Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
8 A vízrajzi osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről. gek meghatározására fognak adatokat nyújtani, részint a folyásban levő víztömegek helyenkénti elraktározódásnak arányát fogják megvilágítani. A Duna legalsó négy helyén vég- hezviendő vizmérések pedig az Alduna szabályozásához fognak vizmennyiségi adatokat szolgáltatni. Végül megjegyzendő, hogy a vizemésztések meghatározására — fentebbiek szerint — kiválasztott helyeken felveendő keresztszelvények két végpontja, az illető folyammérnöki hivatalok közreműködésével, a helyszínén tartós faczölöppel vagy alapkővel kitűzendő, hogy a vizsebességek megmérései mindenkor ugyanazon helyeken és keresztszelvényekben legyenek teljesíthetők ; ezenkívül a keresztszelvények végpontjaiba beállított faczölöpök vagy alapkövek tetejeinek tengerszin feletti magasságai, valamint azoknak helyrajzi fekvései meghatározandók, hogy igy könnyen és biztosan fel lehessen őket találni, és a keresztszelvények egyes pontjai — a vizszabályozási adatokkal való könnyebb összeliasonlithatás végett — tengerszin feletti magasságokban legyenek kifejez- lietők ; hogy egyszersmind a keresztszelvények felvételének ellenőrzése minden különös munka nélkül megtörténhessék. III. A dunai árvizek lefolyásának tanulmányozása, különös tekintettel a budapesti folyamszakaszra. A dunai árvizek lefolyásának tanulmányozása különösen a budapesti folyamszakaszra való tekintetből szükséges, de azonkívül a Dunának internaczionalis jellege is megkívánja, hogy e folyam vízrajzi körülményei minél részletesebben és minél hamarabb tanulmány tárgyává tétessenek, hogy a felmerülhető kérdések megoldására lehetőségig kimerítő és alapos adatokat szolgáltathassunk. Ez okokból vétetett fel mindjárt az első évi munka- programmba a dunai árvizek lefolyásának tanulmányozása, a melylyel legelsőbben is a következő kérdések oldandók meg: 1. Az árvizek lefolyása ez idő szerint mily irányban fejlődik ? Azaz: hogy az egyenlő tömegű árvizek jelenleg mily magasságokban mutatkoznak a múlthoz képest ? Hogy azt tudva folyamszabályozási munkálatainkat azok szerint folytathassuk. 2. A fővárosi vízállások mily viszonyban állnak a Dunának felsőbb szakaszán mutatkozó vízállásokkal'? Hogy a felső vízállásokból megtudhassuk, habár csak egy nappal is megelőzőleg, a levonuló árvíz várható magasságát, és intézkedéseinket ahoz képest idejekorán megtehessiik. 3. Mily irányban fejlődik a Duna medre a fővárosi szakaszon? Azaz: hogy a meder e szakaszon mélyedik és bővül-e vagy pedig ezzel ellenkezőleg elsekélyesedik-e ? Ettől függ ugyanis, hogy az árvizek ez idő szerinti lefolyásában jövőre javulás várható-e, vagy rosszabbulás? 4. Ezeken kívül szükséges a különböző magasságú árvizek másodperczenkinti víztömegeinek megállapítása, már csak abból az okból is, mivel az egyenlő magasságú vízállásokból még nem következik múlhatatlanul, hogy egyenlő tömegű vizek folytak légyen le; és igy szükséges a vízállások adatait vagy vizemésztési mérésekkel, vagy más egyéb felvételekkel kiegészíteni. 5. A nagyvizek felszíne — a szoros értelemben vett fővárosi szakaszon — a mennyiszer csak lehetséges lesz, szintén fixirozandó, felveendő, és egy hoszszelvényben felrakandó; hogy a főváros közti mederben létező vizszinduzzadás magassága, kiterjedése és fejlődésének iránya ismeretessé váljék. A dolog természeténél fogva e kérdésekre csak oly terjedelmes tanulmányok alapján lehet a feleletet megadni, melyek több évet fognak mindenesetre igénybe venni. Szükséges volt tehát a tanulmányozást már az első évben megkezdeni. Az első pontra való tekintettel, a fővárosi vízállások oly vízállásokkal hasonlitandók össze, melyeknél ugyanazon víztömegek folynak le, mint a fővárosnál, és a melyekre a soroksári dunaág elzárásának hatása ki nem terjed, sem valamely mellékfolyó behatása alatt nem áll. E körülményeknek, a főváros feletti folyamszakaszon, a nagymarosi vizmércze felelne meg, de erről csak 1876 óta vannak feljegyzések és igy a soroksári dunaág elzárása előtti időkből nem nyújthat vizállási adatokat; de különben is oly megbizbatlan, hogy az összehasonlítás alapjául nem fogadható el. Ugyanez mondható az esztergomi vizmérczéről is, minélfogva kénytelenek vagyunk a komáromi vizmércze adataira támaszkodni. Az összehasonlítások eredményeinek mintegy ellenőrzéséül nem lesz felesleges a főváros alatti szakaszról is egy vizraérczéf bevonni az összehasonlításokba. Erre legalkalmasabbnak látszik a paksi vagy bezdáni vizmércze. Arra a kérdésre tehát, hogy a fővárosi szakaszon jelenleg mily magasságokban mutatkoznak az árvizek a múlthoz képest: a komáromi, budapesti és esetleg paksi vagy bezdáni vízállásoknak összehasonlításai fogják megadni a feleletet. E három vizmércze adatainak összehasonlitásait az elmúlt évben még nem lehetett megkezdeni; mivel előbb a dunai összes vizmérczék megvizsgálását kellett befejezni és megállapítani azokat, melyek egymással összehasonlíthatók; a mi már megtörténvén, a jelen év feladata leend a kiválasztott három vizmércze adatait összevetni és eredményét kimutatni. A 2-ik pontra nézve nagyon kívánatos, egy más, Komáromnál távolabb eső vízállással hozni kapcsolatba a budapesti vízállásokat, például Pozsonynyal, a honnan a nagy vizek leérkezésének körülbelül 2 napi időre van szüksége. Minthogy azonban Pozsonyon alul oly bővizű mellékfolyók ömlenek a Dunába, nevezetesen a Vág és Rába, melyek a beömlésűk alatti folyamszakasz vízállásait nagy mértékben befolyásolják : e két folyó vízállásai is mindenesetre tekintetbe és a pozsonyi vízállásokkal kombináczióba veendők. E kombinácziót a múlt évben szintén nem lehetett még megkezdeni, mivel a Vág és Rába vizmérczéi csak ez évben lesznek megvizsgálva és ennélfogva ez évben lesz csak lehetséges kijelölni azokat a vizmérczéket, melyek a pozsonyival kombináczióba hozhatók. A 3-ik pontban tanulmányozandónak van jelezve: a duua- meder fejlődésének iránya ; mert attól függ, hogy az árvizek eddigi lefolyásában jövőre javulás várható-e vagy rosszabbulás ? Ez legczélszerübben és legközvetlenebbül a régi és jelenlegi keresztszelvények összehasonlításából deríthető ki. E végből a múlt évben már megkezdettek a Duna keresztszelvényeinek felvételei, és a Nagy-Maros— Duna- Pentele közti szakaszon be is fejeztettek a hol az 1830-as
