A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 34., 1928-1929
Tartalomjegyzék
5 « I. RÉSZ. VÍZJÁRÁSVISZONY OK LEÍRÁSA. Folyóink vízjárása az 1928—1929. években. 1. Duna. A Duna vízjárása az 1928. évben normális volt, az 1929-ik évben azonban a rendkívül kemény tél miatt az év első hónapjaiban évtizedek óta nem észlelt súlyos állapot következett be. Mielőtt a két év vízállásának részletes ismertetésébe bocsájt- koznánk, lássuk a Duna fontosabb állomásainak évi közép - vízállását : A mérceállomás Az évi középvízállás %1'ben Az átlagos középvíz 1876—1929. neve » 1928 1929 években Pozsony .................. 131 131 207 Komárom .............. 247 248 281 Budapest .............. 185 181 246 Paks ...................... 112 98 210 Mohács .................. 200 190 297 A legmagasabb vízállások összehasonlítva az 1876 óta észlelt maximumokkal: Az egyes évek vízjárása a Dunán röviden az alábbiakban jellemezhető : 1928. Az új év a magyar Dunaszakaszon alacsony vízállást talált; január hó folyamán +14)0---1-2• 00 közötti vízállás mellett zajlott a jég és január 31-én a magyar szakasz már jégmentes volt. Álló jég a Duna magyar szakaszán csak Földvártól lefelé eső szakaszon volt január második felében. Február második felében hirtelen felemelkedett a vízállás +5-00 m szintig viszont ugyanolyan hirtelen leesett a vízállás a normális alá +14)0-re; április—májusban a normálisnál valamivel magasabb víz volt, május hó végén hirtelen árhullám vonult le, mely azonban csak a 4-4 4)0----[-54)0 m közötti magasságot érte el. Innen lassan leesett július hó végére a normális vízszín alá s ez a vízszín megmaradt szeptember hó végéig. Október—november hónapban alacsony, átlag +1-00 m színtű víz volt, december első felében gyengén emelkedett +2*00 m szintig, majd fokozatosan apadt, míg december hó 22-ikén megkezdődött a jégzajlás egészen alacsony vízállás mellett. A mérceállomás neve Az évi legmagasabb vízállás %i-ben Az 1876—1929. években észlelt legmagasabb vízállás 1928 1929 Pozsony ................ 534 583 770 (1899) Komárom .............. 560 666 758 (1876) Budapest .............. 520 470* 767* (1876) Paks ...................... 500** 418* 803* (1876) Mohács .................. 518 477* 700 (1897) A legalacsonyabb vízállások összehasonlítva az 1876 óta észlelt minimumokkal pedig a következő : A mérceállomás neve Az évi legalacsonyabb vízállás %yben Az 1876—1929 évek ben észlelt legalacsonyabb vízállás 1928 1929 Pozsonv ................-5-30-42 (1909) Komárom .............. 96* 101 3* (1909) Budapest .............. 51* 30 ~72**(.1909) Paks ......................-56*-87-125 (1921) Mohács .................. 34*-4-165* (1909) 1929. Az 1929. év elején a jég súlyos viszonyok közt vonult le. 1876 óta nem volt olyan mindenben egyező időjárás, mint az 1929. évben. A Duna felső folyásán és mellék folyóin hatalmas hótömeg esett le (az Inn felső folyásán 3'00 m vastagságú volt.) A hőmérséklet január február hónapokban —20—30 €° között mozgott. A Dunán a jégpáncél néhol a 60 cm vastagságot is elérte. Január első napjaiban felemelkedett a vízszín +2'00 m-ig, január közepén zajlás mellett leapadt a vízszín +14)0 m alá. Január hó 21-ikén a jég megállóit Dunapentelénél és itt már a megállás napján középerősségű jégtorlasz keletkezett, mely a vizet D5 m-el felduzzasztottá. Február 4-ikén már Pozsonyig állott a jég. A jégzajlás a Dunán március hó közepén indult meg. Komárom és Vác között hatalmas torlasz képződött, erősen megduzzasztva e szakaszon a vizet, mely helyenkint kilépvén medréből, a parti helységekben nagy károkat okozott. Az időjárás segítségünkre jött azzal, hogy a nappali erős felmelegedést éjjeli mérsékelt fagy követte. Ezáltal a torlaszok meggyengültek, nem tudtak a víznyomásnak ellenállani és március végére a Vác és Komárom közötti szakaszon okozott károktól eltekintve, szerencsésen lementek a Dunán.
