Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

34

A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE.

fejlődésére, mivel megtörténhetik, hogy a 0 víz alatti középmélység kedvezően fejlődött daczára annak, hogy a partok közti egész meder nem fejlődött; ennélfogva összehasonlittat- tak még a partok közti egész medrek, azaz a + 5 m. vízállás alatti keresztszelvények középmélységei is. A Tisza partjai ugyanis a szóban levő három szakaszon átlag -f- 5 méterre állnak a Tisza 0 vizszine felett és addig, mig a Tisza -j- 5 méter vízállásra emelkedik, magában az anyamederben foly a Tisza vize, azontúl pedig jobbra-balra kiönt a partjai mellett elterülő hullámtéreken.

Az összehasonlításhoz szükséges adatokat szakaszonként összeállítván, a + 5 m. vízállás alatti szelvények középmélységei következőleg fejlődtek.

a) A tokaji szakaszban:

Zsurk és Vörösmart közt a középmélység néhol növekedett, néhol fogyott. A legnagyobb növekedés 1'48 m., a legnagyobb fogyás 4’41 m.

Vörösmart és Dob közt általában növekedett a mélység, kivévén Karád és Bérezel közt, a hol 2 0 m. fogyott és Tokajnál, a hol 0-29 m. fogyott. A legnagyobb növekedés 2’92 méter.

Dob és Ároktő közt néhol növekedett, néhol fogyott a középmélység. A legnagyobb növekedés 1'20 m., a legnagyobb fogyás 2-61 m.

Ároktő és Tisza-Füred közt (a szakasz végéig) általában fogyott a középmélység. A legnagyobb fogyás 1*65 m.

A növekedésnek és fogyásnak hosszúságait összegezvén, kitűnik, hogy e szakaszon a +5 m. alatti szelvény középmélysége 124'8 kilométer hosszban növekedett és 75-3 kilométer hosszban fogyott.

b) A szolnoki szakaszban :

Tisza-Füred és Tisza-Halászi közt fogyott a középmélység. A legnagyobb fogyás 2'31 m.

Tisza-Halászi és Tószeg között általában növekedett, kivévén Kis-Köre előtt, hol 0’02 m., Sajfok felett, hol 014 m. és Puszta- Balla felett, holO‘07 m. fogyott. A legnagyobb növekedés 1'98 m.

Tószeg és Tisza-Sas közt néhol növekedett, néhol fogyott. A legnagyobb növekedés 1 '82 m. a legnagyobb fogyás 0 80 m.

Tisza-Sastól a szakasz végéig Csongrádmegye határáig fogyott. A legnagyobb fogyás 1'10 m.

Összegezvén a növekedésnek és fogyásnak hosszúságait, úgy találjuk, hogy e szakaszon a + 5 m. vízállás alatti szelvény középmélysége 116‘4 kilométer hosszban növekedett és 59'0 kilométer hosszban fogyott.

c) A szegedi szakaszban:

Csongrádmegye határától Csány felettig néhol növekedett, néhol fogyott a középmélység. A legnagyobb növekedés 0’53 m., a legnagyobb fogyás P52 m.

Csány és Mindszent közt növekedett a mélység. A legnagyobb növekedés 3'94 m.

Mindszent és Szanád között általában fogyott a mélység, kivéve a hódmezővásárhelyi határ kezdetén, hol 2’07 méterrel Puszta-Serkednél, hol 0’31 méterrel és Szőreg alatt, hol 1*81 méterrel növekedett. A legnagyobb fogyás 2’82 m.

Szanád és Moholy közt általában növekedett. A legnagyobb növekedés 2-04 m.

Moholy és Tisza Földvár közt általában fogyott. A legnagyobb fogyás P84 m.

Tisza-Földvártól a Dunába ömlésig általában növekedett, kivéve Aradácz alatt, hol 0'08 méterrel és Budolfsgnádnál, hol PO méterrel fogyott. A legnagyobb növekedés 171 m.

Összegezvén a növekedésnek és fogyásnak hosszúságait, kitűnik, hogy e szakaszon a + 5 m. viz alatti szelvény középmélysége növekedett 112-1 kilométer hosszban és fogyott 144’0 kilométer hosszban.

Ezek szerint tehát a 4- 5 m. viz alatti szelvény középmélysége a tokaji szakasz hosszának 62‘2°/o-ában növekedett és 37-8°/0-ában fogyott;

a szolnoki szakasz hosszának 66'3%'ában növekedett és 33'7°/0-ában fogyott;

a szegedi szakasz hosszának 43‘7°/o-ában növekedett és 56‘3°/0-ában fogyott.

Mind a három szakasz százalékait összevetvén, kitűnik, hogy a szolnoki, vagyis közép tiszai szakaszon a -j- 5 m. viz alatti szelvény középmélysége 22'6°/0-kal kedvezőbben fejlődött, mint a szegedi szakaszon és 4T°/o kai kedvezőbben, mint a tokaji szakasz; vagyis e tekintetben legkedvezőbben fejlődött a szolnoki szakasz és leghátrább maradt a szegedi szakasz.

6. §.

Mennyire változtak a 0 viz alatti és a természetes partokig; érő + 5 m. vízállás alatti mederszelvények területei ?

(III. rajzlap.)

Megtörténhet, hogy valamely keresztszelvénynek középmélysége növekedett a nélkül, hogy maga a keresztszelvény területe nagyobbodott volna. Szükséges ennélfogva a kereszt- szelvények területeit is összehasonlitani.

A szabályozás előtti és 1884-ik évi felvételek alapján készült keresztszelvényekből a 0 viz alatti mederszelvények területei kiszámíttatván, a talált eredmények a III. alatti rajzlapon vannak összeállítva. Ezekből kitűnik, hogy:

a) A tokaji szakaszban:

A szakasz kezdetén: Zsurk és Ároktő között általában növekedett a 0 viz alatti keresztszelvény területe; kivéve Vörösmart előtt, hol 258 Q-méterrel és Szederkény alatt, hol 65 Q-méterrel fogyott. A legnagyobb növekedés 780 Q-méter.

Ároktőtől a szakasz végéig : Tisza-Füredig általában fogyott a keresztszelvény területe. A legnagyobb fogyás 181 Q-méter.

A növekedés és fogyás hosszúságait összegezvén, úgy látjuk, hogy e szakaszon 16Г0 kilométer hosszban növekedett a 0 viz alatti keresztszelvény területe, és 38'6 kilométer hosszban fogyott.

b) A szolnoki szakaszban:

A szakasz kezdetén Tisza-Füred és Tisza-Szőllős közt, a 0 viz alatti szelvényterület fogyott. A legnagyobb fogyás 45 Q-m.

Tisza-Szőllős és Tisza-Sas közt általában növekedett, kivévén Abád-Szalók alatt, hol 18 Q-mt, továbbá Vezseny alatt, hol 16 Q-mt és Kécske felett, hol 48 Q-mt fogyott. A legnagyobb növekedés 200 Q-m.

Tisza-Sastól a szakasz végéig fogyott. A legnagyobb fogyás 70 Q-m.

Összegezvén a növekedés és fogyás hosszúságait, kijön, hogy e szakaszon a 0 viz alatti szelvény területe növekedett 145'8 kilométer hosszban és fogyott 29'6 kilométer hosszban.

c) A szegedi szakaszon:

A szakasz kezdete és Szanád között néhol növekedett, néhol fogyott a 0 viz alatti szelvény területe. A legnagyobb növekedés 291 Q-m., a legnagyobb fogyás 201 Q-m.