Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 62 jaira, hanem annak felső hegyvidékeire is kiterjeszkedik; mig a vizátbocsátó gyiijtő-területeken a megmivelés csak a folyó alsó szakaszára, annak a sikságban elterülő és az árvíz által elborítani szokott részére terjed ki. Az itt elősorolt elvek természetesen csak általánosak és azok annál szorosabban alkalmazhatók, minél homogénabbak az egyes folyóvölgyek. A jelzett megkülönböztetés szerint van a Szajna és mellékfolyóinak egész medenczéjére a gyüjtő-területek osztályozása keresztülvive. Egy táblázati összeállításban részletesen ki van mutatva, még pedig kezdve fenn a hegyeken, egész a torkolatig: az egyes mellékfolyások, folyók és folyószakaszok gyűjtő területének nagysága külön geológiai formácziók szerint, továbbá az egyes geológiai csoportok területi viszonya az illető mellékfolyó vagy folyószakasz egész gyűjtő-területéhez; az illető mellékfolyó vagy folyószakasz egész területe és annak viszonya az egész Szajna-medencze összes gyüjtő-területébez. Az egyes mellékfolyók vagy folyószakaszokról ki van mutatva ezen kívül a vizátbocsátó és vizáthatlan területek nagysága, utóbbiakban a hegyvidék és sikvidék elkülönítésével. Ezen kimutatással kapcsolatban van a Szajna és mellékfolyói egész medenczéjének hidrológiai és geológiai kitűnő átnézeti térképe, melyen minden folyó gyüjtő-területén a geológiai formácziók külön ki vannak tüntetve és azok vizátbocsátó vagy vizáthatlan talajok szerint meg vannak különböztetve. Egy pillantást vetve a térképre és az említett kimutatásra, azonnal látni, hogy torrens és nem torrens folyók a Szajna vízrendszerében miként vannak elosztva és az egyik vagy másik természetű folyónak hol és mily mérvű domináló befolyása lehet az árvizek lefolyásában. E térkép különben egyike Belgrand leghecsesebb alkotásainak. A kimutatásból látni, hogy a Szajna és mellékfolyóinak ösz- szes 78,650 D kilométer kiterjedésű vízgyűjtő medenczéjének közel 3A-ed része vizátbocsátó, Vi-ed része vizáthatlan terület. Ezen negyedrésznek azonban csak fele képez erős lejtőjű, tehát oly gyűjtő területeket, melyek a torrens folyók heves árvizeinek előidézésében mérvadásul szerepelnek. A területeknek vizáthatlan és vizátbocsátókra való felosztásánál, mint különben is hidrologiailag igen fontos adat, össze lettek állítva: a különböző geológiai alkotással biró területeken azon terület nagysága, melyre átlag egy vízfolyás esik, továbbá a gyűjtő-terület egy □ kilométerére eső árvizszelvény terület nagysága. Ez utóbbi fogalom, mely Belgrand által mint «debouehé mouillé kilometrique» lett behozva, egyike azon számoknak, mely valamely folyónak jellegzésére kitűnő szolgálatot tehet. Ha valamely vízfolyás zárt szelvényben (hid, szorulat) az árvízi kereszt- szelvény területét ezen vízfolyás gyüjtő-területével elosztjuk, az igy nyert szám a «kilometrikus szelvénynövekedés». Ezekre nézve a következő érdekes adatok nyerettek: A vizátbocsátó területeken 35-0—234-0 □ kilométerre esik egy vízfolyás, mig a vízhatlan területeken 3'3—5-3 D kilométerre esik egy vízfolyás. A kilometrikus szelvénynövekedés vizáthatlan gyüjtő-terü- leteknél és pedig kisebbeknél 0-1—0-35 □ méterig, nagyobbaknál 0‘3—1 -5-ig terjed. A vizátbocsátó területeken a kisebbeknél O'OO—O'32-ig, a nagyobbaknál 0‘00—0'10-ig. Az egyes folyók gyűjtő-területei a számszerinti kimutatáson kívül külön vannak írva, azok geológiai és lejtőségi viszonyai ismertetve és a folyók torrens vagy nem torrens természete a medenczék egyes részeiben a területek ezen viszonyaiból magyarázva. így a Yonne és mellékfolyói erősen torrens, a felső Szajna és mellékfolyói nyugodt, a Marne és mellékfolyói kevert jellegűek, a középső Szajna kevert jellegű, az Oise felül torrens, alul nyu- godtabb, az alsó Szajna nyugodt jellegű. П. A CSAPADÉKVISZONYOK. A csapadék viszonyok tanulmányozása és azok eredménye j a Szajna völgyében egyikét képezi a legkimeritőbb és tökélete- I sebbeknek. Ennek oka főleg az észlelési anyag gazdagságában és a meteorologiai tudományok iránti azon nagy érdeklődésben rejlik, mely Francziaországban már a múlt században is mutatkozott. A francziaországi csapadék-észlelési állomások már régen [ fennállanak számos meteorologiai, egyéb czélu tudományos társulat és intézet által szervezve, a csapadékviszonyok tanulmányozása is, már a hidrometriai szolgálat rendszeres szervezése előtt, számos francziaországi tudóst és mérnököt élénken foglal- I koztatva, úgy a tudományos, mint gyakorlati tekintetben kiváló j eredményeket mutathat fel. — így Dausse, Fournie, Vignon, Lemoine és a hidrológiának többször említett alkotója, Belgrand, számos értekezései és munkálatai a legérdekesebb és legfontosabb eredményeket szolgáltatták. A francziaországi csapadékviszonyokra és főleg a Szajna völgyére évtizedek óta léteznek kimerítő adatok. Sőt a párisi I obszervatóriumon 1688. év óta vannak csapadékmérési észlelések, a Szajnavölgy néhány főbb pontjáról pedig átlag (1880. évig számítva) 20—30 éves észlelési sorozat áll rendelkezésre, mely észlelési alapon számos éghajlati és hidrológiai tanulmány készült. Természetes tehát, hogy ily körülmények közt a csapadék- viszonyok tanulmányozása és azok eredményének a hidrometriai szolgálatban való felhasználása gazdag és gyakorlatilag fontos eredményeket szolgáltatott, és ezen eredményeket a nevezett tudományos értekezésekből a gyakorlat könnyen átvehette és felhasználhatta. Az eredményeknek különösen a hidrológia czéljaira való felhasználását Belgrand és Dausse kezdették meg müveikben, és a későbbi eredményeket már a rendszeresített hidrometriai szolgálat értékesítette. Az észlelési eredmények mikénti felhasználása és feldolgo- I zásának főbb pontjai a következőkben közöltetnek. Az eredmények felhasználása. A régibb időkből (1861 előtt) származó csapadékmérő észlelések felhasználásánál főtekintettel kellett lenni arra, hogy azok az újabb észlelésekkel egyértékü és ezekkel összehasonlíthatók legyenek. Régibb észlelések különféle szerkezetű és elhelyezésű eszközökkel történvén, azok eredményei a jelenlegiekkel csak bizonyos redukcziók után hasonlíthatók össze.
