Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
Nagyméltóságu Minister Ur! Kegyelmes Uram! A vízrajzi osztálynak — Nagyméltóságod 1040/1887. ein. sz. alatt kelt intézvényével megállapított — munkaprogrammja szerint az alább elősorolt adatgyűjtések, felvételek, feldolgozások, számítások és tanulmányok képezék 1887-dik évi feladatát, úgymint : I. A vizmérczék helyszíni megvizsgálása, illetve a vizmér- czék törzskönyvéhez szükséges adatolt beszerzése a Rába, Vág, Körös, Szamos és Bodrog folyóknál; valamint e folyók viz- mérczéinek rendezéséről szóló javaslatok elkészítése. II. A vizemésztés meghatározása czéljából a Dunán és Tiszán 1886- ban kiválasztott szakaszok azon helyeinek kijelölése, illetőleg kitűzése, a melyeken a jelentkező nagyobb vizek alkalmával a vizszin fixirozásokat s a hozzátartozó emésztési keresztszelvények felvételét a rendelkezésre álló személyzet és költség segélyével még 1887-ben teljesíteni s az erre vonatkozó számításokat befejezni is lehet. TIT. Az 1887. évben vizsgálat alá veendő folyókon a viz- emésztési szelvényeknek szintén csak oly helyeken való felvétele, a hol azt a küszöbön álló, vagy legközelebb várható vizsza- bályozások sürgősebben követelik. IV. A Duna vizemésztéseinek közvetlen megmérése Nagy- Marosnál és a dunai árvizek lefolyásának viszonyait felderítő vizállási adatok összeállítása és feldolgozása. V. A Tisza folyó mederalakulásának nyilvántartására vonatkozó indokolt javaslat beterjesztése. VI. A Hármas Körös gyomai szakaszán várható árviz-ma- gasságok kipuha tolásának befejezése. Ezeken kívül Nagyméltóságod a vízrajzi osztályt még a következőkkel méltóztatott időközben megbízni, úgymint: VII. A magyar állam közúti, vasúti és vizi térképének szerkesztésével. VIII. A dunai, drávai és marosi vizműtani felvételek felügyeletével, részben ellenőrzésével és felülvizsgálásával. Mindezen vizsgálatok, felvételek, műveletek és tanulmányozásoknál követett eljárások módozatairól és a vízrajzi osztály 1887- dik évi munkásságának eredményeiről van szerencsém az alább következőkben jelentésemet mély tisztelettel előterjeszteni. A vizmérczék rendezése a Bába, Vág, Körös, Szamos és Bodrog folyóknál. A dunai és tiszai állami vizmérczék rendezése tárgyában a vízrajzi osztály részéről 1887-ben beterjesztett és 23200/1887. min. sz. alatt helybenhagyott általános elvek lehetőségig szem előtt tartattak a Duna és Tisza mellékfolyóinál is; költségkímélés tekintetéből azonban a mellékfolyóknak csak oly mérczéi javasoltattak állami kezelés alá vétetni, melyek nemcsak az illető mellékfolyóra közvetetlenül, hanem közvetve a befogadó és állami kezelés alatt álló főfolyóra is, — különösen árvédelmi tekintetekből — hasznos adatokat képesek szolgáltatni. Ebből a szempontból tekintve a vizmércze-rendezést, minden oly mellékfolyónál, melynek víztömege észrevehető hatást gyakorol az őt befogadó főfolyóra, legalább egy állami vizmércze felállítása látszik szükségesnek a folyó oly pontján, hol a tápláló nagyobb folyócskák már mind együtt vannak, de a befogadó főfolyó visszahatásán felül esik; a hol tehát az illető mellékfolyó vízállása a főfolyóra nézve az áradás jelzésén kívül annak nagyságára is tájékozást nyújt. A mellékfolyóknál állami kezelés alá veendő vizmérczék helyeinek kiválasztásánál tekintettel kellett azonkívül arra is lennünk, hogy az illető helyen távirda-állomás legyen, nehogy ellen esetben a vízállások gyors közölhetése végett ilyet fel kellessék állítani. Végül kívánatos, hogy a kiválasztott helyeken hid, vagy más műépitmény legyen : a vizmércze olcsóbb felállítása és nagyobb biztonsága végett. Az árvédelmi szempontból általános fontosságú és igy elsőrendű vizmérczék tehát a mellékfolyókon az állam által állitan- dók fel és úgy kezelendők, a mint az a dunai és tiszai elsőrendű j vizmérczékre nézve kiadott utasításokban elő van írva. Azonkívül kívánatos, sőt szükséges, hogy társulati kezelés, illetőleg szabályozás, vagy ármentesités alatt álló mellékfolyóknál a fent körülirt elsőrendű állami vizmérczéken kiviil oly he1* I.
