt és e tekintetben ugyanazon sorrendet követi mint a csapadékviszonyok leírásánál. Mindenek előtt az illető év viszonyainak általános jellege lesz leírva, hogy az milyennek mondható általában? A legközelebbi felosztás a téli és nyári évszak szerinti megkülönböztetés. Itt külön vétetik a nyári és külön a télinek nevezett évszak tárgyalás alá. így a nyári évszak jellemzésénél a vizállási viszonyok után ítélve, kikutattatik, hogy az illető évszak átlagos jellegii-e, kis vizeket, avagy az átlagosnál feltünőleg nagyobb vizeket mutat-e? E czélból az évek bizonyos sorozatára az évszaki szélső vízállások a kérdésben levővel összehasonlittatnak. A nyári évszak jellegzésére a források viz-szolgálmánya ad igen érdekes adatokat, a mikre különben is a Szajna hidrometriai szolgálata Belgrand óta a vízhasznosítás különös fontosságánál fogva, de azért is nagy figyelemmel van, mert az elpárolgás és talaj beszivódás fontos, de eddig még kevéssé ismert tényezőire ezek igen becses következtetési alapul szolgálnak. Az évszakok vízviszonyainak jellegzésénél az egyes összetartozó medenczék külön tárgy altatnak. Azután a vízviszonyoknak havi leirása következik. Minden egyes hónap külön tárgyaltatik, és a benne előfordult, bár csak a legkisebb mellékfolyót érintő, áradás oka és következménye s azoknak mikénti összehatása leiratik. Ezen leírásoknál nagy figyelem van arra is fordítva, hogy az egymásután következő esőzésekből származó áradásoknál azon szerves kapcsolat, mely a korábbi csapadékoknak, mint előkészítő és a talajt telitő (saturáló) szerepére vonatkozik, mindenütt kiemeltessék. A havi vízállás-viszonyok leirása egyáltalán a legnagyobb részletességgel foglalkozik nemcsak az illető hónap vizállási viszonyaival, hanem mindazon körülményekkel, melyek ezzel kapcsolatban állanak. Ilyenek a talaj és hőmérsékleti viszonyoknak befolyása a vízállások alakulására, a magasabb vízállások által netalán okozott károk stb. Itt is, mint a csapadékviszonyok tanulmányozásánál, egy-egy havi leírás egy-egy szükebb keretű tanulmány, mely az illető hónap hidrológiai viszonyait egész önállólag tárgyalja. Bár a rendes és feltűnőbb vizállási jelenségeket magába nem foglaló időszakok leirása is a legrészletesebben tárgyal minden arra vonatkozó körülményt, mégis a feltűnőbb hidrológiai jelenségekkel biró időszakok leírásai az évi jelentésben kimerítő tanulmányokat képeznek, — melyek oly modorban vannak tartva, mint az V. fejezetben ismertetett külön tanulmányok, így az 1875—1876. évről szóló jelentés az 1876. évi nagy Szajna- árviznek azon leírását adja, mely az У. fejezetben van megismertetve; a miért is e helyen csak a nevezett fejezetben foglaltakra utalunk. 3. Л víztömegek mérése. Az oly évekről szóló évi jelentésben (mint az 1876-ik év), melyben feltűnő nagy árvizek, vagy abnormalis kisvizek mutatkoztak és melyben az illető folyammérnökök és szakaszmérnökök vizsebesség méréseket eszközöltek, ezek eredményeit a hidrometriai intézet illető évi jelentései közük. A jelentésnek ezen része egyáltalán nem foglalkozik a sebesség-mérések részleteinek, és a belőle várható elméleti következtetéseknek közlésével, hanem egyszerűen a tett méréseket és azok eredményét közli. Ily mérések, melyek 1876-ban a szajnavölgyi folyók legnagyobb részén eszközöltettek, legnagyobb rész felületi sebesség- mérések, melyek úszókkal, vagy szárny, Darcy cső, Bheometre segélyével tétettek és eredményeik 080 része középsebességnek vétetett. Minden egyes folyóra nézve közöltetik, hogy a mérés mily vízállás mellett, áradó vagy apadó vízkor és mikor tétetett, és az eredmény hány köbméter volt. Ezen minden folyóra külön táblázatilag kimutatott értékek igen gazdag és becses adat-anyagot szolgáltatnak. Végre ezekből a tömeg-görbék egyenletére tehető következtetések közöltetnek. A lefolyt árvíz összes tömegéből és a csapadékmérések eredményéből végül az illető árvízre a lefolyási koefficziensek számítása van közölve, úgy, a hogy az a IV. fejezetben ismertetve van. Az évi jelentés külön és részletesen emlékezik meg mindig a lefolyt évben teljesített árvizjekésekről, azoknak úgy műszaki, mint adminisztratív oldalára vonatkozó intézkedésekről, a tett tapasztalatokról és az elért eredményekről. Ez által minden évben uj meg uj erre vonatkozó intézkedések lesznek életbe léptetve, mert az egy-egy árvíz alatt tett előrejelzési intézkedések eredményeinek összeállítása igen szembetűnően mutatja, hogy hol és mily hiányok volnának e tekintetben még pótlandók. A hidrometriai szolgálat évi jelentéseinek fent ismertetett tartalma és szerkezete az utóbbi években úgy tartalmilag, mint alakilag lényegesen tökéletesbült. Nevezetesen az illető év egyes fázisainak részletes leirása mellé a csapadék és vizállási adatot részletesen tartalmazó táblázatok is hozzá vannak csatolva. Ezen táblázatok sorozata a következő: a) Az egyes csapadékmérő-állomások évi csapadék összegeinek táblázata, mely tartalmazza: Az állomás nevét, tengerfeletti magasságát, az illető évi csapadék mennyiségét, és az állomás utolsó húsz évi csapadék közepét. Az állomások departementek szerint vannak csoportosítva. Az 1885. évi jelentésben a Szajna meüékfolyóinak gyűjtőterületére 151 észlelő állomás eredménye van közölve. b) Az egyes mellékfolyók és a főfolyó egyes összetartozó gyüjtő-területi csoportjaira vonatkozó középcsapadékok táblázata. Ezen táblázat, mely a csapadékok és az azokból lefolyásra kerülő
