Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE.

33

felső és alsó szakaszokkal; és legkedvezőtlenebb a tokaji szakaszon.

Már előbb meg volt azonban említve, hogy a meder legmélyebben fekvő pontjainak változásaiból nem lehet a meder fenék fejlődésére biztosan következtetni.

Ugyanis valamely szakaszon a medernek legmélyebb pontjai mélyebbre sülyedhetnek a nélkül, hogy a medernek egyéb méretei növekednének és viszont, daczára a mederméretek megfogyásának, mélyebbre sülyedhetnek a meder kereszt- szelvényének egyes pontjai.

Ennek az első adatnak tehát, melyből úgy látszik, hogy a közép Tisza fejlődése kedvező arányban haladt előre, viszonyítva a vele szomszédos folyamszakaszokkal, nagy súly nem tulajdonítandó; minélfogva az előttünk fekvő feladat e részletének további fejtegetését mellőzve, áttérhetünk a második kérdés megvizsgálására.

5. §.

Mennyire változtak meg a kisviz, azaz a О viz alatti és a természetes partokig érő, vagyis a + 5 m. vízállás alatti mederszelvények középmélységei?

(II. rajzlap.)

A Tisza mederfenekének kedvező vagy kedvezőtlen fejlődését a 0 viz alatti keresztszelvények középmélységei és területeinek növekedéseiből vagy fogyásából állapíthatjuk meg biztosabban.

Ha ugyanis а О viz alatti keresztszelvények területei és középmélységei a szabályozás megkezdése óta növekedtek, ez a kedvező fejlődést mutatja, ellenkező esetben pedig a kedvezőtlent.

Összehasonlítandó volt ennélfogva a szabályozás előtti és az 1884-ik évi keresztszelvényeknek 0 viz alatti területei és középmélységei.

•E végből mindenekelőtt kiszámíttattak a szabályozás előtti és 1884-iki felvételek alapján készült keresztszelvényekből a 0 viz alatti mederszelvényeknek területei és középmélységei; a talált eredmények pedig a II. alatti rajzlapon állíttattak össze.

Ezekből kitűnik, hogy a 0 viz alatti keresztszelvények középmélységeit illetőleg, a szabályozás megkezdése óta:

aj A tokaji szakaszban:

A szakasz kezdetétől — Zsurktól Czigándig — a mélység néhol növekedett, néhol fogyott, a legnagyobb növekedés 1'34 m. és a legnagyobb fogyás 2'88 m.

Czigándtól Tokajig a mélység mindenütt növekedett; a legnagyobb növekedés Г69 m.

Tokajtól Eszlárig a mélység fogyott; a legnagyobb fogyás 0'62 m.

Eszlártól Résziig általában növekedett a mélység, kivévén Dada és Polgár felett egy-egy szelvényt. A mélység legnagyobb növekedése 2*48 m. és legnagyobb fogyása 0T7 m.

Részitől Tisza-Füredig, tulajdonkép a szakasz végéig, általában fogyott a mélység; kivéve Ároktő és Tisza-Ftired felett egy-egy szelvényt, a hol kissé növekedett a mélység. A legnagyobb növekedés 0'57 m., a legnagyobb fogyás P85 m.

E szakasznak ama vonalait, melyekben a középmélység növekedett vagy fogyott, külön-külön összegezvén, azt látjuk, hogy a 0 viz alatti középmélység növekedett 131 *4 kilométer hosszban és fogyott 68*2 kilométer hosszban.

V) A szolnoki szakaszban:

A szakasz kezdetétől (Tisza-Fiiredtől) Tisza-Szőllősig a mélység fogyott; a legnagyobb fogyás 0*75 m.

Tisza-Szőllőstől Puszta-Taskony alattig növekedett, kivéve Abád-Szalók és Ris-Röre közt egy szelvényt. A legnagyobb növekedés 1'66 m., a fogyás pedig a megjelölt szelvénynél 0*04 m.

Tisza Bura feleitől Pnszta-Balláig változékony a mélység, néhol növekedett, néhol fogyott. A legnagyobb növekedés 0*51 m., a legnagyobb fogyás 0'81 m.

Puszta-Balla és Tisza-Várkony közt általában növekedett. A legnagyobb növekedés 1*23 m.

Tisza-Várkony és Tisza-Rürth közt váltakozva, néhol növekedett, néhol fogyott a mélység. A legnagyobb növekedés IT3 ш., a legnagyobb fogyás 1T9 m.

Tisza-Rtirthtől a szakasz végéig (Pest és Csongrád megyék határáig) növekedett a mélység. A legnagyobb növekedés Г65 m.

Összegezvén e szakaszban ama hosszakat, melyekben a mélység növekedett, vagy fogyott, azt látjuk, hogy a 0 viz alatti középmélység 105*2 kilométer hosszban növekedett, és 70*2 kilométer hosszban fogyott.

c) A szegedi szakaszban:

A szakasz kezdete és Csongrád közt növekedett a középmélység. A felvett szelvénynél 2'04 m. a növekedés.

Csongrád és Csány közt általában fogyott a mélység. A legnagyobb fogyás P68 m.

Csány és Mindszent közt növekedett. A legnagyobb növekedés 2*67 m.

Mindszent és Szeged közt váltakozva, néhol növekedett, néhol fogyott a mélység. A legnagyobb növekedés 2T2 m., a legnagyobb fogyás 097 m.

Szeged és Pádé közt általában fogyott. A legnagyobb fogyás 3.79 m.

Pádétól végig a Dunába ömlésig általában növekedett a mélység, kivévén Novoszelló és M.-Becse közt, valamint Rudolfsgnád mellett, a hol fogyott a mélység. A legnagyobb növekedés 1*31 m., a legnagyobb fogyás 079 m.

A növekedésnek és fogyásnak hosszúságait összegezvén, kitűnik, hogy e szakaszon a középmélység növekedett 129*0 kilometer hosszban, és fogyott 127*1 kilometer hosszban.

Ez adatok szerint tehát a tokaji szakaszban a vizsgálat alá vett összes hossznak 65*8 százalékában növekedett a 0 viz alatti szelvény középmélysége, 34*2 százalékában pedig fogyott.

A szolnoki szakaszon az összes hossznak 59*9 százalékában növekedett és 40*1 százalékában fogyott.

A szegedi szakaszban pedig az összes hossznak 50*3 százalékában növekedett, és 49*7 százalékában fogyott.

Mind a három szakasz százalékos eredményeit összevetvén, az látszik belőlük, hogy a közép tiszai, vagyis a szolnoki szakaszon a 0 viz alatti szelvények középmélysége 9*6 százalékkal kedvezőbben fejlődött a szegedi szakasznál és 5*9 százalékkal maradt hátrább a tokaji szakasz fejlődésénél.

A mi tehát a 0 viz alatti keresztszelvények középmélységeit illeti, e tekintetben legkedvezőbben fejlődött a tokaji szakasz és legkedvezőtlenebbül a szegedi.

Minthogy azonban csupán a 0 viz alatti középmélység fejlődéséből sem következtethetünk biztosan a Tisza medrének

5