Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
10 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. A sebességméréssel egyidejűleg a viz színének esése is a lehető legnagyobb pontossággal fixiroztatott. A sebességmérés megtörténte előtt vagy után, a már felvett keresztszelvénytől felfelé és lefelé 50 méternyi távolságokban még öt-öt, tehát összesen 10 segéd-keresztszelvény vétetett fel a a vizemésztésnek képlet szerinti kiszámíthatása végett. A viz színének fixirozása a középső föszelvénynél, továbbá e felett és alatt 125, illetve 250 méternyire úgy a jobb, mint a balparton, tehát összesen 10 helyen a viz színéig levert karók segélyével történt, melyeknek magasságai azután lejtezéssel pontosan megmérettek. Hogy a viz felszínének ingadozásából eredhető hiba elkerül- tessék, egy 50 cm. magas és 30/30 cm. széles, alul köröskörül kicsiny lyukakkal ellátott deszkacső használtatott, mely a viz szélénél a talajba benyomatott, úgy hogy a viz csak a fenékhez közeleső lyukakon át juthatván a cső belsejébe, a csőben levő viz a külső viz felületével színeit és legkevésbbé sem hullámzott. Miután a csőben levő viz felszíne már teljes nyugalomba jött, ekkor veretett le egy sarkos karó a vízbe odáig, mig a karó sarka körülbelül egy centiméterrel a viz színe alá merült és azután ebbe a sarokba egy gömbölyű fejű vasszeg veretett pontosan a viz felszínéig, vagy pedig még a leverés előtt a karó kiálló sarkába belé ültetett a vasszeg és ezzel együtt veretett le a karó mindaddig, mig a vasszög teteje épen a viz színébe jutott. Ily eljárással sikerült egy teljesen nyugvó vízfelszínt kapni és annak felszínét a lehető legpontosabban egy szilárd tárgygyal, a vasszög tetejével fixirozni. A vizszin fixirozása továbbá a lehetőségig egyszerre történt egymással szemközt a folyó jobb és balpartján. Azután a vasszögek tetejei igen nagy figyelemmel belejteztettek. Az igy nyert vizszin-magasságok továbbá egy hossz-szelvényben felrakattak és a jobb s balparton egymással szemben fekvő magasságok közepei vétettek, melyekből kiszámíttattak a megfelelő viszonyos esések, végül a viszonyos esések középértéke vétetett a felvett folyamszakasz vizszinének átlagos viszonyos eséséül, mely a sebesség kiszámításánál mint egyik tényező alkalmazva lett. A vizsebesség kiszámításánál a Ganguillet-Kutter-féle képlet használtatott, melyben a keresztszelvények területeinek, áztatott kerületeinek és a fent kitett módon nyert viszonyos eséseknek közép értékei vétettek fel tényezőkül. Yégül meghatároztatott ily módon a képlethez tartozó érdességi együttható: n. A keresztszelvényekre nézve megjegyeztetik, hogy azok csak egyszer vétettek fel töltéstől-töltésig, melyből a különböző állású vizszinek berakásával mindegyik vízállásnak megfelelő szelvény- terület és áztatott kerület leszedhetővé vált, a vizszin-esések azonban mindegyik vízállásnál külön-külön megmérettek. Fenti eljárásával a vízrajzi osztály egyrészről pontos viz- emésztési adatokat szerzett be, másrészről képes lesz meghatározni azt az érdességi n együtthatót, mely a Ganguillet és Kutter- féle képletbe teendő, hogy a közvetetten mérés hiányát kielégítő pontossággal lehessen esetleg pótolni, vagy is hogy a képletet oly esetekben megnyugvással használhassuk, midőn a körülmények a közvetetten sebességmérések végrehajtását lehetetlenné teszik. Ily módon a vízrajzi osztály 1887-ben a Dunán és Tiszán a következő felvételeket teljesítette. A Dunán. a) Komárom felett a 115-dik kilométernél felvett 11. emésztési keresztszelvényt (árvizszéltöl árvizszélig), és a viz sebességének közvetlen megmérését végrehajtotta 1 -90 m. vízállásnál, midőn 14. függélyben összesen 79. pontban tett sebességmérést, — egyszersmind ugyanazon vízállásnál megmérte á vizszin esését. b) Nagy-Marosnál a 189-dik kilométernél felvett 3 emésztési keresztszelvényt és két vízállásnál, úgy mint 2"80 és 2"10 m. vízállásoknál teljesítette a viz sebességének közvetlen megmérését; még pedig 34. függélynek összesen 190. pontjában. Egyszersmind felvette a kitett két vízállásnál a viz színének esését is. A Tiszán. a) Tisza-Kürtnél a Körösök beömlése felett két vízállásnál méretett meg a viz sebessége, úgy mint — 0‘19 és + 0.98 m. vízállásnál, összesen 21. függélynek 73. pontjában. b) Szentesnél a Körösök beömlése alatt -j- 1'16, -j- 3*20 és -f- 1 *85 m. összesen 3 vízállásnál 31. függélynek 130. pontjában. c) Algyőnél a Maros beömlése felett + l-52, -+- 0-40 és -p 3"13 rn., összesen 3 vízállásnál 38. függélynek 125. pontjában. d) Szegednél a Maros beömlése alatt -p 0*81, + D18, + 1 '49, + 2'45, -p 3‘04, -f- 3‘98 és + 4-60 m. összesen 7 vízállásnál 81 függélynek 396. pontjában. e) Török-Becsénél a nagy Tiszában — 0-39 és -p 2*76 m. összesen 2 vízállásnál 18. függélynek 118, pontjában. f) Török-Becse alatt a borjasi átmetszésben —0*37 m. vízállásnál 5. függély 32. pontjában. g) Tarrasnál — 0-40 és -f- 0-09 m., összesen 2 vízállásnál, 25. függély 74. pontjában. h) Titelnél a Béga beömléee felett -p 0-23. -)- 0'76 és -p 2‘07 m. összesen 3 vízállásnál, 38. függélynek 140. pontjában. i) A közvetlen sebesség-méréseken kívül 11 emésztési keresztszelvény vétetett fel Tisza-Kürth, Szentes, Algyö, Szeged, Tarras és Titelnél, tehát összesen 66 darab, a hozzátartozó viz- szin-esésekkel együtt. k) Az alsó Tiszán e szerint mindössze 8 helyen történt közvetetten sebességmérés, még pedig 23 különböző vízállásnál 257. függélynek 1088. pontjában. l) A fenti közvetetten mérések alapján megállapított középsebességek és másodperczenkénti víztömegek az alább következő kimutatásban vannak összeállítva. i Kimutatás a Tisza alsó szakaszán 1887-ben végrehajtott sebességmérésekről. Folyó szám | A mérés Helyi vízállás Az átfolyási szelvény területe m.2 A talált helye ideje középsebesség m. m. p.- kinti vizemésztés m.3 1. T.-Kürth Augusztus 1. — 0-19 659-23 0-403 263-46 2. « « 26. 4-0-98 715-87 0-609 429-95 3. Szentes Julius 22. 4- 1-16 752-33 0-455 342-74 4. « Október 14. 4-1-85 855-99 0-557 477-37 5. « Augusztus 31.-f 3-20 1106-22 0-739 818-07 6. Algyö « 20. 4- 0-40 403-75 0-446 180-18 7. (( Julius 26. 4-1-52 705-83 0-481 339-58 8. « Szept. 2. 4- 3-13 1338-67 0-632 719-58
