A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 34., 1928-1929
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ Évkönyvünket az 1928—1929. évekről összevont alakban adjuk ki. Tekintettel az ország súlyos anyagi helyzetére, ezúttal is csak a legszükségesebb adatok közlésére szorítkoztunk. Elhagytuk a meteorológiai adatok eddig szokásos közlését, mert azok a m. kir meteorologiai intézet által kiadott évkönyvekben amugyis szerepelnek. Ugyancsak korlátoztuk a közzétett vizállásgrafikonok számát és csak a Duna, Tisza és a fontosabb mellékfolyók nevezetesebb mércéinek adatait közöltük. A mércék vízállásainál a béke évek gyakorlatával szemben csak a délelőtti leolvasások szerepelnek, de viszont a Magyarországon jelenleg észlelt összes 90 vízmércére vonatkozóan közöljük a mérce helyére és magasságára vonatkozó törzskönyvi adatokat, a havi közepeket és a nevezetesebb vízállásokat. Vízállásgrafikonokat csak a következő mércékről közlünk : Dunán : Esztergom, Budapest, Paks és Baja. Tiszán : Tokaj, Vásárosnamény, Szolnok, Csongrád és Szeged. Mellékfolyókon : Rába, Zala, Dráva és Mura ; Balaton ; Szamos, Sajó, Hernád, Kettős-Hármas Kőrös és Maros folyók egy-egy vízmércéjéről. Budapest, 1930. február lió. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium Vízrajzi Intézete.
