Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
TARTALOM Lap Jelentés a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi ministerium vízrajzi osztályának 1886-ik évi működéséről .............................................................................. 1 A vízrajzi osztály czélja és feladata ... ... ... ... ... ... 21 A közéjt Tisza fejlődése: 1. Előzmények ....................................... 29 2. A közép Tisza fejlődése megvizsgálásának sorrendje ... ... 30 3. A rendelkezésre álló és az újonnan összeállított adatok elsorolása...................................................................................... 31 4. Mennyiben változtak meg a Tisza medrének legnagyobb mélységei a szabályozás megkezdése óta ? 32 5. Mennyire változtak meg a kisviz, azaz a 0 viz alatti és a természetes partokig érő, vagyis a + 5 m. vízállás alatti mederszelvények középmélységei? ... ... ... ... ... 33 6. Mennyire változtak a 0 viz alatti és a természetes partokig érő +5 m. vízállás alatti mederszelvények területei? ... 34 7. A meder fejlődése által mily tömegű föld hozatott mozgásba? 35 8. Mily magasságit vízállások mellett folytak le a Tokajnál + 5 métert meghaladó nagyvizek a szabályozás előtt és 1881 előtt és után? ................... ... _. .... ... 36 9. Mily arányban képződtek az átmetszések? ... ... ... ... 42 10. Mily kanyarok fordulnak elő jelenleg a felső, közép és alsó Tisza medrében ? 42 11. Mely szakaszban fordul elő legtöbb veszélyes partszakadás? 43 12. Mely szakaszban képződik legtöbb zátony és sziget ? ... ... 43 13. Mehr szakaszban szokott legtöbb jégdugulás előfordulni? ... 44 14. A megejtett vizsgálatok és összehasonlítások eredményei ... 45 Lap 15. A tokaji, szolnoki és szegedi folyamszakaszok közül melyik fejlődött ki legkedvezőbben ? és melyiknek fejlődése maradt el leginkább? ... .................... ... ... ... ... 46 16. A közép Tisza állapota megromlott-e 1881. év óta? és általában véve elfajuló állapotban van-e? ... ... ... ... ... 46 17. Mely okoknak és körülményeknek tulajdonítható, hogy a + m. vízállás alatti keresztszelvények bővülése és az átmetszések képződése a közép tiszai szakaszon aránylag leghátrább maradt ?..................................................................... 47 18. Általános megjegyzések a Tisza fejlődéséről ... ... ............ 50 A külföldi vízrajzi hivatalok szervezetének és eljárásának megismertetése: 1. A csehországi vízrajzi bizottság..................................................... 55 2. A svájczi hidrometriai hivatal .................................................... 60 3. A badeni meteorologiai és hidrografiai központi hivatal ... 65 Mellékletek: A) A Tisza nagyvizeinek kimutatása 1830, 1853—1856. és 1876—1886. évekről .......................................................... ... 85 Rajzolt : I. A Tisza hoszszelvőnyében szakaszonként vett kisviz alatti középmélységek és rövidülési arányok. II. A Tisza keresztszelvényeinek középmélységei. III. A Tisza keresztszelvényeinek területei. IY. A Tisza keresztszelvényeinek és árterének vizszin-szélességei. Y. A Tisza nagyvizeinek hoszszelvénye 1830—1856. VI. A Tisza nagy vizeinek hoszszelvénye 1876—1880. VII. A Tisza nagyvizeinek hoszszelvénye 1881—1886. VIII. A Tisza átnézeti helyrajza Csaptól Titelig.
